
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Erről Radu Berceanu szállításügyiminiszter beszélt egy tegnapi sajtótájékoztatón.Maga is elismerte, a számítás felveti apályahasználati díj bevezetéséneka kérdését. „Ha nem vezetjük be a díjat,akkor voltaképpen valamennyi román állampolgárfizeti a pályaépítést a költségvetésenkeresztül. Találhatunk azonban egy olyan megoldástis, hogy az állam fedezze a díj 60–70 százalékát,a fennmaradó részt pedig azok, akik járnak azautópályán” – jegyezte meg Berceanu.
A minisztérium terveibenegyébként az szerepel, hogy 2013-ig mintegy 1800kilométer autópályát kell megépíteniRomániában. Ebből 415 kilométert a Brassóta borsi határátkelővel összekötőészak-erdélyi autópálya, 855 kilométerta Konstancát Bukarest–Nagyszeben–Temesvár–Aradútvonalon Nagylakkal összekötő VI. páneurópaifolyosó tesz ki, szerepel viszont a tervben a GiurgiutMoldvával összekötő IX. páneurópaifolyosó Focºani-ig tartó 417 kilométeresszakasza is. A Rompres hírügynökség egy olyan250 kilométeres pályaszakaszról is említésttesz, amelyik a IX. moldvai folyosótRoman–Békás–Gyergyószentmiklósútvonalon Erdéllyel köti össze. E pályának2013-ig csupán két sávját építenékmeg úgy, hogy az később bővíthető legyen.
A minisztérium számításaiszerint ezeknek az ambiciózus terveknek a megvalósításáhozmintegy 12,8 milliárd euróra lenne szükség,melyből mintegy 10,7 milliárdot az államkasszábólkellene fedezni. A fennmaradó részből másfélmilliárdot az Európai Uniótól, 600milliót nemzetközi pénzintézetektől reméla kormány. „Az államnak azonban nincsen évente1,6 milliárd eurója autópálya-építésre– magyarázta Berceanu –, ezért kell másfinanszírozási lehetőségek után nézni.”A miniszter eleve úgy számolt, hogy a tervezettsztrádaépítés költségeinek azállam csak 51 százalékát (6,5 milliárdeurót) lenne képes finanszírozni, 31 százalékra(4,2 milliárd euró) pedig az autópályákkoncesszionálásával lehetne fedezetet szerezni.Azt is hozzátette azonban, hogy még az államraeső 6,5 milliárd euró is meglehetősen sok, reálisnakaz tűnik, hogy az állam ebben az időszakban éventefélmilliárd eurót fordítsonautópálya-építésre. Akülönbözetet, 3–3,5 milliárd eurótpedig hitelekből finanszírozza. „Hosszú, hat-hétéves kegyelmi időszakú és 15–20 éveslejáratú hiteleket próbálunk szerezni”– jelentette ki Berceanu.
A miniszter elmondta, nemzetköziversenytárgyalásokon 25–30 évrekoncesszionálnák például a 120kilométeres Piteºti–Nagyszeben pályaszakaszt,melynek megépítési költségeit 1,29milliárd euróra becsülik. A miniszter szerintugyanis az Olt völgyében a Vöröstoronyi-szorosonáthaladó szakaszon rendkívül költségesaz építkezés, ezt pedig az EU nem finanszírozza.Ezért a VI. páneurópai folyosó építésérelehívható EU-s pénzeket aNagylak–Arad–Temesvár–Déva–
Nagyszeben szakaszra fordítják.Így ez utóbbi pályaszakasz már 2011-reelkészülhet. A koncesszionálandó szakaszokközött említette a miniszter a 111 kilométeresPloieºti–Brassó pályát is, melynek megépítésiköltségeit kétmilliárd eurórabecsülik. A miniszter elmondta, a román államépítené meg a Bukarestet Ploieºti-tel összekötőszakaszt, ám a teljes Bukarest–Brassó szakaszt aversenytárgyalást megnyerő cégnek engednéát koncesszióba.
Lehetetlennek tartotta Radu Berceanu,szállításügyi miniszter, hogy a tervezettidőpontra, 2013-ra elkészüljön az észak-erdélyiautópálya. A Brassót MarosvásárhelyenKolozsváron és Nagyváradon át a borsihatárátkelővel öszszekötő 415 kilométerespálya átadását eredetileg 2012-retervezték. Berceanu azonban elmondta, a munkálatokatvégző Bechtel társaságnak 2006-ban is csak 34millió eurót sikerült felhasználnia arendelkezésére álló 78 millióból.„Ha évente 200 millió eurós finanszírozássalszámolunk, akkor is csak 2017-re épül meg azautópálya” – méltatlankodott Berceanu. Aminiszter azt is megjegyezte, a román állam rosszszerződést kötött a Bechtellel, mert az csak azállamot bünteti a részletek be nem tartásaesetén, az amerikai céget nem. A miniszter annak alehetőségét is megemlítette, hogy a pályaegyik szakaszát koncesszióba adják.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
A kormányfő egy szerda esti Facebook-bejegyzésben közölte, hogy 2025 harmadik negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest 12,5 százalékkal, azaz 9,9 milliárd lejjel nőttek a költségvetési bevételek.
A közigazgatási reformról szóló, még kidolgozás alatt álló törvénytervezet a központi közigazgatás esetében a személyi kiadások 10 százalékos csökkentését írja elő.
Az Olt megyei Slatina kórházában a betegek rögzítették, hogy a kórtermekben bogarak mászkálnak és az illemhelyeken kosz uralkodik. A DSP ellenőrzéseket tart.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra a kormánykoalícióban, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru európai projektekért felelős miniszter szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különleges nyugdíjakkal kapcsolatos kritériumot, ha csak a törvénytervezet lesz meg november 28-ig.
Az oktatási minisztérium előtt szerveztek tiltakozó megmozdulást szerdán a tanügyi szakszervezetek – elégedetlenségük oka a személyi kiadások várható 10 százalékos csökkentése.
Nem tartja megfelelőnek a bírák és ügyészek tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a kormánykoalíció újabb javaslatát a különleges nyugdíjak ügyének rendezésére.