
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Erről Radu Berceanu szállításügyiminiszter beszélt egy tegnapi sajtótájékoztatón.Maga is elismerte, a számítás felveti apályahasználati díj bevezetéséneka kérdését. „Ha nem vezetjük be a díjat,akkor voltaképpen valamennyi román állampolgárfizeti a pályaépítést a költségvetésenkeresztül. Találhatunk azonban egy olyan megoldástis, hogy az állam fedezze a díj 60–70 százalékát,a fennmaradó részt pedig azok, akik járnak azautópályán” – jegyezte meg Berceanu.
A minisztérium terveibenegyébként az szerepel, hogy 2013-ig mintegy 1800kilométer autópályát kell megépíteniRomániában. Ebből 415 kilométert a Brassóta borsi határátkelővel összekötőészak-erdélyi autópálya, 855 kilométerta Konstancát Bukarest–Nagyszeben–Temesvár–Aradútvonalon Nagylakkal összekötő VI. páneurópaifolyosó tesz ki, szerepel viszont a tervben a GiurgiutMoldvával összekötő IX. páneurópaifolyosó Focºani-ig tartó 417 kilométeresszakasza is. A Rompres hírügynökség egy olyan250 kilométeres pályaszakaszról is említésttesz, amelyik a IX. moldvai folyosótRoman–Békás–Gyergyószentmiklósútvonalon Erdéllyel köti össze. E pályának2013-ig csupán két sávját építenékmeg úgy, hogy az később bővíthető legyen.
A minisztérium számításaiszerint ezeknek az ambiciózus terveknek a megvalósításáhozmintegy 12,8 milliárd euróra lenne szükség,melyből mintegy 10,7 milliárdot az államkasszábólkellene fedezni. A fennmaradó részből másfélmilliárdot az Európai Uniótól, 600milliót nemzetközi pénzintézetektől reméla kormány. „Az államnak azonban nincsen évente1,6 milliárd eurója autópálya-építésre– magyarázta Berceanu –, ezért kell másfinanszírozási lehetőségek után nézni.”A miniszter eleve úgy számolt, hogy a tervezettsztrádaépítés költségeinek azállam csak 51 százalékát (6,5 milliárdeurót) lenne képes finanszírozni, 31 százalékra(4,2 milliárd euró) pedig az autópályákkoncesszionálásával lehetne fedezetet szerezni.Azt is hozzátette azonban, hogy még az államraeső 6,5 milliárd euró is meglehetősen sok, reálisnakaz tűnik, hogy az állam ebben az időszakban éventefélmilliárd eurót fordítsonautópálya-építésre. Akülönbözetet, 3–3,5 milliárd eurótpedig hitelekből finanszírozza. „Hosszú, hat-hétéves kegyelmi időszakú és 15–20 éveslejáratú hiteleket próbálunk szerezni”– jelentette ki Berceanu.
A miniszter elmondta, nemzetköziversenytárgyalásokon 25–30 évrekoncesszionálnák például a 120kilométeres Piteºti–Nagyszeben pályaszakaszt,melynek megépítési költségeit 1,29milliárd euróra becsülik. A miniszter szerintugyanis az Olt völgyében a Vöröstoronyi-szorosonáthaladó szakaszon rendkívül költségesaz építkezés, ezt pedig az EU nem finanszírozza.Ezért a VI. páneurópai folyosó építésérelehívható EU-s pénzeket aNagylak–Arad–Temesvár–Déva–
Nagyszeben szakaszra fordítják.Így ez utóbbi pályaszakasz már 2011-reelkészülhet. A koncesszionálandó szakaszokközött említette a miniszter a 111 kilométeresPloieºti–Brassó pályát is, melynek megépítésiköltségeit kétmilliárd eurórabecsülik. A miniszter elmondta, a román államépítené meg a Bukarestet Ploieºti-tel összekötőszakaszt, ám a teljes Bukarest–Brassó szakaszt aversenytárgyalást megnyerő cégnek engednéát koncesszióba.
Lehetetlennek tartotta Radu Berceanu,szállításügyi miniszter, hogy a tervezettidőpontra, 2013-ra elkészüljön az észak-erdélyiautópálya. A Brassót MarosvásárhelyenKolozsváron és Nagyváradon át a borsihatárátkelővel öszszekötő 415 kilométerespálya átadását eredetileg 2012-retervezték. Berceanu azonban elmondta, a munkálatokatvégző Bechtel társaságnak 2006-ban is csak 34millió eurót sikerült felhasználnia arendelkezésére álló 78 millióból.„Ha évente 200 millió eurós finanszírozássalszámolunk, akkor is csak 2017-re épül meg azautópálya” – méltatlankodott Berceanu. Aminiszter azt is megjegyezte, a román állam rosszszerződést kötött a Bechtellel, mert az csak azállamot bünteti a részletek be nem tartásaesetén, az amerikai céget nem. A miniszter annak alehetőségét is megemlítette, hogy a pályaegyik szakaszát koncesszióba adják.
A magánlaboratóriumoknak és -klinikáknak fel kell majd tüntetniük, mekkora elszámolási keretre szerződtek az egészségbiztosítóval, hogy a páciensek előre tudják, kell-e fizetniük a laborvizsgálatokért – jelentette be szombaton az egészségügyi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottságának növekedése a demokrácia csökkenését jelenti – jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, volt miniszterelnök-helyettes.
Vita robbant ki a párttörvény tervezett módosításáról, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt állítja: az valójában az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke korábbi pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeit szolgálja.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Marius Budăi szerint a párt miniszterei az elmúlt héten bizonyították, hogy lehet kézzelfogható eredményekkel kormányozni.
Hibáztak a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, amikor gyakorlatilag kérkedtek a vagyonukkal – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi miniszterelnök-helyettes.
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).