Mint arról beszámoltunk, az alkotmánybíróság szerdán úgy döntött, ellentétes az alkotmánnyal annak a törvénymódosításnak több cikkelye is, amely a bírák és ügyészek szolgálati nyugdíjáról szól.
2023. augusztus 03., 16:442023. augusztus 03., 16:44
Vagyis a taláros testület tagjai gyakorlatilag megakadályozták, hogy csökkenjen a saját nyugdíjuk.
Ami nem kis összeget jelent: az Economica.net a talárosok vagyonbevallása alapján közölte, mekkora szolgálati nyugdíjat kaptak tavaly az erre jogosult alkotmánybírák.
Az év során összesen 438 965 lejes szolgálati nyugdíjat folyósítottak számára, ami havi szinten átlagosan több mint 36 580 lejes szolgálati nyugdíjat jelent. A nyugdíja mellett Enache 2022-ben 374 725 lejes jövedelmet is kapott bírói tisztség betöltése nyomán.
Livia Stanciu 461 880 lejes nyugdíjat kapott tavaly, beleértve a bírósági ítéletek által megállapított különbözeteket is.
Stanciu a nyugdíja mellett 2022-ben 372 323 lejes fizetéstt kapott.
Cristian Deliorga 377 304 lejes, azaz több mint havi 31 400 lejes nyugdíjjövedelmet vallott be tavaly.
Deliorga a nyugdíja mellett 2022-ben 283 980 lej értékű fizetést is kapott az alkotmánybíróságtól.
Mihaela Ciochina bíró átlagosan havi 10 000 lejes nyugdíjat kapott 2022-ben, ez összesen 120 000 lejt jelent az év során.
A nyugdíja mellett 2022-ben 157 372 lejes jövedelmet is kapott alkotmánybíróként.
Mint arról beszámoltunk, a taláros testület a legfelsőbb bíróság beadványának helyt adva, egyhangúlag döntött úgy, hogy a törvény egyes cikkelyei nem alkotmányosak.
Szerdán hozott döntésében a taláros testület a legfelsőbb bíróság óvásának helyt adva azokat az előírásokat minősítette alaptörvénybe ütközőknek, amelyek a bírák és ügyészek különnyugdíját korlátoznák, mivel szerinte ezek sértik az igazságszolgáltatás függetlenségének alkotmányos elvét.
A testület szerint a törvénytervezet hiányos, mert nem tartalmaz pontos rendelkezéseket a nyugdíjkorhatár (későbbi) fokozatos növelésével és a nyugdíjalap módosításával kapcsolatban.
Az alkotmánybíróság másfelől elismerte, hogy elvileg megadóztatható a szolgálati nyugdíjnak az a része, amely nem a járulékbefizetésen alapul (vagyis amit az állami költségvetésből fedeznek), de az adó nem lehet „büntető” jellegű, és egységesnek kell lennie valamennyi szolgálati nyugdíj esetében.
„A bíróság megállapította, hogy
A döntés eredményeként a törvény visszakerül a Parlament elé, hogy összhangba kerüljön a Bíróság döntésével” – mondta Marian Enache, az alkotmánybíróság elnöke.
A parlament június végén fogadta el a bírói és ügyészi nyugdíjakat érintő változtatásokat, amelyek értelmében az ügyészek és bírák 2028-ig a korábbiakkal azonos feltételek mellett, azaz életkortól függetlenül, 25 év szolgálati idő esetén nyugdíjba mehetnek, és az utolsó szolgálati hónapjuk bruttó fizetésének és juttatásainak 80 százalékát kitevő nyugdíjat kapnak. Konkrétabban, a módosítás ötéves türelmi időt állapít meg a különleges nyugdíjasok számára.
A nyugdíjkorhatár a jövő évtől fokozatosan emelkedik, 2024-től 50 évről 2035-ig 60 évre.
Döntés született arról is, hogy a nettó 4000 lej feletti különleges nyugdíjaknak csak 15%-át adóztatják meg.
Románia jelenleg 5309 korkedvezménnyel nyugállományba vonult egykori bírónak és ügyésznek fizet szolgálati nyugdíjat, amelynek átlagértéke havi 21 583 lej.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) szerda esti közleménye ellentmond mindannak, ami a délelőtti koalíciós ülésen történt.
A Perzsa-öböl térségében zajló háború és a Hormuzi-szoros forgalmának részleges lezárása az üzemanyagárak emelkedéséhez vezetett – állapította meg szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Elsőbbséget kapnak a kisebbségi tankönyvbeszerzésben az eleve anyanyelven írt tankönyvek a románból fordított tankönyvekkel szemben – közölte szerdán az RMDSZ.
Romániában 60 százalékkal csökkent a súlyos közúti balesetek száma 2019-hez képest, a halálos áldozatok száma pedig 30 százalékkal mérséklődött – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Eduard Mirițescu, a román rendőrség vezetőjének helyettese.
Hivatali visszaélés miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte szerdán a legfelsőbb bíróság Adrian Chesnoiu volt mezőgazdasági minisztert egy elcsalt versenyvizsgákkal kapcsolatos ügyben. Az ítélet nem jogerős.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Facebook-oldalán szerdán közzétett állásfoglalás szerint a PSD ismét megpróbálja átírni a koalíción belüli politikai valóságot és a többi kormánypártra hárítani a felelősséget a reformok késlekedéséért.
A tetemes pénzbírságok és a mezőgazdasági támogatások elveszítésének veszélye se riaszt vissza sok gazdát attól, hogy „hagyományos” módon, égetéssel tisztítsa meg földjeit. Pedig a szakemberek szerint a tarlóégetés több szempontból rendkívül káros.
A főváros második kerületi ügyészsége kéri a bíróságtól Kader Keita labdarúgó előzetes letartóztatását, aki a gyanú szerint elütött egy nőt egy gyalogátkelőhelyen, majd elhagyta a baleset helyszínét.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerint Ilie Bolojan újabb patthelyzetet idézett elő a kormánykoalícióban az állami költségvetésről szóló tárgyalásokon.
Romániában a túlsúlyosság, beleértve az elhízást is, előfordulási aránya a 7 éves gyermekeknél 27,5 százalék, a 8 éveseknél pedig 32 százalék – közölte szerdán, az elhízás elleni világnap alkalmából az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!