
Fotó: Ccr.ro
Alkotmányos természetű jogi konfliktus érhető tetten a bukaresti parlament és a kormány között a bizalmatlansági indítvány kapcsán, ám a kormánybuktató kezdeményezést napirendre kell tűzni a törvényhozásban – döntött kedden az alkotmánybíróság.
2021. szeptember 28., 13:242021. szeptember 28., 13:24
2021. szeptember 28., 15:382021. szeptember 28., 15:38
A taláros testület szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében rámutat, alkotmányos természetű jogi konfliktust idézett elő a parlament és a kormány között a Mentsétek meg Romániát (USR–PLUS) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által benyújtott bizalmatlansági indítvány. Az alkotmánybíróság ezáltal egyöntetű döntéssel befogadta Florin Cîţu miniszterelnök beadványát.
A taláros testület tagjai megállapították, hogy a bizalmatlansági indítványt a megfelelő számú támogató aláírással ellátva terjesztették a törvényhozás elé. „Viszont a parlament áthágta az alkotmány 1. cikkelyének 5. bekezdését, továbbá a 113. cikkelyének 2. bekezdését, mivel nem tűzte napirendre és nem vitatta meg a bizalmatlansági indítványt, ezáltal nem fejezte be a folyamatot” – olvasható Románia alkotmánybíróságának közleményében, amely szerint sérült a jogállamiságra és a hatalmi ágak szétválasztására vonatkozó alkotmányos előírás.
Florin Cîţu miniszterelnök szeptember 8-án nyújtotta be a taláros testülethez beadványát, a kormány és a parlament közötti alkotmányos természetű jogi konfliktus megállapítását kérve a kormánybuktató indítvány kapcsán. A miniszterelnök „a végrehajtó hatalommal szembeni alkotmányellenes, tisztességtelen és visszaélésszerű magatartásra” hivatkozott, mivel szerinte a bizalmatlansági indítványt „az alkotmány 113. cikkelyének 2. bekezdésében foglalt alkotmányos rendelkezések megsértésével” kezdeményezték, nyújtották be és ismertették a kormánnyal. A kormány egyebek mellett arra hivatkozik, hogy az USR-PLUS szabálytalanul terjesztette be szeptember 3-án az indítványt, amelyhez online beküldött vagy fénymásolt aláírásokat is mellékeltek, beterjesztéséről pedig a parlament nem küldött még aznap (ahogyan az alkotmány előírja) hivatalos tájékoztatást a kormánynak.
Az ügy pikantériája, hogy korábban éppen a kormány vezető erejét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a legnagyobb frakcióval rendelkező ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) hátráltatta az indítvány napirendre tűzését a házbizottsági ülés bojkottálásával. Végül a házbizottságban valamennyien elfogadták az RMDSZ javaslatát, hogy a bizalmatlansági indítvány vitáját és szavazását halasszák az alkotmánybírósági döntés utáni időpontra. A bizalmatlansági indítvány parlamenti vitájának időzítése kulcsfontosságú volt a PNL-n belüli hatalmi harc szempontjából, a hétvégén pártelnökké választott Florin Cîțunak ugyanis alapvető érdeke volt, hogy tisztségben lévő miniszterelnökként vegyen részt a PNL tisztújító kongresszusán.
Sorin Grindeanu, az alakulat első alelnöke közölte, az indítvány a következő címet viseli: „Állítsuk meg a szegénységet, a drágulásokat és a büntetőügyeseket. Le a Cîţu-kormánnyal!”. A szociáldemokraták az indítvány szövegében azt állítják, hogy a kormánynak a vásárlóerőt leromboló intézkedései nyomán minden román állampolgár 560 euróval lett szegényebb, de ahelyett, hogy a gazdasági problémák megoldására fókuszált volna, a PNL-USR PLUS-RMDSZ-kormány „sokkal inkább a koalíción belüli hatalomért való küzdelemmel volt elfoglalva, és szegénységre ítélt több mint 7 millió románt”.
Az indítvány azt is felrója, hogy „az energia- és üzemanyagárak emelkedése feletti ellenőrzés elvesztése elszabadult inflációhoz vezetett”, és mivel az államadósság növekedése majdnem kétszer akkora, mint a bruttó hazai terméké (GDP), Románia abban a veszélyben van, hogy gazdasága kisiklik. A PSD azt is állítja, hogy a jobboldal egy „büntetőügyest” ültetett a Victoria-palotába, utalva ezzel a Florin Cîţu ellen 20 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban ittas vezetés miatt indított eljárásra.
Az EMNT szolidaritást vállal az ukrajnai román közösségekkel annak kapcsán, hogy az ukrán hatóságok az oktatási reform keretében 2027. szeptember 1-jétől megszüntetik az ukrajnai Csernyivci régóban működő román tannyelvű középiskolák döntő többségét.
Esőre, havas esőre, havazásra, a szél élénkülésére és lehűlésre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére.
Őrizetbe vettek pénteken egy moldovai állampolgárságú kamionsofőrt, akit csütörtökön értek tetten, amikor a gépjármű raktérbe rejtett fegyvereket próbált átcsempészni a határon az albiţai határátkelőnél.
Az Európai Unió bővítése Moldovával, Ukrajnával és a nyugat-balkáni államokkal nem jótékonysági cselekedet, hanem a biztonságba való befektetés – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
szóljon hozzá!