
Fotó: Cdep.ro
Elfogadta a képviselőház pénteken azt a törvényt, amely arról rendelkezik, hogy szükség- vagy ostromállapot idején a kényszerszabadságra küldött alkalmazottakat alapfizetésük 75 százaléknak megfelelő, állami költségvetésből kiutalt juttatás illeti meg, amely azonban nem haladhatja meg a mindenkori országos bruttó átlagbér 75 százalékát.
2020. április 03., 18:222020. április 03., 18:22
2020. április 03., 18:262020. április 03., 18:26
A tervezetet 303 képviselő támogatta, egy ellene szavazott, 23-an tartózkodtak.
A munkatörvénykönyv módosítását a Szociáldemokrata Párt (PSD) több képviselője kezdeményezte.
A tervezet szerint
A tervezet kitér arra az esetre, amikor egy munkavállalónak több munkaszerződése van. A jogszabály azt mondja: ha ezek közül van olyan, teljes munkaidőre kötött szerződés, amelyet nem függesztenek fel, az alkalmazott nem jogosult a juttatásra. Ha valamennyi munkaszerződését felfüggesztették, a munkavállaló a számára legelőnyösebb lehetőséggel élhet.
A támogatásban részesülő cég nem szüntetheti meg a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak munkahelyét még legalább annyi ideig a szükségállapot vége után, amennyi ideig felvette az állami támogatást.
A megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatalok címére el kell küldeni egy kérést, egy felelősségvállalási nyilatkozatot és azon alkalmazottak listáját, akiket kényszerszabadságra küldtek.
A leközölt adatok helyességéért a munkáltatót terheli a felelősség. Az összeget, a kérés benyújtásától számított 15 napos határidőn belül, a munkáltató bankszámlájára utalják. A munkáltató, a pénz beérkezésétől számított legtöbb három munkanapon belül, köteles átutalni a juttatást az alkalmazottaknak.
A vitán minden parlamenti párt támogatta a kezdeményezést, a képviselőház döntő házként szavazott a tervezetről.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
szóljon hozzá!