
Fotó: Ccr.ro
Alkotmányos természetű jogi konfliktus érhető tetten a bukaresti parlament és a kormány között a bizalmatlansági indítvány kapcsán, ám a kormánybuktató kezdeményezést napirendre kell tűzni a törvényhozásban – döntött kedden az alkotmánybíróság.
2021. szeptember 28., 13:242021. szeptember 28., 13:24
2021. szeptember 28., 15:382021. szeptember 28., 15:38
A taláros testület szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében rámutat, alkotmányos természetű jogi konfliktust idézett elő a parlament és a kormány között a Mentsétek meg Romániát (USR–PLUS) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által benyújtott bizalmatlansági indítvány. Az alkotmánybíróság ezáltal egyöntetű döntéssel befogadta Florin Cîţu miniszterelnök beadványát.
A taláros testület tagjai megállapították, hogy a bizalmatlansági indítványt a megfelelő számú támogató aláírással ellátva terjesztették a törvényhozás elé. „Viszont a parlament áthágta az alkotmány 1. cikkelyének 5. bekezdését, továbbá a 113. cikkelyének 2. bekezdését, mivel nem tűzte napirendre és nem vitatta meg a bizalmatlansági indítványt, ezáltal nem fejezte be a folyamatot” – olvasható Románia alkotmánybíróságának közleményében, amely szerint sérült a jogállamiságra és a hatalmi ágak szétválasztására vonatkozó alkotmányos előírás.
Florin Cîţu miniszterelnök szeptember 8-án nyújtotta be a taláros testülethez beadványát, a kormány és a parlament közötti alkotmányos természetű jogi konfliktus megállapítását kérve a kormánybuktató indítvány kapcsán. A miniszterelnök „a végrehajtó hatalommal szembeni alkotmányellenes, tisztességtelen és visszaélésszerű magatartásra” hivatkozott, mivel szerinte a bizalmatlansági indítványt „az alkotmány 113. cikkelyének 2. bekezdésében foglalt alkotmányos rendelkezések megsértésével” kezdeményezték, nyújtották be és ismertették a kormánnyal. A kormány egyebek mellett arra hivatkozik, hogy az USR-PLUS szabálytalanul terjesztette be szeptember 3-án az indítványt, amelyhez online beküldött vagy fénymásolt aláírásokat is mellékeltek, beterjesztéséről pedig a parlament nem küldött még aznap (ahogyan az alkotmány előírja) hivatalos tájékoztatást a kormánynak.
Az ügy pikantériája, hogy korábban éppen a kormány vezető erejét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a legnagyobb frakcióval rendelkező ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) hátráltatta az indítvány napirendre tűzését a házbizottsági ülés bojkottálásával. Végül a házbizottságban valamennyien elfogadták az RMDSZ javaslatát, hogy a bizalmatlansági indítvány vitáját és szavazását halasszák az alkotmánybírósági döntés utáni időpontra. A bizalmatlansági indítvány parlamenti vitájának időzítése kulcsfontosságú volt a PNL-n belüli hatalmi harc szempontjából, a hétvégén pártelnökké választott Florin Cîțunak ugyanis alapvető érdeke volt, hogy tisztségben lévő miniszterelnökként vegyen részt a PNL tisztújító kongresszusán.
Sorin Grindeanu, az alakulat első alelnöke közölte, az indítvány a következő címet viseli: „Állítsuk meg a szegénységet, a drágulásokat és a büntetőügyeseket. Le a Cîţu-kormánnyal!”. A szociáldemokraták az indítvány szövegében azt állítják, hogy a kormánynak a vásárlóerőt leromboló intézkedései nyomán minden román állampolgár 560 euróval lett szegényebb, de ahelyett, hogy a gazdasági problémák megoldására fókuszált volna, a PNL-USR PLUS-RMDSZ-kormány „sokkal inkább a koalíción belüli hatalomért való küzdelemmel volt elfoglalva, és szegénységre ítélt több mint 7 millió románt”.
Az indítvány azt is felrója, hogy „az energia- és üzemanyagárak emelkedése feletti ellenőrzés elvesztése elszabadult inflációhoz vezetett”, és mivel az államadósság növekedése majdnem kétszer akkora, mint a bruttó hazai terméké (GDP), Románia abban a veszélyben van, hogy gazdasága kisiklik. A PSD azt is állítja, hogy a jobboldal egy „büntetőügyest” ültetett a Victoria-palotába, utalva ezzel a Florin Cîţu ellen 20 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban ittas vezetés miatt indított eljárásra.
Érzelmi bántalmazásnak nevezte a román belügyminisztérium (MAI) azt a halloween közeledtével terjedő TikTok-trendet, amelyben szülők rémisztik meg gyerekeiket a nézettségért.
Románia a nagy fontosságú célországok körébe került a Kreml számára – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa a brassói Carfil fegyvergyár elleni szabotázsakció kapcsán.
Jogerősen szabadságvesztésre ítélt kedden a bukaresti ítélőtábla nyolc rendőrt, amiért a koronavírus-járvány idején jogellenesen fogva tartottak és bántalmaztak két fiatalembert.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
Drasztikus lépést készít elő Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter az állami kórházakban dolgozó orvosok ellen, akik munkaidőben a magánrendelőjükben tevékenykednek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nélkül nem buktatható meg a Luca Niculescu vezette, független szakértőkből és szociáldemokrata párti (PSD) miniszterekből álló kormány – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A DIICOT és a SRI hétfőn közölte, hogy bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi állampolgár ellen, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjaiként kapcsolatba hozhatók a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt robbanással.
Az 1989 előtti elnyomó kommunista rendszer „ökle”, a Securitate tisztjeinek élete nem csupán „szórakozásból” állt: időről időre vizsga keretében kellett számot adniuk tudásukról.
szóljon hozzá!