
Az Egyesült Államokban már nem tartják számon Jens Stoltenberg (balra) lehetséges utódjaként a román elnököt
Fotó: Presidency.ro
Előfordulhat, hogy mégsem kerül szóba Klaus Iohannis román államfő neve az Észak-atlanti Szerződés Szövetsége (NATO) főtitkári posztjának betöltésére – értesült a The New York Times.
2022. november 07., 19:152022. november 07., 19:15
2022. november 07., 19:262022. november 07., 19:26
Bár korábban Iohannis neve is felmerült Jens Stoltenberg lehetséges utódai között, az amerikai lap most egy olyan listát tett közzé, amelyen már nem szerepel a román államelnök neve. Ugyanakkor érdekes módon négy női politikust is találni a lehetséges aspiránsok között. A lap szerint az egyik legfőbb esélyes Kanada ukrajnai származású, 54 éves miniszterelnök-helyettese és egyben pénzügyminisztere, Chrystia Freeland. Rajta kívül Kaja Kallas, Észtország 45 éves miniszterelnöke, Zuzana Caputova, Szlovákia 49 éves államfője, Kolinda Grabar-Kitarovic, Horvátország 54 éves volt államfője és korábbi washingtoni nagykövete, a NATO volt főtitkár-helyettese,
Jens Stoltenberg mandátuma a NATO élén idén járna le, azonban az Ukrajna elleni orosz invázió miatt beleegyezett, hogy egy évvel meghosszabbítsák. Bár a tisztséget eddig nyugati politikusok töltötték be, éppen az ukrajnai háború miatt merült fel annak a lehetősége, hogy az új főtitkár Európa keleti részéből érkezzen. Ennek nyomán merült fel Klaus Iohannis neve.
Maga Iohannis még júliusban arra engedett következtetni, hogy nem utasítaná el a megbízást, ha felajánlanák neki a NATO főtitkári tisztségét. Amennyiben tényleg őt jelölnék a tisztségre, akkor le kell mondania az államfői mandátumról, ezt követően a bukaresti kormánynak legtöbb három hónapon belül ki kell írnia az elnökválasztást.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak kedden Romániában a községházák alkalmazottai a Bolojan-kormány tervezett közigazgatási reformjában szereplő létszámleépítések ellen.
Együttműködési megállapodást írt alá az európai uniós beruházásokért felelős minisztérium és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), amely szerint utóbbi közvetlen hozzáférést kap az EU-alapokból finanszírozott projekteket kezelő platformhoz.
Jelen állás szerint valószínű, hogy az alkotmánybíróság négyszeri halasztás után szerdán sem tud majd dönteni a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai ügyében, mivel egyik tagja szabadságon van.
A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.
Az utóbbi időben kísérletek történtek a romániai polgármesterek démonizálására – jelentette ki kedden Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke, a koalíció legfőbb pártját jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A Solidaritatea Sanitară szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi az egészségügyben a kormány gazdasági és szociális politikája miatt. Erről a szövetség koordináló testülete határozott kedden, és a kormányt is értesíteni szándékszik ez ügyben.
Újabb kemény bírálatokat fogalmazott meg Mihai Fifor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, volt védelmi miniszter a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is vezető Ilie Bolojan miniszterelnökkel szemben.
1 hozzászólás