Fotó: Lakatos Péter/MTI
Jelentősen nőtt azon romániai polgárok aránya az elmúlt tíz évben, akik szimpátiával tekintenek Magyarországra – derül ki egy friss felmérésből.
2023. november 15., 19:122023. november 15., 19:12
Az INSCOP közvélemény-kutató által a News.ro megrendelésére készített, szerdán ismertetett kutatásban arra kérdeztek rá, hogy a megnevezett országok közül melyek iránt éreznek szimpátiát a válaszadók.
Ez nem is csoda, hiszen azon két országról van szó, amelyben a hivatalos statisztikák szerint is a legtöbb román állampolgár él, mindkettőben közel egymillió. A harmadik helyen szintén egy, a romániai vendégmunkások által kedvelt célpont áll: Németország, amely iránt a megkérdezettek 77,6 százaléka érez inkább szimpátiát.
A következő helyen holtversenyben osztozik Franciaország és Nagy-Britannia: mindkettő iránt a válaszadók 75,4 százaléka érez szimpátiát. Csakhogy míg Franciaország esetében nőtt, Nagy-Britannia esetében ha minimális mértékben is, de valamelyest csökkent a szimpátia.
Fotó: INSCOP
A „testvérországnak” tekintett Moldovai Köztársaság csupán a nagy nyugat-európai országok után következik, bár a többség ebben az esetben is pozitív érzelmeket táplál: a válaszadók 69,2 százaléka inkább kedveli Moldovát, mint nem, ami növekedés a tíz évvel ezelőtti 65 százalékhoz képest.
amelyet a megkérdezettek 67,5 százaléka szemlél inkább szimpátiával – ami azt jelenti, hogy csökkent az ázsiója a tíz évvel ezelőtti 70,3 százalékhoz képest. A Klaus Iohannis államfő és a bukaresti kormány nyilatkozatai szerint Románia által az Oroszország elleni háborúban jóformán feltétel nélkül támogatott Ukrajnára ugyanakkor már csupán a romániaiak kevesebb mint fele tekinti szimpátiával.
A válaszadók 43,3 százaléka mondta azt, hogy inkább pozitív érzelmeket táplál iránta – igaz, ez enyhe növekedés a tíz évvel ezelőtti 41,8-hoz képest.
Ezzel ugyanakkor természetesen még a sor végén kullog Kínához és Oroszországhoz hasonlóan – előbbihez 36,3, utóbbihoz csupán 18,3 százalék viszonyul pozitívan – igaz, Magyarországhoz képest legalább mindkét ország esetében jelentős csökkenésről beszélhetünk a tíz évvel ezelőtti számokhoz képest.
A felmérés október 23. és november 2. között készül 1100 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 3 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nincsenek konfliktusok a koalícióban, és jelenleg nincs szó arról, hogy a szociáldemokraták kilépjenek a kormányból.
A koalíciónak folytatnia kell a munkáját, Ilie Bolojannal a kormány élén – nyilatkozta hétfőn a parlamentben az újságíróknak Kelemen Hunor.
Megérkezett Romániába az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyent a Mihail Kogălniceanu katonai bázison fogadta Nicușor Dan államfő.
Jóváhagyta hétfőn Bukarest első kerületének bírósága Călin Georgescu hatósági felügyeletének meghosszabbítását. A bíróság döntése nem végleges, 48 órán belül megtámadható.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) azért kérte a koalíciótól, hogy halasszák el a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet elfogadását.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, amely öt törvénytervezetért készül felelősséget vállalni hétfőn a parlamentben.
Több módosító javaslatot is benyújtott a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyekért hétfő este felelősséget vállal a kormány a parlamentben – közölte Adrian Câciu.
Ilie Bolojan miniszterelnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog hazudni, a közigazgatási reform nem szemfényvesztés – jelentették ki hétfőn a PNL képviselői.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!