Nemzetbiztonsági stratégia – egyetértés nélkül

Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök után politikai elemzők és a pártok többsége is sorra fogalmazza meg kifogásait a törvénycsomaggal szemben. A hat törvényből álló csomagot a CSAT múlt heti ülésén fogadták el, ezt követően Traian Bãsescu elnök úgy döntött, négy törvényt nyilvános vitára bocsát. Miközben a miniszterelnök elsősorban a „hatékony kormányzás” fogalmának beiktatását nehezményezte, a Szociáldemokrata Párt (PSD) a szerinte „egyoldalú” külpolitikai stratégiával elégedetlen. Ion Stan PSD-képviselő szerint a jogszabály alkalmazása folytán a titkosszolgálatok munkatársai olyan többletjogokhoz jutnának, amelyek sértenék az állampolgárok szabadságát. A PSD és az RMDSZ a titkosszolgálatok működésének szabályozását is bírálja. Székely Ervin, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára kifejtette: az RMDSZ csak módosított formában támogatná a jogszabálycsomagot, mivel az alapvető emberi jogokat, valamint a sajtószabadságot is sérti. Az általuk kifogásolt cikkelyek szerint különleges esetekben titkosszolgálatok bírósági engedély nélkül hallgathatnak le állampolgárokat. Székely Ervin a Legfelsőbb Védelmi Tanács hatáskörével sem ért egyet: szerinte a törvénycsomag egyfajta adminisztratív szerepet biztosít a CSAT-nek, amelynek révén „párhuzamos kormányként” működne. Elemzők szerint az államfő és a miniszterelnök között a nemzetbiztonsági stratégia kapcsán kialakult vita mögött tulajdonképpen a titkosszolgálatok fölötti uralom megszerzéséért vívott harc rejlik. A dokumentum egyébként a titkosszolgálatok működésének szabályozásán kívül rögzíti a külpolitikai stratégiát, és kitér a belpolitikai tényezőkre is: a nemzetbiztonságra veszélyesnek ítéli meg például a szegénységet, a szervezett bűnözést, a korrupciót, a túlzott bürokráciát vagy a kivándorlást.