
Leszálltak. Románia három, egyenként hat drónból álló Bayraktar TB2 rendszert vásárolt
Fotó: Wikipédia
Megérkeztek Romániába az első, török gyártmányú Bayraktar katonai drónok – jelentette be a bukaresti védelmi minisztérium.
2024. június 14., 14:042024. június 14., 14:04
A tárca csütörtök esti közlése szerint a román szárazföldi erők a héten kapták meg az első Bayraktar TB2 drónokat, az első kiképzési repülésekre a pilóta nélküli repülőgépekkel, amelyeket román pilóták irányítanak, június végén vagy július elején kerül sor.
– áll a tárca közleményében.
A minisztérium szerint e rendszerek beszerzése hozzájárul a 21. századi képességek széles spektrumával rendelkező rugalmas haderő kialakításához, amely a taktikai területen való túlélést biztosító eszközökkel, kiterjesztett helyzetfelismeréssel és megnövelt tűzerővel rendelkezik.
Egy Bayraktar TB2 pilóta nélküli rendszer standard konfigurációja hat pilóta nélküli repülőgépből és a hozzá tartozó parancsnoki és irányító berendezésekből áll.
„A bevetések és az földi célpontra leadott lövések hatékonysága bizonyították a Bayraktar TB2 rendszer csapásmérő, kereső és felderítő és többszörös képességeit. Az ilyen típusú pilóta nélküli repülőgépek bizonyították hatékonyságukat a harci bevetések során, fő előnyük a nagyon nagy repülési idő – a terheléstől függően akár 24 óra is lehet –, valamint a kiterjedt terület ellenőrzésének lehetősége” – áll a tárca sajtóközleményében.
A Bayraktar drónok különösen az Ukrajna elleni orosz invázió első hónapjaiban tűntek ki. Az orosz tüzérségi rendszerek és páncélosok megsemmisítése az ukrán hadsereg által üzemeltetett török Bayraktar TB2 drónokkal a drón tervezője szerint az „egész világot” arra késztette, hogy megvásárolja őket.
beleértve a támogatási csomagot (a szükséges lőszerrel, kezdeti logisztikai támogatással, valamint speciális kiképzési és gyakorlófelszereléssel).
A beszerzési szerződést 2023 áprilisában írták alá, 2024. júniusi, 2024. szeptemberi és 2025. januári szállítási időponttal.
Háborút is eldöntött a török „sztárdrón”
A Bayraktar TB2 a világ egyik legelterjedtebb fegyverek bevetésére is képes közepes magasságú, hosszú bevetési idejű (MALE) pilóta nélküli harci repülőgépe, drónja (UACV). A török Baykar Technology vállalat által fejlesztett drónból több mint 300 példány készült. A TB2-esek világszerte 400 ezer órányi repülésen és több ezer éles bevetésen vannak túl. Ennek a drónnak tulajdonítják többek között 2020. évi örmény–azeri háború eldöntését Azerbajdzsán javára.
A Bayraktar drónok jelentős szerepet kaptak a 2022. évi ukrán–orosz konfliktusban, ahol számos orosz célpontot semmisítettek meg, illetve felderítési adatokkal segítették az ukrán tüzérséget és hadvezetést. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter közlése szerint az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetétől 2022. június végéig Ukrajna kb. 50 db TB2 drónt kapott a gyártótól.
A TB2 pilóta nélküli repülőgépek maximális felszállótömege 700 kg, amelyből 120 kg lehet hasznos teher, utazómagassága 6000 méter, maximális repülési ideje pedig 27 óra. A drón a szabványos konténerben elhelyezett földi irányító központtól (GCS) legfeljebb 300 km távolságra távolodhat el. A kapcsolat elvesztése esetén visszatér egy előre beprogramozott légtérbe, hogy egy földi központ az irányítást visszanyerhesse felette.
A Bayraktar négy fegyverfelfüggesztési ponttal rendelkezik, amelyekre az alábbi fegyverek rögzíthetőek:
MAM-C – 6,5 kg tömegű, 8 km hatótávolságú többféle robbanó fejjel felszerelhető lézervezérlésű bomba, amelyet kifejezetten könnyen páncélozott vagy páncélozatlan célok ellen fejlesztett ki a török Roketsan.
MAM-L – 22 kg tömegű, 15 km hatótávolságú többféle robbanó fejjel felszerelhető lézervezérlésű bomba, amelyet elsősorban harckocsik ellen fejlesztettek ki. A MAM-L páncéltörő konfigurációban 700 mm RHA páncélzatot képes átütni.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) szerda esti közleménye ellentmond mindannak, ami a délelőtti koalíciós ülésen történt.
A Perzsa-öböl térségében zajló háború és a Hormuzi-szoros forgalmának részleges lezárása az üzemanyagárak emelkedéséhez vezetett – állapította meg szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Elsőbbséget kapnak a kisebbségi tankönyvbeszerzésben az eleve anyanyelven írt tankönyvek a románból fordított tankönyvekkel szemben – közölte szerdán az RMDSZ.
Romániában 60 százalékkal csökkent a súlyos közúti balesetek száma 2019-hez képest, a halálos áldozatok száma pedig 30 százalékkal mérséklődött – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Eduard Mirițescu, a román rendőrség vezetőjének helyettese.
Hivatali visszaélés miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte szerdán a legfelsőbb bíróság Adrian Chesnoiu volt mezőgazdasági minisztert egy elcsalt versenyvizsgákkal kapcsolatos ügyben. Az ítélet nem jogerős.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Facebook-oldalán szerdán közzétett állásfoglalás szerint a PSD ismét megpróbálja átírni a koalíción belüli politikai valóságot és a többi kormánypártra hárítani a felelősséget a reformok késlekedéséért.
A tetemes pénzbírságok és a mezőgazdasági támogatások elveszítésének veszélye se riaszt vissza sok gazdát attól, hogy „hagyományos” módon, égetéssel tisztítsa meg földjeit. Pedig a szakemberek szerint a tarlóégetés több szempontból rendkívül káros.
A főváros második kerületi ügyészsége kéri a bíróságtól Kader Keita labdarúgó előzetes letartóztatását, aki a gyanú szerint elütött egy nőt egy gyalogátkelőhelyen, majd elhagyta a baleset helyszínét.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerint Ilie Bolojan újabb patthelyzetet idézett elő a kormánykoalícióban az állami költségvetésről szóló tárgyalásokon.
Romániában a túlsúlyosság, beleértve az elhízást is, előfordulási aránya a 7 éves gyermekeknél 27,5 százalék, a 8 éveseknél pedig 32 százalék – közölte szerdán, az elhízás elleni világnap alkalmából az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
szóljon hozzá!