
Miközben Klaus Johannis államfő egyeztetésre hívta a pártokat a nemzetbiztonságot érintő ügyekben, elődje, Traian Băsescu kétségét fejezte ki Dacian Cioloş miniszterelnök egyik kijelentésével kapcsolatosan, amelyben az arról beszélt: romániai mobil-feltöltőkártyákat használtak fel külföldi terrorcselekmények megszervezéséhez.
2016. április 03., 16:122016. április 03., 16:12
2016. április 03., 19:222016. április 03., 19:22
Klaus Johannis közölte: biztonságpolitikai szakértők bevonásával készül tárgyalásra hívni a parlamenti pártokat a nemzetbiztonságot érintő jogszabályok korszerűsítése érdekében.
Az államfő örömét fejezte ki, hogy a politikai osztály tagjai megoldást kívánnak találni a kérdésre. Emlékeztetett: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tavalyi mérlegének ismertetésekor arról beszélt: többek között a feltöltőkártyák és a kibernetikai biztonság helyzetét is rendezni kell. „Rendkívül fontos, hogy korszerű, naprakész törvényeink legyenek, ehhez pedig politikai konszenzus szükséges, mivel másképp a törvények nem biztosítanák a szükséges stabilitást\" – fogalmazott az államfő. Hozzátette: a polgárok nem csupán olyan törvényeket várnak, amelyek biztonságukat szavatolják, hanem olyanokat, amelyek a szabadságjogaikat is garantálják.
Eközben Traian Băsescu volt államfő úgy vélekedett, Dacian Cioloş miniszterelnök beleesett a titkosszolgálatok csapdájába, amikor arról beszélt, hogy európai uniós tagállamokban elkövetett merényletekhez romániai mobil-feltöltőkártyákat használtak, mivel a hírszerzés érdeke az, hogy a kormány törvényt vagy sürgősségi rendeletet dolgozzon ki a témában.
Băsescu szerint a vonatkozó jogszabályt csakis széles körű társadalmi egyeztetést követően szabad kidolgozni, és úgy vélte: a SRI szándékosan csempészte be a kormányfőnek szánt tájékoztatásba a feltöltőkártyákra vonatkozó részt, hogy a tapasztalatlanságát kihasználva rábírja: kezdeményezzen olyan jogszabályt, amely eltörölni azt a lehetőséget, hogy névtelenül lehessen feltöltőkártyát vásárolni.
Mint kifejtette, a miniszterelnök helyében ő rákérdezett volna, konkrétan mely merényleteknél használták a román SIM-kártyákat, és hogy tájékoztatták-e erről a külföldi partnerszervezeteket. Megjegyezte ugyanakkor: nem ellenzi a felöltőkártyák tulajdonosainak azonosíthatóságát, annak azonban elejét kell venni, hogy az ügyészek nyilvánosságra hozhassák a nyomozások során végzett lehallgatások tartalmát.
Mint arról beszámoltunk, a téma a miniszterelnök múlt vasárnapi televíziós nyilatkozata nyomán vált ismét aktuálissá. A kormányfő nem részletezte, milyen merényleteknél játszottak szerepet a romániai telefonszolgáltatók feltöltőkártyái, megjegyzésével azt szemléltette, hogy a titkosszolgálatok eszközeik, mozgásterük bővítését kérik a terrorcselekmények hatékonyabb megelőzése érdekében.
Mint ismeretes, a telefonos és internetes kommunikáció hatósági megfigyelését szabályozó törvények sorra elbuktak az alkotmánybíróságon. A kártyás díjcsomagok névtelenségét eltörlő törvényt 2014-ben találta alaptörvénybe ütközőnek a testület, az intim szféra, a családi és magánélet védelmét garantáló alkotmánycikkelyre hivatkozva, így Romániában továbbra sem kell megadnia személyi adatait annak, aki feltöltőkártyát vásárol.
„Ezt a témát ismét napirendre kell tűznünk, az átláthatóság elvét tiszteletben tartva közvitát kell rendeznünk róla, hogy eldönthessük, mire helyezzük a hangsúlyt, oly módon, hogy a titkosszolgálatok is korrekt módon végezhessék a dolgukat, anélkül, hogy túlzásba esnénk a polgárok jogainak védelme során” – mondta a miniszterelnök. Ennek nyomán a SRI csütörtökön közleményt adott ki, amelyben ugyancsak azt állította: terrorszervezetekhez tartozó személyek mobil feltöltőkártyákat használtak Romániában külföldi beszélgetések lefolytatására.
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
Politikai felelősségre vonás, akár tisztségből való felmentés is várhat azokra a miniszterekre és államtitkárokra, akiknek mulasztása miatt Románia uniós helyreállítási forrásokat veszít.
Az ország több régióját érintő, havazásra és hóviharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) figyelmeztetéseket adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Február 24-én, kedden, az ukrajnai háború kezdetének negyedik évfordulóján az ukrán zászló színeivel világítják meg a parlament épületét.
Románia támogatja az Európai Unió 20. szankciócsomagjának elfogadását Oroszország ellen, amely háborújában nemcsak hagyományos fegyvereket, hanem dezinformációs kampányokat is alkalmaz, amelyekkel megpróbálja gyengíteni az Uniót – jelentette ki Oana Țoiu.
Az elmúlt 24 órában 84 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 92 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.
Nyilatkozatháborúba torkollt a romániai légitársaságok és Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter között egy kisebb vasárnapi incidens, amelynek során egy Bukarestből Egyiptomba tartó repülőgépnek vissza kellett térnie a román fővárosba.
szóljon hozzá!