2009. szeptember 16., 16:222009. szeptember 16., 16:22
„Vannak olyan részei az oktatási törvénynek, amelyekkel elégedetlenek vagyunk. De úgy döntöttünk, hogy semmiképp nem fogunk veszélyeztetni egy olyan törvényt, amely javít a jelenlegi rendszeren. És itt nem csak a kisebbségek problémáira gondolok, hanem általánosságokban beszélek” - fogalmazott Markó szerdai sajtótájékoztatóján.
Mint közölte, az RMDSZ politikusai arra a következtetésre jutottak az oktatási törvény kapcsán, hogy sem bizalmatlansági indítvánnyal, sem más módszerrel nem támadják meg azt, mivel az elégedetlenségeik ellenére úgy látják, a törvény „valamelyest javít” a jelenlegi rendszeren.
„Igen komoly dilemmát jelentett számunkra, hogy nyújtunk-e be bizalmatlansági indítványt” - idézte fel Markó. Hozzátette: a RMDSZ elviekben nem ért egyet a kormányzati felelősségvállalással. „Úgy látjuk, hogy minden kormánynak – bár az alkotmány erre lehetőséget ad – fenntartásokkal kellene kezelnie ezt a fajta törvényhozási megoldást” - vélekedett a szövetségi elnök.
Markó arra is kitért, hogy az oktatási törvény az RMDSZ számára abszolút prioritást jelent, olyan körülmények között, hogy az anyanyelvi oktatás a Szövetség számára az első helyen áll. Hozzátette: az általa vezetett alakulatnak az volt a határozott érdeke, hogy javítson ezen a törvényen.
Az RMDSZ elnöke ugyanakkor elmondta, a Szövetség elégedetlensége megalapozott, mivel nem sikerült törölni a szövegből egy olyan diszkriminatív előírást, miszerint Románia történelmét és földrajzát csupán románul lehet tanítani, kivételt pedig mindössze az elemi oktatás képez.
„Ez az előírás nem segíti, hanem nehezíti ezeknek a kisebbségi diákok számára is igen fontos tantárgyaknak az elsajátítását. Értékeljük a javításokat, azonban elégedetlenek vagyunk amiatt, hogy az erre vonatkozó módosító javaslatunkat nem fogadták el” - szögezte le Markó.
A szövetségi elnök bizarrnak tartja az a helyzetet, hogy a szabályzat három bizalmatlansági indítvány benyújtását teszi lehetővé, mint ahogy azt is furcsállja, hogy a kormány három olyan törvénytervezetért vállalt felelősséget, amelyeknek semmi kapcsolatuk egymáshoz.
Horațiu Potra zsoldosvezér jelentős szerepet játszott Călin Georgescu tavalyi választási kampányának megszervezésében és finanszírozásában – derül ki a volt államfőjelölt és feltételezett cinkosai elleni, kedden közzétett vádiratból.
Nicușor Dan államfő kedden közölte, az ügyészségi vizsgálat azt bizonyítja, hogy Oroszország befolyásolta a 2024-es elnökválasztást.
A legfőbb ügyész kedden kijelentette, hogy tavaly november óta a szélsőséges közösségek körében megnőtt a gyűlöletre és erőszakra buzdító üzenetek száma.
Változik a másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgája – jelentette ki egy keddi szakkonferencián Daniel David oktatási miniszter.
A romániai polgárok közel fele tart egy, az ország elleni orosz támadástól – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia a 2024-es választások kapcsán nagyszabású hibrid kampányok kiemelt célpontja volt – jelentette ki kedden Alex Florenţa.
Vádat emel a legfőbb ügyészség Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali elnökjelölt ellen az alkotmányos rend megdöntésére való felbujtás bűnrészességéért.
Románia és Ukrajna közös projektbe kezdett drónok gyártása céljából – jelentette be Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Hazarendelte a román államfő Románia mexikói nagykövetét, Marius Lazurcát, akit hírbe hoztak a Román Külügyi Hírszerzés (SIE) igazgatói tisztségével. Nicușor Dan elismerte, hogy a diplomatára „központi pozíció” vár Bukarestben.
A következő két hétben 20 és 30 Celsius-fok között ingadozik a legmagasabb nappali hőmérséklet és futó záporok várhatók Románia nagy részén – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 15–28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.