Fotó: Cristian Vasilcoiu/Facebook
Rendkívüli időket élünk. Oly annyira, hogy ezúttal arról számolhatunk be, hogy mennyi pénzre bírságolták az állami szervek az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány miatt bevezetett óvintézkedések be nem tartása miatt a politikusokat. Kormánypártiaknak és ellenzékieknek egyaránt.
2020. július 22., 17:362020. július 22., 17:36
2020. július 23., 16:322020. július 23., 16:32
Kezdődött minden ugyebár azzal az ominózus fotóval, amelyen a kormány eminens tagjait láttuk, többnyire maszk nélkül vagy nem megfelelően feltett maszkkal, a helyzetet pedig csak fokozta, hogy többen cigarettáztak is a kormánypalotában, holott már évek óta tilos a beltéri dohányzás, pláne a közintézményekben.
Mint a Mediafax hírügynökség szerdai összeállításában emlékeztet, akkor Ludovic Orban kormányfőt és Bogdan Aurescu külügyminisztert fejenként 3000 lejre bírságolták a maszkviselés elmulasztása, valamint zárt térben való dohányzás miatt, Virgil Popescu és Lucian Bode minisztereknek 2500 lejt kellett lepengetniük, amiért nem volt rajtuk maszk.
Raluca Turcan kormányfőhelyettes pedig olcsóbban megúszta, mivel volt rajta maszk, csak éppen az álla alatt viselte, 1000 lejes büntetést kapott.
Marcel Ciolacu ügyvivő pártelnököt például több ízben is láthattuk maszk nélkül, igaz, arról mostanáig nem érkezett híradás, hogy emiatt megbírságolták volna.
Annál többe került viszont a gírosz annak két a PSD-s képviselőnek, Adrian Solomonnak és Irinel Stativának, akik maszk nélkül mentek be a gyorsétterembe, és még botrányt is okoztak, amikor felszólították őket, hogy a szabály rájuk nézve is szabály, majd a rendőrökkel is összetűzésbe keveredtek. A Mediafax szerint végül fejenként 3000 lejükbe fájt a gírosz.
És kerülhet amúgy még többe is, mert az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) hivatalból eljárást indított, miután a Digi 24 hírtelevízió birtokába jutott felvételek tanúsága szerint Solomon a vélhetően török nemzetségű alkalmazottnak azt mondta:
Ugyanez a forgatókönyv, csak diszkriminációmenetesen: a helyszín egy üzemanyagtöltő-állomás, a főszereplő pedig Cătălin Rădulescu szintén szociáldemokrata párti képviselő, aki egy felháborodott „Hagyjál már!”-ral és néhány cifrább szóval akarta leszerelni az őt maszkviselésre felszólító rendőrt.
De nemcsak Bukarestben hitték magukat törvény felett állóknak a politikum képviselői: a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) Iași megyei szervezete zárt térben tartott egy százfősnél nagyobb rendezvényt, aminek egy 5000 lejes bírság lett az ára.
és hogy feleződött-e az összeg amiatt, hogy időben törlesztettek, tény viszont, hogy összesen csaknem 25 000 lejjel kellene csökkenteniük az idei állami költségvetés egyre csak mélyülő hiányát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia a nagy fontosságú célországok körébe került a Kreml számára – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa a brassói Carfil fegyvergyár elleni szabotázsakció kapcsán.
Jogerősen szabadságvesztésre ítélt kedden a bukaresti ítélőtábla nyolc rendőrt, amiért a koronavírus-járvány idején jogellenesen fogva tartottak és bántalmaztak két fiatalembert.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
Drasztikus lépést készít elő Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter az állami kórházakban dolgozó orvosok ellen, akik munkaidőben a magánrendelőjükben tevékenykednek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nélkül nem buktatható meg a Luca Niculescu vezette, független szakértőkből és szociáldemokrata párti (PSD) miniszterekből álló kormány – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A DIICOT és a SRI hétfőn közölte, hogy bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi állampolgár ellen, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjaiként kapcsolatba hozhatók a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt robbanással.
Az 1989 előtti elnyomó kommunista rendszer „ökle”, a Securitate tisztjeinek élete nem csupán „szórakozásból” állt: időről időre vizsga keretében kellett számot adniuk tudásukról.
Csoma Botond szerint nem lenne helyénvaló, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot, amint azt Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök javasolta.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!