
A magyarok alacsonyabb mértékben vettek részt az államfőválasztáson, mint a többségiek
Fotó: Orbán Orsolya
A tavaly novemberi, érvénytelenített voksoláshoz hasonló arányban járultak az urnákhoz a romániai választópolgárok vasárnap a megismételt államfőválasztás első fordulójában. A magyarlakta megyékben a részvétel elmaradt az országos átlagtól az államfőválasztáson, amit koalíciós partnerei fel is róttak az RMDSZ-nek.
2025. május 04., 21:102025. május 04., 21:10
2025. május 04., 22:032025. május 04., 22:03
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint vasárnap 21 óráig, vagyis urnazárásig 9 571 740 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 53,21 százaléka szavazott az államfőválasztás első fordulójában. Hat hónappal ezelőtt, az államfőválasztás 2024. november 24-én rendezett első fordulójában a szavazásra jogosultak 52,56 százaléka, 9 465 257 választópolgár voksolt Romániában és külföldön. A legmagasabb részvételt Ilfov (68 százalék), Giurgiu (59 százalék), Kolozs (55,99 százalék), Argeș (54 százalék) és Konstanca megyében (52 százalék) jegyezték.
A székelyföldi Kovászna megyében 38,56 százalékos, Hargitában 41,80, Marosban 44,18, Máramarosban 40,72, Szatmárban 36,39 százalékos volt a részvétel a 21 órás urnazárás idején. Háromszéken mérték a harmadik legalacsonyabb, 38 százalékos részvételt országos szinten, ennél gyérebb Szatmárban (36,39%) és a moldvai Vasluiban (32 százalék) volt a választási hajlandóság. Ebből az következik, hogy az RMDSZ-nek nem sikerült mozgósítania híveit kellő mértékben az államfőválasztás első fordulójában, amikor a szövetségnek nem volt önálló jelöltje.
Háromszéken mérték a harmadik legalacsonyabb, 38 százalékos részvételt országos szinten
Fotó: Képernyőmentés
A többi erdélyi megyék közül Brassóban 51,86, Biharban 48,54, Beszterce-Naszódban 43,17, Aradon 45,61, Hunyadon 47,81, Szilágyban 48,76, Temesben 49,19 százalékos részvételt regisztráltak.
Bukaresti sajtóértesülések szerint koalíciós partnerei felrótták az RMDSZ-nek, hogy nem sikerült urnák elé csalogatnia a magyar választópolgárokat. Az elégedetlenség elsősorban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről fogalmazódott meg, hiszen a Szociáldemokrata Párt (PSD), a PNL és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció közös államfőjelöltje, Crin Antonescu korábban a liberális alakulat elnöke volt.
Az RMDSZ az urnazárás előtti órákban kétségbeesetten próbált mozgósítani, több módszerrel is arról győzködve a romániai magyarokat, hogy adják le szavazatukat. Csoma Botond szóvivő rövid üzenetet adott ki nem sokkal 19.30 óra után: „Másfél óra van az urnazárásig, és nagy a baj! Drasztikusan le vannak maradva a magyar megyék. Most még változtathatunk! Menj szavazni, és szólj barátaidnak!”.
„Láthatjuk, hogy a Kárpátokon túli megyékben nagyon magas a részvétel, azt is, hogy külföldön rendkívül magas a részvétel, és pontosan tudjuk, hogy a külföldiek a szélsőséges, magyarellenes jelöltet támogatják. Ezért nekünk, erdélyieknek, erdélyi magyaroknak ott kell lennünk, hogy bejusson a második fordulóba az a jelölt, aki le tudja győzni a szélsőséges jelöltet. Aki ma otthon marad, az közvetve a magyarellenes jelöltet támogatja” – nyilatkozta a nap folyamán Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke a következőképpen igyekezett toborozni híveit, hogy „most kell megmutatnunk, hogy ha falhoz állítanak, akkor is szembefordulunk a magyargyűlölőkkel”.

A hivatalos eredményekre ugyan még várni kell, de az Avangarde exit pollja szerint az első helyezett George Simion, a második helyen pedig Crin Antonescu és Nicușor Dan egyenlő eredménnyel.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
A Maros Megyei Tanács soros ülésén jóváhagyta a megye költségvetésének kiigazítását, amelynek keretében több alárendelt intézmény számára különítettek el többletforrásokat.
Alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a román kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kibocsátása miatt a bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön kihirdetett ítélete szerint.
1 hozzászólás