
A javaslat ellen felszólalt Victor Ponta miniszterelnök, aki elmondta: ez kizárólag Cernea kezdeményezése, amely nem élvezi sem az ő, sem a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) támogatását. A törvénykezdeményezést a román ortodox egyház is elutasította, arra hivatkozva, hogy a költségvetési támogatás nem könyöradomány, hanem az egyház társadalmi szerepének elismerése, ami azt követően vált szükségessé, hogy Alexandru Ioan Cuza fejedelem 1863-ban államosította az egyházi vagyon jelentős részét. Az ortodox egyház közleménye szerint az állam a költségvetés „alig 0,2 százalékával” támogatja a felekezeteket, az összeg pedig az ortodoxok esetében a több mint 14 ezer pap, illetve 17 ezer világi alkalmazott fizetésére sem elég. A görögkeletiek szerint a támogatás megvonása csak akkor lenne elképzelhető, ha az egyházak teljes restitúcióban részesülnének. Az állam egyébként nemcsak az ortodox, hanem mindegyik hivatalosan elismert felekezet egyházi és világi alkalmazottainak bérét biztosítja.
Nem támogatja a kezdeményezést Máté András Levente RMDSZ-es képviselő sem, aki a Krónika megkeresésére elmondta: az adófizetők pénzéből számos más intézményrendszert is támogat a kormány, így az egyházaknak is mindenképpen részesülniük kell ebből a forrásból. Máté ugyanakkor hangsúlyozta: ismerve Victor Ponta miniszterelnök és az USL álláspontját, nagyon kevés az esélye annak, hogy a javaslat megvalósuljon.
Felháborító provokációnak tartja ugyanakkor Remus Cernea felvetését Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Az illetékes lapunknak úgy nyilatkozott: elfogadhatatlan, hogy a honatya ilyen kérdéseket feszeget, amikor a román állam évtizedek során legelemibb kötelességeit sem teljesítette a történelmi magyar egyházakkal szemben. Felidézte: az egyházak még sem ingatlanjaikat, sem földjeiket nem kapták teljes egészében vissza, ugyanakkor a különböző intézmények – az iskolák és a teológiai egyetem – működtetéséhez sem kapnak segítséget. „Kínkeservesen tartjuk fenn intézményeinket, amelyeket korábban az államosításkor megszüntetett alapítványaink működtettek. Hogy is gondolhatja a képviselő, hogy az egyházakat ki lehet fizetni egy adótöredékkel? Tönkretenni valakit, aztán még jobban tönkretenni” – közölte felháborodottan a püspök. Hozzátette: reméli, hogy a kormány és Victor Ponta miniszterelnök felelősen áll majd hozzá a dologhoz, és nem hagyja, hogy egy ilyen intézkedés valósággá váljon.
Bizakodóbban vélekedett Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség pápai káplánja, aki lapunk megkeresésére elmondta: az ortodox egyház politikai befolyása miatt minden bizonnyal nem emelkedik törvényerőre a kezdeményezés. „Az egyházakat jelenleg is az állampolgárok – vagyis a hívek – adójából támogatják. A mi véleményünk sajnos nem döntő, a lakosság 85 százaléka azonban ortodoxnak vallja magát, ezt pedig a kormány sem hagyja figyelmen kívül” – vélekedett Potyó. Rámutatott: Olaszországban például az egyházakat nem támogatja az állam, Romániában azonban az elkobzott javak miatt jogos ez az elvárás, hiszen az államosítás előtt önerőből kórházakat, iskolákat tartottak fenn. „Az állami támogatás így nem azért szükséges, hogy az egyház meggazdagodjék, vagyont gyűjtsön, hanem hogy ellássa szolgálatát” – hangsúlyozta a pápai káplán.
A kormány idén közel 71 millió euróval támogatta az egyházakat, ez 9,4 millió euróval több, mint amennyit tavaly utaltak ki erre a célra. Az egyházakért felelős államtitkárság adatai szerint Romániában 18 egyházat, illetve felekezetet ismernek el hivatalosan. Olaszország mellett egyébként Franciaországban sem támogatja az állam az egyházakat, és a fizetéseket is önerőből biztosítják a felekezetek, ezt az alkotmány is előírja. Németországban az adófizetők dönthetnek, hogy adójuk 2 százalékát annak az egyháznak adják, amelyhez tartoznak, aki azonban nem él ezzel a lehetőséggel, nem részesül a templomi szolgáltatásokban, mint például a keresztelés vagy a temetés. Ausztriában a lakosoknak kötelező módon át kell irányítaniuk adójuk egy részét a felekezeteknek, Belgiumban, Luxemburgban és Görögországban pedig az állam részben állja az egyházi építkezések és egyéb munkálatok költségeit.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
Az ország 16 megyéjét és Bukarestet érintő sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki pénteken a szeles, csapadékos időjárás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Közleményben ment neki pénteken a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyszerre két koalíciós partnerének – a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Mentsétek meg Románát Szövetségnek (USR) is.
Az elmúlt 24 órában 65 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 66 személynek nyújtottak segítséget – közölte pénteken a Facebook-oldalán a Salvamont.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott határozatával jóváhagyta 1200 új mentőautó beszerzésének finanszírozását.
A romániai lakosság több mint 70 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, a legtöbben a korrupcióval és a magas árakkal elégedetlenek – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön a bányászati és energiaipari dolgozókat tömörítő szakszervezetek küldöttségével tárgyalt a munkavállalók által felvetett problémákról és azok megoldásairól a kormánypalotában.
A jogszabályok gyakori és kiszámíthatatlan változása továbbra is a korrupcióellenes ügyészség (DNA) munkájának egyik legsúlyosabb akadálya – jelentette ki a hároméves mandátumának mérlegét ismertető sajtótájékoztatóján Marius Voineag főügyész.