A jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé új külföldi szavazókörök létrehozását – jelentette ki kedden reggel Teodor Meleșcanu külügyminiszter, aki ellátogatott a Központi Választási Irodához (BEC) annak érdekében, hogy a külföldön élő románok szavazásáról egyeztessen.
2014. november 11., 17:232014. november 11., 17:23
A hétfőn a BEC és a külügy között kirobbant vita miatt lemondott Titus Corlățean helyett sebtében kinevezett külügyminiszter (képünkön) leszögezte: a törvényi keretek nem teszik lehetővé, hogy a külképviseleteken kívül más helyszíneken is szavazóköröket létesítsenek.
Ugyanakkor a BEC-kel folytatott egyeztetés nyomán kijelentette: amennyiben sikerül módosításokat eszközölni, akkor engedményeket tesznek, ha nem, akkor viszont a szavazási folyamat gyorsítására törekszenek. A szavazókörök számát „elméleti lehetőségnek” nevezte, annak fényében, hogy a jogszabályok szerinte nem teszik lehetővé a szabályok játék közben történő módosítását.
Elmondta: a BEC írásban kérte a tárca javaslatait a voksolás könnyítése érdekében. Mint arról beszámoltunk, a BEC egy korábbi közleményben azt jelezte, hogy lehetséges a szavazókörök számának növelése.
Meleșcanu a nap folyamán később – gyakorlatilag önmagának ellentmondva – azt mondta: a BEC feladata eldönteni, hogy lehet növelni a szavazókörök számát vagy sem, mivel a választási iroda szervezi a voksolást, nem a külügyi tárca.
Egyetemi szünet a választás miatt
Felfüggeszti a kormány az egyetemi oktatást az államfőválasztás második fordulója miatt. Az oktatási tárca javaslata nyomán 14-ére és 17-ére szünetet hirdetnek az egyetemeken, hogy a diákok hazautazhassanak, és otthon szavazhassanak 16-án.
Mint arról beszámoltunk, az államfőválasztás november 2-i első fordulójában hatalmas botrány tört ki amiatt, hogy a külföldi románok egy része nem tudott voksolni, mivel a külképviseleteken nem volt elegendő létszámú személyzet és szavazófülke a választási folyamat lebonyolítására.
Emiatt egyrészt a külképviseletek előtt spontán tüntetések törtek ki, amelyeken Titus Corlățean lemondását követelték, majd a hétvégén az ország több városában is szolidaritási tüntetést szerveztek a külföldön élő románok szavazti jogáért. Ezek a megmozdulások kormány- és PSD-ellenes megmozdulásokba torkolltak, amelyeken Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök, a baloldal államfőjelöltjének lemondását követelték, és ellenfelét, a jobbközép által jelölt Klaus Johannist éltették.
Corlățean ennek nyomán hétfőn bejelentette: lemond, de azt állította: törvénytelen lenne új szavazóköröket létrehozni, és ha mégis így lenne, az Johannis érdekeit szolgálná, mert ezen az alapon a törvénytelenségre hivatkozva megóvhatná a választás eredményét.
Fölmerült ugyanakkor, hogy a kormány szándékosan akadályozta a külföldön élő románok szavazását, mivel azok köztudomásúan inkább a jobboldallal szimpatizálnak.
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnöke, közigazgatásért felelős kormányfőhelyettes hétfőn este azt mondta: azért nem lehet új szavazóköröket létrehozni, mert a hatályos jogszabályok kimondják: a második fordulót ugyanazon szavazókörökben kell lebonyolítani, mint az elsőt.
Klaus Johannis ugyanakkor úgy vélte: a külügyminiszter lecserélése nem oldja meg a szavazókörök száma jelentette problémát, viszont a kormány ugyanúgy kiadhatna egy sürgősségi rendeletet a helyzet megoldására, ahogy azt a helyi választott elöljárók pártváltását lehetővé tevő rendelet esetében is tette.
A kormány ehelyett kedden 1,5 millió lejjel növelte a külföldi szavazások lebonyolítására szánt 4,5 millió lejt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!