
Nicolae Ciucă a Fekete-tengeri és Balkáni Biztonsági Fórumon
Fotó: Gov.ro
Nicolae Ciucă miniszterelnök szerint az orosz szénhidrogénforrásoktól való elszakadás stratégiai szempontból az euroatlanti szinten már megtervezett energetikai átállás irányba mutat.
2022. szeptember 02., 13:332022. szeptember 02., 13:33
A Fekete-tengeri és Balkáni Biztonsági Fórumon tartott pénteki beszédében a kormányfő elmondta, hogy az orosz energiafüggőség megszüntetése rövid és középtávon a források diverzifikációjához, technológiai fejlődéshez, valamint gazdasági és beruházási átrendeződéshez vezet számos területen. „Az energetikai átállás a jelenlegi helyzetben az egyik legfontosabb stratégiai változás” – jelentette ki.
Nicolae Ciucă elmondta, hogy Románia a gázhálózati interkonnektorok megerősítésére és az energiamix diverzifikálására összpontosít, többek között nukleáris és földgázprojektek fejlesztésével. Szerinte az ország jó helyzetben van a fenntartható energiafogyasztáson alapuló fejlődési modellre való áttéréshez.
„Románia mélyen beágyazódott az euroatlanti biztonság és szolidaritás rendszerébe, amely eddig megingathatatlannak bizonyult, és erőfeszítéseket tesz az ország, a társadalom és a média ellenálló képességének növelésért. Elengedhetetlenné válik, hogy ezeket az érdekeket, értékeket és aggodalmakat az euroatlanti partnerekkel és szövetségesekkel együtt közvetítsük” – jelentette ki a miniszterelnök.
A kormányfő elmondta, hogy a mozgás, a hajózás és a kereskedelem szabadságát különleges helyzetekben is védeni kell.
Szerinte a fekete-tengeri régiónak a biztonság, az energia, az ellátási láncok biztonsága, az infrastruktúra, az összekapcsolhatóság és a kiberbiztonság szempontjából is jelentősége van.
– jelentette ki.
Nicolae Ciucă üdvözölte az amerikai kongresszusban „erőteljesen támogatott” kezdeményezést a Fekete-tengerrel kapcsolatos amerikai stratégia megerősítésére. „Az Egyesült Államok látható módon egyre többet fektet be a szövetséges államok ellenálló képességének és választási szabadságának a támogatásába. Franciaország vagy az Egyesült Királyság, de más országok is ékes példák erre” – tette hozzá.
A Fekete-tengeri és Balkáni Biztonsági Fórumon tartott pénteki beszédében a kormányfő elmondta, az Európai Unió erősítheti a politikai befolyását a keleti partnerség országaiban, előmozdíthatja a régió stabilitását, az európai értelemben vett reformokat támogató projekteket, amelyek közvetlenül ezen államok polgárainak a jólétét szolgálják.
„Románia és más tagállamok példát mutattak és mutatnak a keleti partnereink közül talán a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő Moldovai Köztársaság támogatásában, legutóbb a szomszédos ország számára létrehozott támogatási platform beindításával” – mondta a miniszterelnök.
Emlékeztetett arra, hogy az uniós vezetők a márciusi versailles-i informális csúcstalálkozón úgy döntöttek: kikérik az Európai Bizottság véleményét Ukrajna, Moldova és Grúzia csatlakozási kérelméről. Ez a döntés szerinte újra felébresztette a térség tagjelölt-aspiráns államaiban az uniós csatlakozás vágyát.
Nicolae Ciucă szerint a Nyugat-Balkánnak stratégiai jelentősége van egész Európa biztonsága és prosperitása szempontjából. Szerinte az ukrajnai válság nyomán konszolidálódhat az euróatlanti értékeken alapuló „geopolitikai front” az európai Oroszország déli szárnyán, ami a katalizátora lehet az EU déli és keleti szomszédságpolitikájának – közölte az Agerpres hírügynökség.

A miniszterelnök szerint Románia „megérdemelt” schengeni csatlakozása jótékonyan hat majd a hazai üzleti szférára. Erről a román-német ipari és kereskedelmi kamara létrehozásának huszadik évfordulóját ünneplő csütörtök esti gálán beszélt Nicolae Ciucă.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 2028-as parlamenti választások után egyértelműen a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való politikai együttműködését részesíti előnyben a Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett Kristóf Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
Jelenleg az utolsó simításokat végzi a bukaresti kormány a közigazgatási reformcsomagon, hogy elkerülje az alkotmányossági problémákat, és sürgősségi rendelettel lehessen előterjeszteni – jelentette be szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Alaptalannak ítélte és elutasította szerdán a bukaresti ítélőtábla Silvia Uscov keresetét, amelyben az ügyvédnő Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș alkotmánybírák tisztségből való felfüggesztését kérte.
Ezentúl a betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
Akát két évbe is beletelhet, amíg az Európai Unió Bírósága ítéletet hoz a romániai bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése ügyében – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
A megyei hadkiegészítő parancsnokságok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) szerdai közgyűlésén.
A miniszterelnöki kancellária 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
A témában megtartott ötödik, szerdai ülésén sem döntött az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosításáról, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
szóljon hozzá!