2009. szeptember 16., 16:222009. szeptember 16., 16:22
„Vannak olyan részei az oktatási törvénynek, amelyekkel elégedetlenek vagyunk. De úgy döntöttünk, hogy semmiképp nem fogunk veszélyeztetni egy olyan törvényt, amely javít a jelenlegi rendszeren. És itt nem csak a kisebbségek problémáira gondolok, hanem általánosságokban beszélek” - fogalmazott Markó szerdai sajtótájékoztatóján.
Mint közölte, az RMDSZ politikusai arra a következtetésre jutottak az oktatási törvény kapcsán, hogy sem bizalmatlansági indítvánnyal, sem más módszerrel nem támadják meg azt, mivel az elégedetlenségeik ellenére úgy látják, a törvény „valamelyest javít” a jelenlegi rendszeren.
„Igen komoly dilemmát jelentett számunkra, hogy nyújtunk-e be bizalmatlansági indítványt” - idézte fel Markó. Hozzátette: a RMDSZ elviekben nem ért egyet a kormányzati felelősségvállalással. „Úgy látjuk, hogy minden kormánynak – bár az alkotmány erre lehetőséget ad – fenntartásokkal kellene kezelnie ezt a fajta törvényhozási megoldást” - vélekedett a szövetségi elnök.
Markó arra is kitért, hogy az oktatási törvény az RMDSZ számára abszolút prioritást jelent, olyan körülmények között, hogy az anyanyelvi oktatás a Szövetség számára az első helyen áll. Hozzátette: az általa vezetett alakulatnak az volt a határozott érdeke, hogy javítson ezen a törvényen.
Az RMDSZ elnöke ugyanakkor elmondta, a Szövetség elégedetlensége megalapozott, mivel nem sikerült törölni a szövegből egy olyan diszkriminatív előírást, miszerint Románia történelmét és földrajzát csupán románul lehet tanítani, kivételt pedig mindössze az elemi oktatás képez.
„Ez az előírás nem segíti, hanem nehezíti ezeknek a kisebbségi diákok számára is igen fontos tantárgyaknak az elsajátítását. Értékeljük a javításokat, azonban elégedetlenek vagyunk amiatt, hogy az erre vonatkozó módosító javaslatunkat nem fogadták el” - szögezte le Markó.
A szövetségi elnök bizarrnak tartja az a helyzetet, hogy a szabályzat három bizalmatlansági indítvány benyújtását teszi lehetővé, mint ahogy azt is furcsállja, hogy a kormány három olyan törvénytervezetért vállalt felelősséget, amelyeknek semmi kapcsolatuk egymáshoz.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.