Az online oktatás buktatói közé tartozik az is, hogy sok gyerek nem tudott csatlakozni a távtanításhoz (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Országos szinten közel 65 ezer diákot fenyeget a veszély, hogy a pénteken véget ért első félévben nem tudják lezárni, mivel nem vettek részt az online oktatásban, ezért nincs elég jegyük. Becslések szerint ez négyszer több, mint egy szokványos félév végén, amikor az oktatás a tanintézetekben zajlott. A visszajelzések szerint még az utolsó száz méteren is arra törekszenek a pedagógusok, hogy akit lehet, lezárhassanak.
2021. január 29., 19:172021. január 29., 19:17
2021. január 29., 19:242021. január 29., 19:24
Az iskolai félév végén úgy tűnik, jegyek hiányában sok diákot nem tudnak lezárni a pedagógusok, a becslések szerint országszerte 65 ezret, ugyanis rengeteg tanuló nem vett részt az online oktatásban. Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes lapunknak elmondta, a megyében 1700 diáknak nem volt elég jegye, előfordul, hogy csak egy-két tantárgyból nem lehetett értékelni a tudásukat, de sokan vannak, akik egyáltalán nem kaptak minősítést a tanév első felében.
A felmérést megismételték, abban bíznak, hogy a szám csökkenni fog. Török Zoltán kifejtette,
mert például külföldre utazott a szüleivel. Ilyen esetek a korábbi években is voltak: a gyereket beíratták ugyan az iskolába, de nem járt be. A diákok egy része viszont egyáltalán vagy csak nagyon ritkán lépett be az online tanórákra, lemaradt a tananyaggal, és minősítést sem kaphatott. A tanfelügyelőség december végén osztotta ki a táblagépeket a rászorulóknak, akik csak januárban csatlakoztak be a távoktatásba, még utolsó napokban is kaphatnak jegyeket, és végül sikerül lezárni őket.
A második félévben is le lehet zárni az első félévet
Kolozs megyében is, akárcsak szerte az országban, vannak elszigetelt települések, ahol nincs internet-hozzáférhetőség, előfordult, hogy a gyerek bekérezkedett az osztályterembe, hogy onnan tudjon csatlakozni az online oktatáshoz – részletezte Török Zoltán. Rámutatott, a pedagógusok erőfeszítéseket tettek, hogy ezek a diákok ne maradjanak le a tananyaggal, kiküldték az anyagot, a munkalapokat, amit a diák visszajuttatott az iskolába. Könnyítés, hogy a megszokott előírástól eltérően kevesebb jeggyel is lehet zárni a félévet.
Török Zoltán arra is kitért, hogy a második félévben is van lehetőség az első lezárására. Eddig egy hónap állt a pedagógusok és a diákok rendelkezésére, hogy az első félévben elmaradt anyagot, minősítést pótolják, most viszont ezen a téren is van könnyítés: attól számítva, hogy a gyerek visszatér az iskolába, vagy csatlakozik a távoktatásba, két hónap alatt pótolhatják az anyagot, és lezárhatják az első félévet.
Kovászna megyében szintén 1700 diák van abban a helyzetben, hogy kérdéses a félévi lezárása. A tanfelügyelőség a rendőrség segítségét is kérte, hogy egyenként megkeressék az érintett családokat, és feltérképezzék, mi áll a hiányzások hátterében. Kiss Imre főtanfelügyelő hangsúlyozta, nagy eltérés van azon diákok között, akiket csak egy-két tantárgyból nem sikerül lezárni, és azok között, akik egyáltalán nem csatlakoztak az online oktatásba.
Készülnek a pótlásra
Az oktatási minisztérium által kidolgozott programtervet várják a tanfelügyelőségek, hogy ennek alapján a tanintézetek elkészíthessék a pótlások órarendjét. Kiss Imre szerint ez nem egyszerű feladat, hiszen a diákok lemaradása nem egységes, így minden iskolának sajátos megoldásokat kell találnia. Annál is inkább, hogy van, ahol egyáltalán nem lesz szükség pótlásra, de olyan tanintézet is, ahol több száz diákot kell felzárkóztatni. Kiss Imre hangsúlyozta, ahhoz, hogy a folyamat sikeres legyen, a diák és a szülők együttműködésére is szükség van.
A programban való részvétel feltételeit miniszteri rendelet szabályozza majd.
A tervezet 50 millió eurós költségvetést ír elő, 30 millió euróval többet, mint amiről a napokban Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter beszélt. A miniszter a múlt héten azt mondta, a tanárok száz lejt kaphatnak egy felzárkóztató órára, ezt az összeget megadózzák. Ennek alapján egy tanár átlag heti 500 lej, havi 2000 lej bruttó javadalmazást kaphat a felzárkóztatásért. A minisztérium 16 hetes felzárkóztatási időszakot tervez, ezalatt egy tanár átlag bruttó 8000 lejt kereshet a pluszórákból.
Az egészségügyi gondokkal küzdő pedagógusok továbbra is tarthatják online az óráikat
Az orvos által igazolt egészségügyi problémákkal küzdő pedagógusok a személyes részvételű oktatáshoz való visszatérés esetén is online tarthatják óráikat – jelentette ki Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter. „Mindannyian szeretnénk visszatérni a normalitáshoz, és a normalitás személyes részvételű oktatást jelent még úgy is, hogy esetenként a digitális tanrend elemei egészítik ki” – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, az orvos által igazolt egészségügyi problémákkal küzdő vagy krónikus beteg szülőkkel, nagyszülőkkel egy háztartásban élő gyerekeknek továbbra is lehetőségük lesz online tanulni. Ugyanez érvényes a hasonló gondokkal küzdő pedagógusokra is, ők is megtarthatják online az óráikat, amennyiben az iskola nem tud helyettesítő tanárt biztosítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!