2009. október 13., 15:232009. október 13., 15:23
Az Emil Boc vezette kabinet nem távozik azonnal, hanem mindaddig ügyvivőként tevékenykedik, amíg a parlament bizalmat nem szavaz egy új kormánynak. Ez idő alatt azonban nem kezdeményezhet törvényeket és nem adhat ki sürgősségi rendeleteket. A bizalmatlansági indítvány elfogadása után a következő lépést az államfőnek kell megtennie. Az elnök konzultál a parlamenti pártokkal, majd ennek alapján megnevezi a miniszterelnök-jelöltet, akinek a parlament szavazatát kell kérnie kormányára. Ha két kormányalakítási kísérlet kudarccal végződik, az államfő feloszlatja a parlamentet, és előrehozott választásokat ír ki.
Emil Boc ügyvezető miniszterelnök a szavazás utáni első nyilatkozatában azt mondta: kormányát azért buktatták meg, mivel a tervezett nyugdíjreform keretében megnyirbálta volna a képviselők és szenátorok magas nyugdíjait. Boc egyébként a plénum előtt is e gondolat köré építette szenvedélyes hangú beszédét.
Az összesen 471 képviselő és szenátor közül a szavazáson 448-an vettek részt. Bizalmatlansági indítvány elfogadásához 236 szavazat szükséges. A PNL-nek, az RMDSZ-nek és a PSD-nek 87, 31, illetve 161 képviselője és szenátora van, ez összesen 279 szavazatot jelent. A PDL-nek 174 szavazata van a parlamentben, és most a kormány álláspontjával hagyományosan egyetértő, 18 tagú nemzeti kisebbségi frakció szavazataira sem számíthatott, Varujan Pambuccian frakcióvezető ugyanis a plénum előtt bejelentette: a nemzeti kisebbségek képviselői nem szavaznak.
A félórás késéssel kezdődő ülés előtt még mindig bizonytalan volt, hogy a parlament két háza megszavazza, vagy elutasítja a bizalmatlansági indítványt. Egy neve elhallgatását kérő PDL-képviselő a HotNews-nak nyilatkozva azt mondta: öt RMDSZ-es képviselő szavazata bizonytalan, noha Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ-frakciók kedd reggeli ülése után bejelentette: megszavazzák az indítványt. Később Kelemen Hunor ügyvezető elnök is megerősítette ezt a plénum előtt mondott beszédében. „Az ellenzéknek csak 234 szavazata lesz a kormány megbuktatásához szükséges 236 szavazatból” – vélekedett a PDL-képviselő. Ludovic Orban, a PNL alelnöke azonban szintén a HotNews-nek azt mondta: a szükséges szavazatszámhoz képest tízzel több kéviselő és szenátor szavaz majd az indítvány elfogadása mellett. Bizakodóan nyilatkozott a szociáldemokrata Viorel Hrebenciuc is a Mediafax-nak: „Az indítvány átmegy, nem igaz, hogy ellenzéki honatyák ellene szavaznak”.
Míg a PSD és a PNL úgy döntött, hogy képviselőik és szenátoraik megmutatják szavazatukat a golyós voksolás előtt, az RMDSZ tartotta magát ahhoz az előíráshoz, hogy a szavazás titkos legyen. A liberálisok egyébként igen szigorúan veszik a pártfegyelmet, Crin Antonescu kedden be is jelentette: kizárják a pártból azt az öt PNL-honatyát, akik igazolatlanul hiányoztak a plenáris ülésről.
Az RMDSZ-frakciók még az ülés előtt is gyűlésen elemezték a helyzetet, amit Markó Béla azzal magyarázott, hogy a szövetség az utolsó pillanatig tárgyalásokat folytatott a három másik parlamenti párttal, és még egyszer elemezni kívánták az összes érvet, ellenérvet, a kormány bukásának vagy maradásának minden következményét.
„Ma is ugyanarra a következtetésre jutottunk, mint korábban: ha a bizalmatlansági indítvány átmegy, a kormány pedig megbukik, megpróbálunk az összes párttal egyeztetni, hogy közös, stabil, jó megoldást találjunk” – mondta Markó Béla.
A bizalmatlansági indítvány sorsa egyébként nem az RMDSZ-től függött, hiszen a PSD-nek és a PNL-nek együtt megvan a kormány megbuktatásához szükséges szavazatszáma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Piatra-Neamț város polgármestere, Adrian Niță kedden bejelentette, hogy elrendelte az elektromos rollerek közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedély visszavonását, miután egy 15 éves tinédzser tragikus körülmények között életét vesztette.
Horațiu Potra zsoldosvezér jelentős szerepet játszott Călin Georgescu tavalyi választási kampányának megszervezésében és finanszírozásában – derül ki a volt államfőjelölt és feltételezett cinkosai elleni, kedden közzétett vádiratból.
Nicușor Dan államfő kedden közölte, az ügyészségi vizsgálat azt bizonyítja, hogy Oroszország befolyásolta a 2024-es elnökválasztást.
A legfőbb ügyész kedden kijelentette, hogy tavaly november óta a szélsőséges közösségek körében megnőtt a gyűlöletre és erőszakra buzdító üzenetek száma.
Változik a másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgája – jelentette ki egy keddi szakkonferencián Daniel David oktatási miniszter.
A romániai polgárok közel fele tart egy, az ország elleni orosz támadástól – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia a 2024-es választások kapcsán nagyszabású hibrid kampányok kiemelt célpontja volt – jelentette ki kedden Alex Florenţa.
Vádat emel a legfőbb ügyészség Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali elnökjelölt ellen az alkotmányos rend megdöntésére való felbujtás bűnrészességéért.
Románia és Ukrajna közös projektbe kezdett drónok gyártása céljából – jelentette be Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok