
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
2010. január 06., 13:352010. január 06., 13:35
Az árak növekedéséhez és a multinacionális vállalatok Romániából való távozásához vezet az Egészségügyi Minisztérium által tervbe vett fast food adó bevezetése – véli a Romániai Élelmiszer-ipari Szövetség elnöke. Dragoş Frumosu szerint mindez a munkanélküliségi arány növekedését eredményezi.
Mint arról beszámoltunk, Cseke Attila egészségügyi miniszter kedden jelentette be, hogy új adónemet vezetnek be a fast food termékekre.
Az erre vonatkozó kormányhatározat szerint a gyorséttermi élelmiszerek, édességek és szénsavas üdítők után a termelőnek vagy a kereskedőnek – a szeszes italokra és dohányárura kirótt szenvedélyadóhoz hasonlóan – a termékek eladása után a bevétel bizonyos százalékát az államkasszába kell utalnia. A tárca a lakosság egészségtelen étkezéséből fakadó betegségekkel indokolta a tervezetet.
„Őrültség ez az adó, hiszen minden olyan élelmiszer káros az egészségre, amelynek fogyasztását túlzásba viszszük. Szétverjük az élelmiszeripart, ha így próbáljuk visszaszorítani egyes termékek vásárlását” – állítja Dragoş Frumosu. A szövetségi vezető sérelmezi, hogy a jogszabályt a tárca az érdekvédelmisek tudta nélkül dolgozta ki, velük mindössze ezután hajlandó egyeztetni.
A vezető szerint az új adó bevezetése kétségbeesett lépés a szaktárca részéről, amely így próbál pénzt szerezni a fejlesztésekre és befektetésekre.
Frumosu úgy látja, az új illeték bevezetésével nem oldódnak meg az egészségügyi rendszer gondjai, ugyanis az új jogszabály negatív hatással lesz az élelmiszeriparra és a fogyasztókra is. „Hiába állítja a minisztérium, hogy a termelők és a kereskedők fizetik meg az árát, az adót belefoglalják a termék árába is, aminek következtében az eladások is csökkennek majd” – mondta.
Hozzátette, ennek következtében kisebb vállalkozások százai zárhatják be kapujukat, ami a munkanélküliség növekedéséhez vezet. „Attól tartok, hogy a multinacionális vállalatok is továbbállnak olyan országokba, ahol kedvezőbbek az adózási feltételek” – fejtette ki továbbá Frumosu.
Az új adót előíró kormányrendeletet márciustól alkalmaznák. A dokumentum szerint az európai országok lakossága túlsúlyosságban szenved, ami cukorbetegséghez, magas vérnyomáshoz vezethet. Az egészséges étkezést mindegyik állam prioritásként kezeli, áll a tervezetben.
Az új adónem révén befolyt összegek – a négy éve bevezetett szenvedélyadóhoz hasonlóan – az egészségügyi tárca saját jövedelmét képeznék, ezeket befektetésekre, egészségügyi programok finanszírozására, valamint gyógyszerekre és a betegellátás költségeire fordítanák. Hasonló adónem más európai uniós országokban is létezik, mint például Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában.
Hasonlóan támadta a gyorséttermi termékekre kivetendő adó bevezetését Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is. A politikus szokatlanul újnak nevezte a fast food adó bevezetésére vonatkozó minisztériumi kezdeményezést, úgy vélve, hogy válság idején nem időszerű új adónemet bevezetni.
Az ellenzéki politikus szerint a kormány bevételekre vonatkozó előrejelzései is irreálisak, az idénre kalkulált 1,3 százalékos gazdasági növekedésnek nincs valóságalapja. „Most minél szokatlanabb megoldást keresnek, hogy ezzel növeljék a költségvetési bevételeket. Nem akarják közvetlen módon megtámadni a feketegazdaságot, holott ott van az a pénz, aminek felszínre kellene kerülnie. Ezek szokatlanul új megoldások, amelyeket inkább a sajtó kedvéért, illetve a kispénzű fogyasztók megriasztására találtak ki” – vélte a PSD-s politikus.
Ezzel egy időben Emil Boc miniszterelnök tegnap kitért az újságírók fast food adóra vonatkozó kérdései elől. „Nincsenek káros szenvedélyeim” – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy előbb tájékozódnia kell az új adónem bevezetésére vonatkozó tervről, csak utána tudja kommentálni azt. Mint mondta, a kormány egyelőre még nem tárgyalt az egészségügyi minisztérium által tervezett új adóról, ugyanis a projekt jelenleg közvita tárgya.
A magánlaboratóriumoknak és -klinikáknak fel kell majd tüntetniük, mekkora elszámolási keretre szerződtek az egészségbiztosítóval, hogy a páciensek előre tudják, kell-e fizetniük a laborvizsgálatokért – jelentette be szombaton az egészségügyi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottságának növekedése a demokrácia csökkenését jelenti – jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, volt miniszterelnök-helyettes.
Vita robbant ki a párttörvény tervezett módosításáról, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt állítja: az valójában az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke korábbi pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeit szolgálja.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Marius Budăi szerint a párt miniszterei az elmúlt héten bizonyították, hogy lehet kézzelfogható eredményekkel kormányozni.
Hibáztak a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, amikor gyakorlatilag kérkedtek a vagyonukkal – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi miniszterelnök-helyettes.
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).