2009. szeptember 16., 16:222009. szeptember 16., 16:22
„Vannak olyan részei az oktatási törvénynek, amelyekkel elégedetlenek vagyunk. De úgy döntöttünk, hogy semmiképp nem fogunk veszélyeztetni egy olyan törvényt, amely javít a jelenlegi rendszeren. És itt nem csak a kisebbségek problémáira gondolok, hanem általánosságokban beszélek” - fogalmazott Markó szerdai sajtótájékoztatóján.
Mint közölte, az RMDSZ politikusai arra a következtetésre jutottak az oktatási törvény kapcsán, hogy sem bizalmatlansági indítvánnyal, sem más módszerrel nem támadják meg azt, mivel az elégedetlenségeik ellenére úgy látják, a törvény „valamelyest javít” a jelenlegi rendszeren.
„Igen komoly dilemmát jelentett számunkra, hogy nyújtunk-e be bizalmatlansági indítványt” - idézte fel Markó. Hozzátette: a RMDSZ elviekben nem ért egyet a kormányzati felelősségvállalással. „Úgy látjuk, hogy minden kormánynak – bár az alkotmány erre lehetőséget ad – fenntartásokkal kellene kezelnie ezt a fajta törvényhozási megoldást” - vélekedett a szövetségi elnök.
Markó arra is kitért, hogy az oktatási törvény az RMDSZ számára abszolút prioritást jelent, olyan körülmények között, hogy az anyanyelvi oktatás a Szövetség számára az első helyen áll. Hozzátette: az általa vezetett alakulatnak az volt a határozott érdeke, hogy javítson ezen a törvényen.
Az RMDSZ elnöke ugyanakkor elmondta, a Szövetség elégedetlensége megalapozott, mivel nem sikerült törölni a szövegből egy olyan diszkriminatív előírást, miszerint Románia történelmét és földrajzát csupán románul lehet tanítani, kivételt pedig mindössze az elemi oktatás képez.
„Ez az előírás nem segíti, hanem nehezíti ezeknek a kisebbségi diákok számára is igen fontos tantárgyaknak az elsajátítását. Értékeljük a javításokat, azonban elégedetlenek vagyunk amiatt, hogy az erre vonatkozó módosító javaslatunkat nem fogadták el” - szögezte le Markó.
A szövetségi elnök bizarrnak tartja az a helyzetet, hogy a szabályzat három bizalmatlansági indítvány benyújtását teszi lehetővé, mint ahogy azt is furcsállja, hogy a kormány három olyan törvénytervezetért vállalt felelősséget, amelyeknek semmi kapcsolatuk egymáshoz.
Az EMNT szolidaritást vállal az ukrajnai román közösségekkel annak kapcsán, hogy az ukrán hatóságok az oktatási reform keretében 2027. szeptember 1-jétől megszüntetik az ukrajnai Csernyivci régóban működő román tannyelvű középiskolák döntő többségét.
Esőre, havas esőre, havazásra, a szél élénkülésére és lehűlésre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére.
Őrizetbe vettek pénteken egy moldovai állampolgárságú kamionsofőrt, akit csütörtökön értek tetten, amikor a gépjármű raktérbe rejtett fegyvereket próbált átcsempészni a határon az albiţai határátkelőnél.
Az Európai Unió bővítése Moldovával, Ukrajnával és a nyugat-balkáni államokkal nem jótékonysági cselekedet, hanem a biztonságba való befektetés – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.