FRISSÍTVE – Közel 2,5 millió romániai lakosnak nem ismert a nemzetisége, Sepsiszentgyörgyön több magyar él, mint Kolozsváron

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Romániában a lakosság több mint 13 százalékának (2 millió 485 ezer embernek) nem ismerik a nemzetiségét – derült ki a tavalyi népszámlálás pénteken közzétett végeredményéből.

MTI

2023. június 30., 12:592023. június 30., 12:59

2023. június 30., 14:492023. június 30., 14:49

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerint Románia állandó lakossága a 2021. december elsejei állapotokat tükröző népszámlálás idején 19 053 815 volt, ebből 1 002 151 (5,23 százalék) vallotta magát magyarnak.

A cenzuson alig több mint 16,5 millió lakos nemzetiségét jegyezték fel:

ehhez a számhoz képest a magyarság részaránya 6,05 százalék, csaknem fél százalékponttal kisebb, mint a tíz éve regisztrált 6,5 százalék. Abszolút értékben az összeírt romániai magyarok száma egy évtized alatt 225 ezerrel csökkent.

A magyarság két megyében alkot többséget: Hargita megyében a lakosság 79,5 százalékát, Kovászna megyében pedig 66,7 százalékát teszik ki a magyarok.

Jelentős magyar nemzetiségű lakossággal rendelkezik még Maros (31,8 százalék), Szatmár (28,3 százalék), Bihar (20,4 százalék) és Szilágy (19,1 százalék) megye.

Abszolút értékben Hargita megyében írták össze a legtöbb (232 157) magyar nemzetiségű lakost. A (feljegyzett) magyar nemzetiségű lakosság sorrendjében Maros (165 014), Kovászna (133 444), Bihar (112 387), Szatmár (93 491), Kolozs (78 455) és Szilágy megye (40 554) következik a sorban.

A települések szintjén ezúttal is Marosváráshelyen írták össze a legtöbb (40 604) magyart,

akik a megyeszékhely lakosságának csaknem 35 százalékát teszik ki. A romániai népszámlálások történetében

először regisztráltak több (34 678) magyart Sepsiszentgyörgyön, mint Kolozsváron (33 603):

míg a székelyföldi városban a magyarok hivatalosan 69,2 százalékos arányt képviselnek, a kincses városban a magyar lakosság aránya 11,7 százalékra csökkent.

Nagyváradon 33 340 magyart írtak össze, akik a város 18,2 százalékát teszik ki, míg Szatmárnémetiben 28 152 magyart regisztráltak, ők a partiumi város 30,8 százalékát képviselik.

Romániában továbbra is a magyarság képezi a legnagyobb nemzeti kisebbségi közösséget. A második legnépesebb közösséget a romák alkotják, akik az összlakosság 3 (az ismert nemzetiségű lakosság 3,4) százalékát teszik ki.

Az anyanyelv tekintetében még hiányosabbak a tavalyi romániai népszámlálás adatai:

több mint két és fél millió lakos esetében nem áll rendelkezésre ez az információ. Mégis a magyar nemzetiségűeknél valamivel több, 1 038 806 lakosról (az összlakosság 5,45 százaléka) jegyezték fel, hogy magyar az anyanyelve.

A romániai lakosság csaknem 14 százalékának (2,66 millió embernek) ismeretlen a felekezeti hovatartozása. Az ismert felekezetűek közül 14 millió román ortodox, 742 ezer római katolikus, 495 ezer református, 404 ezer pünkösdi, 115 ezer görög katolikus, 103 ezer baptista.

Az ismert nemzetiségű és vallású romániai magyar lakosság 45 százaléka református, 40 százaléka római katolikus, 4,6 százaléka unitárius, 1,9 százaléka ortodox, 1,3 százaléka görög katolikus, 1,1 százaléka baptista, 1 százaléka evangélikus vallású.

korábban írtuk

Népszámlálás: Kolozs megyében apadt a legjobban a magyar közösség, a legmagyarabb erdélyi megyében enyhén javult az arány
Népszámlálás: Kolozs megyében apadt a legjobban a magyar közösség, a legmagyarabb erdélyi megyében enyhén javult az arány

Több mint 26 ezerrel kevesebb magyart írtak össze tavaly Hargita megyében a 2011-es cenzushoz képest, mégis csaknem egy százalékponttal nőtt a magyarság aránya Románia „legmagyarabb” megyéjében – derül ki az Országos Statisztikai Intézet közleményéből.

2 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 01., hétfő

A kormány felelősséget vállalt a második deficitcsökkentő csomag öt törvénytervezetéért

Hétfőn a szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvényterveztéért vállalt rendre felelősséget.

A kormány felelősséget vállalt a második deficitcsökkentő csomag öt törvénytervezetéért
2025. szeptember 01., hétfő

A NATO kulcsfontosságú partnerének nevezte Romániát Ursula von der Leyen

Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.

A NATO kulcsfontosságú partnerének nevezte Romániát Ursula von der Leyen
2025. szeptember 01., hétfő

Grindeanu: a PSD nem lép ki a kormányból

A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nincsenek konfliktusok a koalícióban, és jelenleg nincs szó arról, hogy a szociáldemokraták kilépjenek a kormányból.

Grindeanu: a PSD nem lép ki a kormányból
Grindeanu: a PSD nem lép ki a kormányból
2025. szeptember 01., hétfő

Grindeanu: a PSD nem lép ki a kormányból

2025. szeptember 01., hétfő

Kelemen Hunor szerint Bolojannak maradnia kell a kormány élén

A koalíciónak folytatnia kell a munkáját, Ilie Bolojannal a kormány élén – nyilatkozta hétfőn a parlamentben az újságíróknak Kelemen Hunor.

Kelemen Hunor szerint Bolojannak maradnia kell a kormány élén
2025. szeptember 01., hétfő

Megérkezett Romániába Ursula von der Leyen

Megérkezett Romániába az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyent a Mihail Kogălniceanu katonai bázison fogadta Nicușor Dan államfő.

Megérkezett Romániába Ursula von der Leyen
Megérkezett Romániába Ursula von der Leyen
2025. szeptember 01., hétfő

Megérkezett Romániába Ursula von der Leyen

2025. szeptember 01., hétfő

Hatósági felügyelet alatt marad Călin Georgescu

Jóváhagyta hétfőn Bukarest első kerületének bírósága Călin Georgescu hatósági felügyeletének meghosszabbítását. A bíróság döntése nem végleges, 48 órán belül megtámadható.

Hatósági felügyelet alatt marad Călin Georgescu
2025. szeptember 01., hétfő

PSD: az önkormányzati leépítéseket nem lehet a fűnyíró elv alapján végrehajtani

A Szociáldemokrata Párt (PSD) azért kérte a koalíciótól, hogy halasszák el a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet elfogadását.

PSD: az önkormányzati leépítéseket nem lehet a fűnyíró elv alapján végrehajtani
2025. szeptember 01., hétfő

Az AUR négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, amely öt törvénytervezetért készül felelősséget vállalni hétfőn a parlamentben.

Az AUR négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen
2025. szeptember 01., hétfő

PSD-javaslat: az ukrán menekültek és bevándorlók is fizessék az egészségbiztosítási járulékot

Több módosító javaslatot is benyújtott a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyekért hétfő este felelősséget vállal a kormány a parlamentben – közölte Adrian Câciu.

PSD-javaslat: az ukrán menekültek és bevándorlók is fizessék az egészségbiztosítási járulékot
2025. szeptember 01., hétfő

Koalíciós konfliktus: Bolojan után a liberálisok is meglebegtették a távozásukat

Ilie Bolojan miniszterelnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog hazudni, a közigazgatási reform nem szemfényvesztés – jelentették ki hétfőn a PNL képviselői.

Koalíciós konfliktus: Bolojan után a liberálisok is meglebegtették a távozásukat