Fotó: Ifj. Haáz Sándor
2010. január 06., 13:352010. január 06., 13:35
Az árak növekedéséhez és a multinacionális vállalatok Romániából való távozásához vezet az Egészségügyi Minisztérium által tervbe vett fast food adó bevezetése – véli a Romániai Élelmiszer-ipari Szövetség elnöke. Dragoş Frumosu szerint mindez a munkanélküliségi arány növekedését eredményezi.
Mint arról beszámoltunk, Cseke Attila egészségügyi miniszter kedden jelentette be, hogy új adónemet vezetnek be a fast food termékekre.
Az erre vonatkozó kormányhatározat szerint a gyorséttermi élelmiszerek, édességek és szénsavas üdítők után a termelőnek vagy a kereskedőnek – a szeszes italokra és dohányárura kirótt szenvedélyadóhoz hasonlóan – a termékek eladása után a bevétel bizonyos százalékát az államkasszába kell utalnia. A tárca a lakosság egészségtelen étkezéséből fakadó betegségekkel indokolta a tervezetet.
„Őrültség ez az adó, hiszen minden olyan élelmiszer káros az egészségre, amelynek fogyasztását túlzásba viszszük. Szétverjük az élelmiszeripart, ha így próbáljuk visszaszorítani egyes termékek vásárlását” – állítja Dragoş Frumosu. A szövetségi vezető sérelmezi, hogy a jogszabályt a tárca az érdekvédelmisek tudta nélkül dolgozta ki, velük mindössze ezután hajlandó egyeztetni.
A vezető szerint az új adó bevezetése kétségbeesett lépés a szaktárca részéről, amely így próbál pénzt szerezni a fejlesztésekre és befektetésekre.
Frumosu úgy látja, az új illeték bevezetésével nem oldódnak meg az egészségügyi rendszer gondjai, ugyanis az új jogszabály negatív hatással lesz az élelmiszeriparra és a fogyasztókra is. „Hiába állítja a minisztérium, hogy a termelők és a kereskedők fizetik meg az árát, az adót belefoglalják a termék árába is, aminek következtében az eladások is csökkennek majd” – mondta.
Hozzátette, ennek következtében kisebb vállalkozások százai zárhatják be kapujukat, ami a munkanélküliség növekedéséhez vezet. „Attól tartok, hogy a multinacionális vállalatok is továbbállnak olyan országokba, ahol kedvezőbbek az adózási feltételek” – fejtette ki továbbá Frumosu.
Az új adót előíró kormányrendeletet márciustól alkalmaznák. A dokumentum szerint az európai országok lakossága túlsúlyosságban szenved, ami cukorbetegséghez, magas vérnyomáshoz vezethet. Az egészséges étkezést mindegyik állam prioritásként kezeli, áll a tervezetben.
Az új adónem révén befolyt összegek – a négy éve bevezetett szenvedélyadóhoz hasonlóan – az egészségügyi tárca saját jövedelmét képeznék, ezeket befektetésekre, egészségügyi programok finanszírozására, valamint gyógyszerekre és a betegellátás költségeire fordítanák. Hasonló adónem más európai uniós országokban is létezik, mint például Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában.
Hasonlóan támadta a gyorséttermi termékekre kivetendő adó bevezetését Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is. A politikus szokatlanul újnak nevezte a fast food adó bevezetésére vonatkozó minisztériumi kezdeményezést, úgy vélve, hogy válság idején nem időszerű új adónemet bevezetni.
Az ellenzéki politikus szerint a kormány bevételekre vonatkozó előrejelzései is irreálisak, az idénre kalkulált 1,3 százalékos gazdasági növekedésnek nincs valóságalapja. „Most minél szokatlanabb megoldást keresnek, hogy ezzel növeljék a költségvetési bevételeket. Nem akarják közvetlen módon megtámadni a feketegazdaságot, holott ott van az a pénz, aminek felszínre kellene kerülnie. Ezek szokatlanul új megoldások, amelyeket inkább a sajtó kedvéért, illetve a kispénzű fogyasztók megriasztására találtak ki” – vélte a PSD-s politikus.
Ezzel egy időben Emil Boc miniszterelnök tegnap kitért az újságírók fast food adóra vonatkozó kérdései elől. „Nincsenek káros szenvedélyeim” – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy előbb tájékozódnia kell az új adónem bevezetésére vonatkozó tervről, csak utána tudja kommentálni azt. Mint mondta, a kormány egyelőre még nem tárgyalt az egészségügyi minisztérium által tervezett új adóról, ugyanis a projekt jelenleg közvita tárgya.
Nem csupán 2024-ben használták a Călin Georgescu független szélsőjobboldali jelölt elnökválasztási győzelmét szolgáló hibrid háborús eszközöket, hanem idén is bevetették őket – jelentette ki Alex Florenta legfőbb ügyész.
Románia mintegy 1,5 milliárd euró értékű támogatást nyújtott Ukrajnának, ami a GDP körülbelül 0,2 százalékát teszi ki – ismerte el Ilie Bolojan miniszterelnök, ellentmondva ezzel Marcel Ciolacu volt miniszterelnöknek.
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Piatra-Neamț város polgármestere, Adrian Niță kedden bejelentette, hogy elrendelte az elektromos rollerek közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedély visszavonását, miután egy 15 éves tinédzser tragikus körülmények között életét vesztette.
Horațiu Potra zsoldosvezér jelentős szerepet játszott Călin Georgescu tavalyi választási kampányának megszervezésében és finanszírozásában – derül ki a volt államfőjelölt és feltételezett cinkosai elleni, kedden közzétett vádiratból.
Nicușor Dan államfő kedden közölte, az ügyészségi vizsgálat azt bizonyítja, hogy Oroszország befolyásolta a 2024-es elnökválasztást.
A legfőbb ügyész kedden kijelentette, hogy tavaly november óta a szélsőséges közösségek körében megnőtt a gyűlöletre és erőszakra buzdító üzenetek száma.
Változik a másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgája – jelentette ki egy keddi szakkonferencián Daniel David oktatási miniszter.
A romániai polgárok közel fele tart egy, az ország elleni orosz támadástól – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia a 2024-es választások kapcsán nagyszabású hibrid kampányok kiemelt célpontja volt – jelentette ki kedden Alex Florenţa.