
Fotó: Haáz Vince
Romániában a lakosság több mint 13 százalékának (2 millió 485 ezer embernek) nem ismerik a nemzetiségét – derült ki a tavalyi népszámlálás pénteken közzétett végeredményéből.
2023. június 30., 12:592023. június 30., 12:59
2023. június 30., 14:492023. június 30., 14:49
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerint Románia állandó lakossága a 2021. december elsejei állapotokat tükröző népszámlálás idején 19 053 815 volt, ebből 1 002 151 (5,23 százalék) vallotta magát magyarnak.
ehhez a számhoz képest a magyarság részaránya 6,05 százalék, csaknem fél százalékponttal kisebb, mint a tíz éve regisztrált 6,5 százalék. Abszolút értékben az összeírt romániai magyarok száma egy évtized alatt 225 ezerrel csökkent.
Jelentős magyar nemzetiségű lakossággal rendelkezik még Maros (31,8 százalék), Szatmár (28,3 százalék), Bihar (20,4 százalék) és Szilágy (19,1 százalék) megye.
Abszolút értékben Hargita megyében írták össze a legtöbb (232 157) magyar nemzetiségű lakost. A (feljegyzett) magyar nemzetiségű lakosság sorrendjében Maros (165 014), Kovászna (133 444), Bihar (112 387), Szatmár (93 491), Kolozs (78 455) és Szilágy megye (40 554) következik a sorban.
akik a megyeszékhely lakosságának csaknem 35 százalékát teszik ki. A romániai népszámlálások történetében
míg a székelyföldi városban a magyarok hivatalosan 69,2 százalékos arányt képviselnek, a kincses városban a magyar lakosság aránya 11,7 százalékra csökkent.
Romániában továbbra is a magyarság képezi a legnagyobb nemzeti kisebbségi közösséget. A második legnépesebb közösséget a romák alkotják, akik az összlakosság 3 (az ismert nemzetiségű lakosság 3,4) százalékát teszik ki.
több mint két és fél millió lakos esetében nem áll rendelkezésre ez az információ. Mégis a magyar nemzetiségűeknél valamivel több, 1 038 806 lakosról (az összlakosság 5,45 százaléka) jegyezték fel, hogy magyar az anyanyelve.
A romániai lakosság csaknem 14 százalékának (2,66 millió embernek) ismeretlen a felekezeti hovatartozása. Az ismert felekezetűek közül 14 millió román ortodox, 742 ezer római katolikus, 495 ezer református, 404 ezer pünkösdi, 115 ezer görög katolikus, 103 ezer baptista.
Az ismert nemzetiségű és vallású romániai magyar lakosság 45 százaléka református, 40 százaléka római katolikus, 4,6 százaléka unitárius, 1,9 százaléka ortodox, 1,3 százaléka görög katolikus, 1,1 százaléka baptista, 1 százaléka evangélikus vallású.

Több mint 26 ezerrel kevesebb magyart írtak össze tavaly Hargita megyében a 2011-es cenzushoz képest, mégis csaknem egy százalékponttal nőtt a magyarság aránya Románia „legmagyarabb” megyéjében – derül ki az Országos Statisztikai Intézet közleményéből.
Magyar nyelven szólította fel lemondásra Békési Csabát az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) éléről elődje, Cristian Popescu Piedone.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a legfőbb ügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Elméletileg még van esély a koalíció fenntartására a bizalmatlansági indítványról szóló keddi szavazás után – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Az egészségügyi minisztérium a 2025-ös kihasználtsági arányok alapján fogja eldönteni, mely kórházakban csökkentik az ágyak számát, miután a kormány jóváhagyta, hogy 2028-ig évi 4691 ágyat számolnak fel.
Máris ingadozni látszik a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány mögött felsorakozott parlamenti többség: a POT listáin parlamentbe jutott képviselők és szenátorok jelezték, hogy csak feltételekkel szavazzák mag az indítványt.
A jelenlegi kormány bukása esetén egy demokratikus pólus létrehozása lehet az egyik alternatíva a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára Ilie Bolojan miniszterelnök szerint.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai sportkluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Alaptörvénybe ütközőnek ítélte szerdán a bukaresti alkotmánybíróság a román közszolgálati televízió (SRTV) és rádió (SRR) igazgatótanácsi tagjainak kinevezését. A taláros testület határozata nyomán meg kell ismételni a parlamenti szavazást.
Nicușor Dan államfő alkotmányos kötelezettségének nevezte szerdán, hogy nyugati irányultságú kormány alakításával bízza meg az ország következő miniszterelnök-jelöltjét.
Az eljárásrendnek megfelelően ismertették szerdán a parlament két házának együttes ülésén az Ilie Bolojan vezette kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány szövegét.
2 hozzászólás