Ha a diák vagy egy hozzátartozó egészségi állapota nem engedi az iskolapadokba való visszatérést, a gyerek otthonról vehet részt az órákon
Fotó: Haáz Vince
Már van 190 000 gyerek, aki nem tanult meg írni – mutatott rá az online oktatás hátrányaira vasárnap esti televíziós nyilatkozatában Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter, aki részleteket közölt egyúttal arról is, hogy ha újraindul a jelenléti oktatás, kik folytathatják a tanulást/tanítást az online térben.
2021. február 01., 09:042021. február 01., 09:04
A tárcavezető a Digi 24 hírtelevízió műsorában hangsúlyozta, február 8-án, amikor rajtol a második félév, már három hónapja lesz annak, hogy az oktatás kizárólag az online zajlik, a tanügyminisztérium, mint ahogy – Cîmpeanu elmondása szerint – a szülők nagy része is azt szeretné, ha a gyerekek visszatérhetnének az iskolákba, óvodákba. Aláhúzta: a döntést a jelenléti oktatáshoz való visszatérésről nem az oktatási minisztériumban fogják meghozni, hanem az egészségügyi tárca hatáskörébe tartozik.
Országos szinten közel 65 ezer diákot fenyeget a veszély, hogy a pénteken véget ért első félévben nem tudják lezárni, mivel nem vettek részt az online oktatásban, ezért nincs elég jegyük. Becslések szerint ez négyszer több, mint egy szokványos félév végén, amikor az oktatás a tanintézetekben zajlott.
Erre is négy forgatókönyv létezik. Az első szerint online vehet részt az órákon az a diák, akinek az orvos egészségi állapota miatt nem ajánlja, hogy osztálytársaival együtt visszatérjen az iskolapadokba. A második forgatókönyv értelmében azok a diákok is a laptop előtt maradhatnak, akiknek olyan családtagjuk van, akik a kockázati csoportokhoz tartoznak. Ugyanakkor az oktatási és az egészségügyi minisztérium határozott kérésére szigorúan otthon kell maradniuk azoknak a tanulóknak, akiknek légúti megbetegedésre utaló tüneteik vannak.
A negyedik forgatókönyv a tanárokra vonatkozik, eszerint továbbra is online adhatják le a tananyagot azok a pedagógusok, akik valamely kockázati csoporthoz tartoznak vagy Covid-19-re utaló tüneteik vannak.
hiszen az osztálytermekbe kamerát kell felszerelni, és laptopot vagy táblagépet kell biztosítani, annak érdekében, hogy míg az osztály egy része fizikailag ott van az iskolában, az online térben tanulók is követni tudják a leadott tananyagot. Cîmpeanu azt mondja, már korábban gondoltak erre, és a szükséges versenytárgyalást is lebonyolították, így
Pénteken, az utolsó online óra után elkezdődik a diákok félévközi vakációja, és az ország számos településén van remény arra, hogy február 8-án már jelenléti oktatással kezdődjön el a második félév.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!