Miközben Klaus Johannis államfő egyeztetésre hívta a pártokat a nemzetbiztonságot érintő ügyekben, elődje, Traian Băsescu kétségét fejezte ki Dacian Cioloş miniszterelnök egyik kijelentésével kapcsolatosan, amelyben az arról beszélt: romániai mobil-feltöltőkártyákat használtak fel külföldi terrorcselekmények megszervezéséhez.
2016. április 03., 16:122016. április 03., 16:12
2016. április 03., 19:222016. április 03., 19:22
Klaus Johannis közölte: biztonságpolitikai szakértők bevonásával készül tárgyalásra hívni a parlamenti pártokat a nemzetbiztonságot érintő jogszabályok korszerűsítése érdekében.
Az államfő örömét fejezte ki, hogy a politikai osztály tagjai megoldást kívánnak találni a kérdésre. Emlékeztetett: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tavalyi mérlegének ismertetésekor arról beszélt: többek között a feltöltőkártyák és a kibernetikai biztonság helyzetét is rendezni kell. „Rendkívül fontos, hogy korszerű, naprakész törvényeink legyenek, ehhez pedig politikai konszenzus szükséges, mivel másképp a törvények nem biztosítanák a szükséges stabilitást\" – fogalmazott az államfő. Hozzátette: a polgárok nem csupán olyan törvényeket várnak, amelyek biztonságukat szavatolják, hanem olyanokat, amelyek a szabadságjogaikat is garantálják.
Eközben Traian Băsescu volt államfő úgy vélekedett, Dacian Cioloş miniszterelnök beleesett a titkosszolgálatok csapdájába, amikor arról beszélt, hogy európai uniós tagállamokban elkövetett merényletekhez romániai mobil-feltöltőkártyákat használtak, mivel a hírszerzés érdeke az, hogy a kormány törvényt vagy sürgősségi rendeletet dolgozzon ki a témában.
Băsescu szerint a vonatkozó jogszabályt csakis széles körű társadalmi egyeztetést követően szabad kidolgozni, és úgy vélte: a SRI szándékosan csempészte be a kormányfőnek szánt tájékoztatásba a feltöltőkártyákra vonatkozó részt, hogy a tapasztalatlanságát kihasználva rábírja: kezdeményezzen olyan jogszabályt, amely eltörölni azt a lehetőséget, hogy névtelenül lehessen feltöltőkártyát vásárolni.
Mint kifejtette, a miniszterelnök helyében ő rákérdezett volna, konkrétan mely merényleteknél használták a román SIM-kártyákat, és hogy tájékoztatták-e erről a külföldi partnerszervezeteket. Megjegyezte ugyanakkor: nem ellenzi a felöltőkártyák tulajdonosainak azonosíthatóságát, annak azonban elejét kell venni, hogy az ügyészek nyilvánosságra hozhassák a nyomozások során végzett lehallgatások tartalmát.
Mint arról beszámoltunk, a téma a miniszterelnök múlt vasárnapi televíziós nyilatkozata nyomán vált ismét aktuálissá. A kormányfő nem részletezte, milyen merényleteknél játszottak szerepet a romániai telefonszolgáltatók feltöltőkártyái, megjegyzésével azt szemléltette, hogy a titkosszolgálatok eszközeik, mozgásterük bővítését kérik a terrorcselekmények hatékonyabb megelőzése érdekében.
Mint ismeretes, a telefonos és internetes kommunikáció hatósági megfigyelését szabályozó törvények sorra elbuktak az alkotmánybíróságon. A kártyás díjcsomagok névtelenségét eltörlő törvényt 2014-ben találta alaptörvénybe ütközőnek a testület, az intim szféra, a családi és magánélet védelmét garantáló alkotmánycikkelyre hivatkozva, így Romániában továbbra sem kell megadnia személyi adatait annak, aki feltöltőkártyát vásárol.
„Ezt a témát ismét napirendre kell tűznünk, az átláthatóság elvét tiszteletben tartva közvitát kell rendeznünk róla, hogy eldönthessük, mire helyezzük a hangsúlyt, oly módon, hogy a titkosszolgálatok is korrekt módon végezhessék a dolgukat, anélkül, hogy túlzásba esnénk a polgárok jogainak védelme során” – mondta a miniszterelnök. Ennek nyomán a SRI csütörtökön közleményt adott ki, amelyben ugyancsak azt állította: terrorszervezetekhez tartozó személyek mobil feltöltőkártyákat használtak Romániában külföldi beszélgetések lefolytatására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!