Fotó: Pinti Attila
A „használt termék” fogalmát tisztázó jogszabályt dolgoz ki a kormány annak érdekében, hogy megfékezze a hulladékok törvénytelen importálását – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter. Mircea Fechet arról is beszélt, hogy a betétdíjas visszaváltási rendszer november 30-ai beindításához szükséges utolsó jogszabályokat is jóváhagyta csütörtökön a kormány.
2023. november 02., 16:482023. november 02., 16:48
2023. november 02., 18:022023. november 02., 18:02
Mircea Fechet elmondta, az ország rendkívül vonzó a hulladékkereskedelemre szakosodott bűnszervezetek számára. Ennek oka, hogy Romániában a hulladékok tárolása tonnánként 50 euróba került, míg más tagállamokban legkevesebb 500 euróba – írta az Agerpres. A miniszter szerint a bűnszervezetek legtöbbször használt termékeknek vagy újrahasznosítható anyagoknak álcázva hozzák be a hulladékokat Romániába. Ezért van szükség a használt termékek fogalmát tisztázó jogszabályra – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva Fechet elmondta, hogy a romániai hulladéktárolási díjak megemelése nem jelent megoldást, mert ezt a lakosság sínylené meg, ugyanis jelentősen drágulnának emiatt a köztisztasági szolgáltatások is.
Fechet arról is beszélt, hogy a betétdíjas visszaváltási rendszer november 30-ai beindításához szükséges utolsó jogszabályokat is jóváhagyta csütörtökön a kormány.
„Vagyis az újrahasznosítás mímelésétől eljutunk a valódi újrahasznosításig” – jelentette ki. Hozzátette, hogy a betétdíjas visszaváltási rendszer beindítása után eltűnnek majd az erdőkből, a zöldövezetekből és a folyókból a pillepalackok. A tárcavezető arról biztosította a közvéleményt, hogy a visszaváltási rendszer november 30-tól működni fog. Tájékoztatása szerint tisztázták már az utolsó részletkérdéseket is, például azt, hogy miként jelenítik majd meg a kereskedők az italcsomagolások betétdíját. Hangsúlyozta, hogy a vásárlók az ország bármelyik üzletében visszakaphatják majd ezt a díjat. Közölte azt is: a rendszer működtetésével megbízott RetuRO vállalat büntetésekre számíthat, ha nem látja el a törvényben rögzített feladatait.
A romániai lakosság megérzi a klímaváltozás hatásait; leginkább a hőségtől, az aszálytól, a viharoktól és az árvizektől tartanak – derül ki az IRES kedden közzétett felméréséből.
Átfogó tájékoztató kampányt indított a betétdíjas visszaváltási rendszert (SGR) működtető RetuRO vállalat a rendszer fontosságáról és előnyeiről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bejelentette lemondását hétfő este a román kormány oktatási minisztere. Daniel David a blogján közölte a döntését, amelyben úgy fogalmaz, hogy ,,békésen akar távozni”.
A kormány keddi ülésén elfogadja a koalíciós egyeztetéseken hozott döntéseket tartalmazó salátarendeletet – nyilatkozta hétfő este a miniszterelnök. Ilie Bolojan arról is beszélt, hogy jövőre nem lesz szükség adóemelésekre, de számítani lehet leépítésre.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) megtámadta az alkotmánybíróságon a román köztelevízió és közrádió igazgatótanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatot.
A Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM) felgyorsította a vadak ellen védelmet jelentő elektromos kerítésekre vonatkozó pályázatok elbírálását.
A szuverenista pártok törvényhozói kedden ülnek össze, hogy megnézzék, hány aláírást tudnak összegyűjteni a Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztésének kezdeményezéséhez.
A kommunista szervezetek és jelképek betiltását előíró törvénytervezetet terjesztett be a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) négy törvényhozója.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által benyújtott, Radu Marinescu igazságügyi miniszter ellen irányuló indítvány 95 támogató és 153 ellenszavazatot kapott. A Cătălin Marian Predoiu belügyminiszter elleni indítvány is megbukott a szenátusban.
Az oktatási és kutatási ágazatra nem vonatkozik a nyugdíj és az állami fizetés halmozását tiltó törvényi előírás – közölte hétfőn a tanügyminisztérium.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege az államfő által bejelentett referendum kapcsán hétfőn közölte, nem ért egyet az alkotmány és az igazságügyi rendszer működését szabályozó törvények megkerülésével.
Tavaly az uniós polgárok 16,9 százaléka élt túlzsúfolt lakásokban, ami enyhe csökkenést jelent a 2023-ban jegyzett 18,1 százalékhoz képest – derül ki az Eurostat hétfőn közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!