
Fotó: Haáz Vince
Romániában a lakosság több mint 13 százalékának (2 millió 485 ezer embernek) nem ismerik a nemzetiségét – derült ki a tavalyi népszámlálás pénteken közzétett végeredményéből.
2023. június 30., 12:592023. június 30., 12:59
2023. június 30., 14:492023. június 30., 14:49
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerint Románia állandó lakossága a 2021. december elsejei állapotokat tükröző népszámlálás idején 19 053 815 volt, ebből 1 002 151 (5,23 százalék) vallotta magát magyarnak.
ehhez a számhoz képest a magyarság részaránya 6,05 százalék, csaknem fél százalékponttal kisebb, mint a tíz éve regisztrált 6,5 százalék. Abszolút értékben az összeírt romániai magyarok száma egy évtized alatt 225 ezerrel csökkent.
Jelentős magyar nemzetiségű lakossággal rendelkezik még Maros (31,8 százalék), Szatmár (28,3 százalék), Bihar (20,4 százalék) és Szilágy (19,1 százalék) megye.
Abszolút értékben Hargita megyében írták össze a legtöbb (232 157) magyar nemzetiségű lakost. A (feljegyzett) magyar nemzetiségű lakosság sorrendjében Maros (165 014), Kovászna (133 444), Bihar (112 387), Szatmár (93 491), Kolozs (78 455) és Szilágy megye (40 554) következik a sorban.
akik a megyeszékhely lakosságának csaknem 35 százalékát teszik ki. A romániai népszámlálások történetében
míg a székelyföldi városban a magyarok hivatalosan 69,2 százalékos arányt képviselnek, a kincses városban a magyar lakosság aránya 11,7 százalékra csökkent.
Romániában továbbra is a magyarság képezi a legnagyobb nemzeti kisebbségi közösséget. A második legnépesebb közösséget a romák alkotják, akik az összlakosság 3 (az ismert nemzetiségű lakosság 3,4) százalékát teszik ki.
több mint két és fél millió lakos esetében nem áll rendelkezésre ez az információ. Mégis a magyar nemzetiségűeknél valamivel több, 1 038 806 lakosról (az összlakosság 5,45 százaléka) jegyezték fel, hogy magyar az anyanyelve.
A romániai lakosság csaknem 14 százalékának (2,66 millió embernek) ismeretlen a felekezeti hovatartozása. Az ismert felekezetűek közül 14 millió román ortodox, 742 ezer római katolikus, 495 ezer református, 404 ezer pünkösdi, 115 ezer görög katolikus, 103 ezer baptista.
Az ismert nemzetiségű és vallású romániai magyar lakosság 45 százaléka református, 40 százaléka római katolikus, 4,6 százaléka unitárius, 1,9 százaléka ortodox, 1,3 százaléka görög katolikus, 1,1 százaléka baptista, 1 százaléka evangélikus vallású.

Több mint 26 ezerrel kevesebb magyart írtak össze tavaly Hargita megyében a 2011-es cenzushoz képest, mégis csaknem egy százalékponttal nőtt a magyarság aránya Románia „legmagyarabb” megyéjében – derül ki az Országos Statisztikai Intézet közleményéből.
Az egyéb, általános témakörök mellett többek között a kisebbségek jogainak szavatolására, sőt bővítésére is kitér a Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök és az őt támogató három párt tervezett kormányprogramja.
Nicuşor Dan elnököt fel kell függeszteni tisztségéből – szögezte le csütörtökön George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
Nem ment át a szükséges teszteken két, a német Rheinmetall fegyveripari konszern által felújított román légvédelmi rendszer, amelyeket drónelhárításra akarnak használni.
Nem szeretne előre hozott választásokat Nicușor Dan államfő abban az esetben, ha Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök, nemzeti liberális párti EP-képviselő kormánya nem kap bizalmat a parlamentben.
Folytatódhat a magyar oktatási program Csángóföldön a budapesti kormány által megítélt egymilliárd forintos kiegészítő támogatásnak köszönhetően – erősítette meg szerdán az MTI-nek Pogár László, a szervezet elnöke.
Drón sértette meg a román légteret csütörtökön reggel.
Műholdas riasztásokkal, videókamerákkal és háromdimenziós szkenneléssel erősítették meg a romániai erdők ellenőrzését európai uniós forrásokból.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Tisztázni kell végre a 2024-es elnökválasztás eredményének állítólagos orosz befolyás miatti érvénytelenítésének körülményeit – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az államfői hivatal mindmáig késlekedő jelentése kapcsán.
Európa-párti kormányt ígér Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök, aki ugyanakkor még mindig nem rendelkezik a szükséges parlamenti többséggel ahhoz, hogy kormánya meg is kapja a bizalmat és hivatalba léphessen.
2 hozzászólás