Önfenntartó egyházak?

Ponta is ellenzi a javaslatot

A javaslat ellen felszólalt Victor Ponta miniszterelnök, aki elmondta: ez kizárólag Cernea kezdeményezése, amely nem élvezi sem az ő, sem a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) támogatását. A törvénykezdeményezést a román ortodox egyház is elutasította, arra hivatkozva, hogy a költségvetési támogatás nem könyöradomány, hanem az egyház társadalmi szerepének elismerése, ami azt követően vált szükségessé, hogy Alexandru Ioan Cuza fejedelem 1863-ban államosította az egyházi vagyon jelentős részét. Az ortodox egyház közleménye szerint az állam a költségvetés „alig 0,2 százalékával” támogatja a felekezeteket, az összeg pedig az ortodoxok esetében a több mint 14 ezer pap, illetve 17 ezer világi alkalmazott fizetésére sem elég. A görögkeletiek szerint a támogatás megvonása csak akkor lenne elképzelhető, ha az egyházak teljes restitúcióban részesülnének. Az állam egyébként nemcsak az ortodox, hanem mindegyik hivatalosan elismert felekezet egyházi és világi alkalmazottainak bérét biztosítja.

Nem támogatja a kezdeményezést Máté András Levente RMDSZ-es képviselő sem, aki a Krónika megkeresésére elmondta: az adófizetők pénzéből számos más intézményrendszert is támogat a kormány, így az egyházaknak is mindenképpen részesülniük kell ebből a forrásból. Máté ugyanakkor hangsúlyozta: ismerve Victor Ponta miniszterelnök és az USL álláspontját, nagyon kevés az esélye annak, hogy a javaslat megvalósuljon.

Csűry István: felháborító provokáció

Felháborító provokációnak tartja ugyanakkor Remus Cernea felvetését Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Az illetékes lapunknak úgy nyilatkozott: elfogadhatatlan, hogy a honatya ilyen kérdéseket feszeget, amikor a román állam évtizedek során legelemibb kötelességeit sem teljesítette a történelmi magyar egyházakkal szemben. Felidézte: az egyházak még sem ingatlanjaikat, sem földjeiket nem kapták teljes egészében vissza, ugyanakkor a különböző intézmények – az iskolák és a teológiai egyetem – működtetéséhez sem kapnak segítséget. „Kínkeservesen tartjuk fenn intézményeinket, amelyeket korábban az államosításkor megszüntetett alapítványaink működtettek. Hogy is gondolhatja a képviselő, hogy az egyházakat ki lehet fizetni egy adótöredékkel? Tönkretenni valakit, aztán még jobban tönkretenni” – közölte felháborodottan a püspök. Hozzátette: reméli, hogy a kormány és Victor Ponta miniszterelnök felelősen áll majd hozzá a dologhoz, és nem hagyja, hogy egy ilyen intézkedés valósággá váljon.

Döntő lehet az ortodox befolyás

Bizakodóbban vélekedett Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség pápai káplánja, aki lapunk megkeresésére elmondta: az ortodox egyház politikai befolyása miatt minden bizonnyal nem emelkedik törvényerőre a kezdeményezés. „Az egyházakat jelenleg is az állampolgárok – vagyis a hívek – adójából támogatják. A mi véleményünk sajnos nem döntő, a lakosság 85 százaléka azonban ortodoxnak vallja magát, ezt pedig a kormány sem hagyja figyelmen kívül” – vélekedett Potyó. Rámutatott: Olaszországban például az egyházakat nem támogatja az állam, Romániában azonban az elkobzott javak miatt jogos ez az elvárás, hiszen az államosítás előtt önerőből kórházakat, iskolákat tartottak fenn. „Az állami támogatás így nem azért szükséges, hogy az egyház meggazdagodjék, vagyont gyűjtsön, hanem hogy ellássa szolgálatát” – hangsúlyozta a pápai káplán.

Idén több pénzt kaptak az egyházak

A kormány idén közel 71 millió euróval támogatta az egyházakat, ez 9,4 millió euróval több, mint amennyit tavaly utaltak ki erre a célra. Az egyházakért felelős államtitkárság adatai szerint Romániában 18 egyházat, illetve felekezetet ismernek el hivatalosan. Olaszország mellett egyébként Franciaországban sem támogatja az állam az egyházakat, és a fizetéseket is önerőből biztosítják a felekezetek, ezt az alkotmány is előírja. Németországban az adófizetők dönthetnek, hogy adójuk 2 százalékát annak az egyháznak adják, amelyhez tartoznak, aki azonban nem él ezzel a lehetőséggel, nem részesül a templomi szolgáltatásokban, mint például a keresztelés vagy a temetés. Ausztriában a lakosoknak kötelező módon át kell irányítaniuk adójuk egy részét a felekezeteknek, Belgiumban, Luxemburgban és Görögországban pedig az állam részben állja az egyházi építkezések és egyéb munkálatok költségeit.