
Továbbra is a hadseregben és az egyházban bízik a legjobban a románok többsége – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató felméréséből, amely arra is rávilágít, hogy a korrupcióellenes küzdelemmel megbízott intézmények is jelentős lakossági bizalmat élveznek.
2014. július 28., 17:402014. július 28., 17:40
Az Adevărul napilap megrendelésére július 1. és 6. között 1055 személy megkérdezésével készült kutatás szerint a legtöbben a hadseregben bíznak: a válaszadók 67,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a fegyveres testületet tartja a legmegbízhatóbb intézménynek. (Májusban ez az arány 66,1 százalék volt).
A lista szerint a második helyen az egyház áll 62 százalékos támogatottsággal, ami valamivel rosszabb a májusban mért 63,1 százaléknál. A harmadik a csendőrség 60,7 százalékkal, ez jelentős növekedés a tavasszal mért 57,7 százalékhoz képest.
A negyedik a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 48,8 százalékkal, így ez az intézmény is növelte népszerűségét, májusban ugyanis 48,1 százalék tartotta megbízhatónak.
A sorban az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) következik 48,6 százalékos bizalmi indexszel. (Májusban még 47,1 százalék tartotta megbízhatónak). Hatodik a nemzeti bank 47,6 százalékkal (májusban 46,3 volt), hetedik a rendőrség 46,9 százalékkal, hetedik a külügyi hírszerzés 845,4), majd az egyetemek (43,1), a helyi önkormányzatok (40,9), a sajtó (36,2) és a feddhetetlenségi ügynökség következik (32,7).
A politikai intézmények népszerűsége ugyanakkor csökkenő tendenciát mutat: az államfő, a parlament és a kormány iránti bizalom kisebb, mint legutóbb. Az államfőt 20,2 (májusban 21,8) százalék tartja megbízhatónak, a parlamentet 16,5 (májusban 17,6), a kormányt pedig 28,6 (májusban 29,2). Ugyanakkor a helyi és a megyei önkormányzatok megítélése valamelyest javult.
A bankok és egyéb pénzintézetek megítélése negatív, a bizalmi lista utolsó helyén pedig a politikai pártok állnak 12,5 százalékos bizalmi indexszel.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
Az ország 16 megyéjét és Bukarestet érintő sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki pénteken a szeles, csapadékos időjárás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Közleményben ment neki pénteken a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyszerre két koalíciós partnerének – a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Mentsétek meg Románát Szövetségnek (USR) is.
szóljon hozzá!