
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
2010. január 06., 13:352010. január 06., 13:35
Az árak növekedéséhez és a multinacionális vállalatok Romániából való távozásához vezet az Egészségügyi Minisztérium által tervbe vett fast food adó bevezetése – véli a Romániai Élelmiszer-ipari Szövetség elnöke. Dragoş Frumosu szerint mindez a munkanélküliségi arány növekedését eredményezi.
Mint arról beszámoltunk, Cseke Attila egészségügyi miniszter kedden jelentette be, hogy új adónemet vezetnek be a fast food termékekre.
Az erre vonatkozó kormányhatározat szerint a gyorséttermi élelmiszerek, édességek és szénsavas üdítők után a termelőnek vagy a kereskedőnek – a szeszes italokra és dohányárura kirótt szenvedélyadóhoz hasonlóan – a termékek eladása után a bevétel bizonyos százalékát az államkasszába kell utalnia. A tárca a lakosság egészségtelen étkezéséből fakadó betegségekkel indokolta a tervezetet.
„Őrültség ez az adó, hiszen minden olyan élelmiszer káros az egészségre, amelynek fogyasztását túlzásba viszszük. Szétverjük az élelmiszeripart, ha így próbáljuk visszaszorítani egyes termékek vásárlását” – állítja Dragoş Frumosu. A szövetségi vezető sérelmezi, hogy a jogszabályt a tárca az érdekvédelmisek tudta nélkül dolgozta ki, velük mindössze ezután hajlandó egyeztetni.
A vezető szerint az új adó bevezetése kétségbeesett lépés a szaktárca részéről, amely így próbál pénzt szerezni a fejlesztésekre és befektetésekre.
Frumosu úgy látja, az új illeték bevezetésével nem oldódnak meg az egészségügyi rendszer gondjai, ugyanis az új jogszabály negatív hatással lesz az élelmiszeriparra és a fogyasztókra is. „Hiába állítja a minisztérium, hogy a termelők és a kereskedők fizetik meg az árát, az adót belefoglalják a termék árába is, aminek következtében az eladások is csökkennek majd” – mondta.
Hozzátette, ennek következtében kisebb vállalkozások százai zárhatják be kapujukat, ami a munkanélküliség növekedéséhez vezet. „Attól tartok, hogy a multinacionális vállalatok is továbbállnak olyan országokba, ahol kedvezőbbek az adózási feltételek” – fejtette ki továbbá Frumosu.
Az új adót előíró kormányrendeletet márciustól alkalmaznák. A dokumentum szerint az európai országok lakossága túlsúlyosságban szenved, ami cukorbetegséghez, magas vérnyomáshoz vezethet. Az egészséges étkezést mindegyik állam prioritásként kezeli, áll a tervezetben.
Az új adónem révén befolyt összegek – a négy éve bevezetett szenvedélyadóhoz hasonlóan – az egészségügyi tárca saját jövedelmét képeznék, ezeket befektetésekre, egészségügyi programok finanszírozására, valamint gyógyszerekre és a betegellátás költségeire fordítanák. Hasonló adónem más európai uniós országokban is létezik, mint például Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában.
Hasonlóan támadta a gyorséttermi termékekre kivetendő adó bevezetését Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is. A politikus szokatlanul újnak nevezte a fast food adó bevezetésére vonatkozó minisztériumi kezdeményezést, úgy vélve, hogy válság idején nem időszerű új adónemet bevezetni.
Az ellenzéki politikus szerint a kormány bevételekre vonatkozó előrejelzései is irreálisak, az idénre kalkulált 1,3 százalékos gazdasági növekedésnek nincs valóságalapja. „Most minél szokatlanabb megoldást keresnek, hogy ezzel növeljék a költségvetési bevételeket. Nem akarják közvetlen módon megtámadni a feketegazdaságot, holott ott van az a pénz, aminek felszínre kellene kerülnie. Ezek szokatlanul új megoldások, amelyeket inkább a sajtó kedvéért, illetve a kispénzű fogyasztók megriasztására találtak ki” – vélte a PSD-s politikus.
Ezzel egy időben Emil Boc miniszterelnök tegnap kitért az újságírók fast food adóra vonatkozó kérdései elől. „Nincsenek káros szenvedélyeim” – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy előbb tájékozódnia kell az új adónem bevezetésére vonatkozó tervről, csak utána tudja kommentálni azt. Mint mondta, a kormány egyelőre még nem tárgyalt az egészségügyi minisztérium által tervezett új adóról, ugyanis a projekt jelenleg közvita tárgya.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.