
Miközben Klaus Johannis államfő egyeztetésre hívta a pártokat a nemzetbiztonságot érintő ügyekben, elődje, Traian Băsescu kétségét fejezte ki Dacian Cioloş miniszterelnök egyik kijelentésével kapcsolatosan, amelyben az arról beszélt: romániai mobil-feltöltőkártyákat használtak fel külföldi terrorcselekmények megszervezéséhez.
2016. április 03., 16:122016. április 03., 16:12
2016. április 03., 19:222016. április 03., 19:22
Klaus Johannis közölte: biztonságpolitikai szakértők bevonásával készül tárgyalásra hívni a parlamenti pártokat a nemzetbiztonságot érintő jogszabályok korszerűsítése érdekében.
Az államfő örömét fejezte ki, hogy a politikai osztály tagjai megoldást kívánnak találni a kérdésre. Emlékeztetett: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tavalyi mérlegének ismertetésekor arról beszélt: többek között a feltöltőkártyák és a kibernetikai biztonság helyzetét is rendezni kell. „Rendkívül fontos, hogy korszerű, naprakész törvényeink legyenek, ehhez pedig politikai konszenzus szükséges, mivel másképp a törvények nem biztosítanák a szükséges stabilitást\" – fogalmazott az államfő. Hozzátette: a polgárok nem csupán olyan törvényeket várnak, amelyek biztonságukat szavatolják, hanem olyanokat, amelyek a szabadságjogaikat is garantálják.
Eközben Traian Băsescu volt államfő úgy vélekedett, Dacian Cioloş miniszterelnök beleesett a titkosszolgálatok csapdájába, amikor arról beszélt, hogy európai uniós tagállamokban elkövetett merényletekhez romániai mobil-feltöltőkártyákat használtak, mivel a hírszerzés érdeke az, hogy a kormány törvényt vagy sürgősségi rendeletet dolgozzon ki a témában.
Băsescu szerint a vonatkozó jogszabályt csakis széles körű társadalmi egyeztetést követően szabad kidolgozni, és úgy vélte: a SRI szándékosan csempészte be a kormányfőnek szánt tájékoztatásba a feltöltőkártyákra vonatkozó részt, hogy a tapasztalatlanságát kihasználva rábírja: kezdeményezzen olyan jogszabályt, amely eltörölni azt a lehetőséget, hogy névtelenül lehessen feltöltőkártyát vásárolni.
Mint kifejtette, a miniszterelnök helyében ő rákérdezett volna, konkrétan mely merényleteknél használták a román SIM-kártyákat, és hogy tájékoztatták-e erről a külföldi partnerszervezeteket. Megjegyezte ugyanakkor: nem ellenzi a felöltőkártyák tulajdonosainak azonosíthatóságát, annak azonban elejét kell venni, hogy az ügyészek nyilvánosságra hozhassák a nyomozások során végzett lehallgatások tartalmát.
Mint arról beszámoltunk, a téma a miniszterelnök múlt vasárnapi televíziós nyilatkozata nyomán vált ismét aktuálissá. A kormányfő nem részletezte, milyen merényleteknél játszottak szerepet a romániai telefonszolgáltatók feltöltőkártyái, megjegyzésével azt szemléltette, hogy a titkosszolgálatok eszközeik, mozgásterük bővítését kérik a terrorcselekmények hatékonyabb megelőzése érdekében.
Mint ismeretes, a telefonos és internetes kommunikáció hatósági megfigyelését szabályozó törvények sorra elbuktak az alkotmánybíróságon. A kártyás díjcsomagok névtelenségét eltörlő törvényt 2014-ben találta alaptörvénybe ütközőnek a testület, az intim szféra, a családi és magánélet védelmét garantáló alkotmánycikkelyre hivatkozva, így Romániában továbbra sem kell megadnia személyi adatait annak, aki feltöltőkártyát vásárol.
„Ezt a témát ismét napirendre kell tűznünk, az átláthatóság elvét tiszteletben tartva közvitát kell rendeznünk róla, hogy eldönthessük, mire helyezzük a hangsúlyt, oly módon, hogy a titkosszolgálatok is korrekt módon végezhessék a dolgukat, anélkül, hogy túlzásba esnénk a polgárok jogainak védelme során” – mondta a miniszterelnök. Ennek nyomán a SRI csütörtökön közleményt adott ki, amelyben ugyancsak azt állította: terrorszervezetekhez tartozó személyek mobil feltöltőkártyákat használtak Romániában külföldi beszélgetések lefolytatására.
A kommunista politikai rendőrség egykori ügynökeire vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálását és online közzétételét kéri az 1989. December 21. Egyesület a Nicușor Dan államfőhöz intézett nyílt levelében.
A romániai polgárok derűlátóak a független Luca Niculescu vezette, zömmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló, de párton kívüli szakértőket is felvonultató kormányban – derül ki egy friss felmérésből.
Újabb online csalási módszerre figyelmeztetett csütörtökön az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC): a csalók a legtöbb előfizetővel rendelkező streamingszolgáltató nevében küldenek hamis üzeneteket.
Több európai ország – köztük Románia, Franciaország, Belgium, Bulgária, Ausztria és Olaszország – hatóságai kényszerültek csütörtökön sürgős fellépésre bombafenyegetések miatt.
A Maros Megyei Tanács pályázatot hirdet Segesvár UNESCO-védelem alatt álló történelmi központjának koordinátori tisztségére. A négyéves megbízatásra november 20-ig lehet jelentkezni.
Ütközés után elsüllyedt egy török vontatóhajó, hét tengerész pedig eltűnt a Fekete-tengeren, a román partok közelében.
Meghosszabbították a pedagógusoknak járó 1500 lejes szakmai pótlékra szolgáló kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a jogosultak, akik még nem kapták meg az összeget, novemberben és decemberben juthatnak hozzá.
Az orosz fenyegetés hosszú távú marad, ezért mind a NATO-nak, mind Romániának fel kell készülnie rá – jelentette ki Ștefan Radu Oprea védelmi miniszter.
A költségvetésben nincs lyuk, ahogy azt a frissen kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) állítja, a szociáldemokraták „pontosan azt kapták vissza, amit hátrahagytak”, amikor távoztak a kormányból – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Romániát is érinthették a napokban európai áruházak hűtői elleni kibertámadások: hétfő esti hírek szerint hat, ugyanahhoz a kereskedelmi lánchoz tartozó hat romániai üzletet érhetett lehetséges számítógépes támadás hétfőre virradóra.
szóljon hozzá!