Az új hidegháború részének tekinti George Maior, Románia kijelölt washingtoni nagykövete, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) januárban lemondott igazgatója, hogy Oroszország az Európai Unió 89 politikusának – köztük öt románnak is – megtiltotta, hogy belépjenek az ország területére.
2015. június 01., 15:262015. június 01., 15:26
Maior ezért megfontolandónak tartja, hogy Románia hasonló ellenintézkedéseket vezessen be Oroszországgal szemben.
A volt hírszerzési igazgató vasárnap este a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva azt mondta: a kitiltások a hidegháború új formájának részét képezik. „Sajnálatos, hogy ilyen lépésekre kerül sor egy olyan pillanatban, amikor a nemzetközi és a regionális biztonság is nyomás alá került. Ez nem segíti elő az euroatlanti zóna és Oroszország közötti viszony racionális alapon történő normalizálását. Valószínűleg szimbolikus, propagandatöltete is van az ügynek” – mondta Maior. Megjegyezte: érdemes megvizsgálni az esetleges ellenlépések lehetőségét.
Maior úgy vélte, a térségben megmarad a feszültség, mivel Oroszország politikai és stratégiai eszköztárának része a kelet-ukrajnai instabilitás fenntartása. Ennek nyomán határozottabb reakció lenne szükséges a NATO és az EU részéről, katonai téren is.
Úgy vélte, várhatóan Moldovában is növekedni fog az orosz politikai és gazdasági befolyás, mivel Moszkva ütközőzónát akar létrehozni a Kelet és a Nyugat között, ezért akadályozza Moldova közeledését az EU-hoz.
Mint arról beszámoltunk, az orosz hatóságok döntéséről először Mark Rutte holland miniszterelnök adott hírt pénteken, közölve: a kitiltás válasz az ukrajnai politikája miatt Moszkvát sújtó nemzetközi szankciókra. Moszkva ellen tavaly vezettek be nemzetközi szankciókat – köztük beutazási tilalmat is – a Krím elcsatolása miatt.
Az uniós országok nagykövetségeihez eljuttatott listán 89 név található, a legtöbb kitiltott lengyel állampolgár, de szép számban vannak britek, németek, svédek, észtek és litvánok; magyar név nem szerepel a listán.
Nem utazhat be Oroszországba többek között Guy Verhofstadt volt belga kormányfő, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője, Nick Clegg volt brit miniszterelnök-helyettes, Malcolm Rifkind egykori brit védelmi miniszter, Robert Kupiecki lengyel igazságügyminiszter-helyettes vagy Uwe Corsepius, az Európai Unió Tanácsának főtitkára, Angela Merkel német kancellár leendő tanácsadója.
Kitiltották Jerzy Buzeket, az EP egykori elnökét, volt lengyel miniszterelnököt, Henri Malosse-t, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vezetőjét, Vytautas Landsbergis volt litván államfőt, Bernard-Henri Lévy francia filozófust és Stefan Fülét, az Európai Bizottság volt EU-bővítési biztosát is.
A listát több európai illetékes is megalapozatlannak és önkényesnek nevezte. „Ezt a lépést tökéletesen önkényesnek és indokolatlannak tartjuk, annál is inkább, mivel teljesen átláthatatlan, ezenkívül semmiféle felvilágosítást nem adtak róla\" – mondta az EU egyik szóvivője. A német kormány szombaton magyarázatot kért Moszkva „feketelistájáról\", a berlini külügyminisztérium szerint ugyanis az érintetteknek joguk van tudni, milyen okból, mire alapozva tiltották meg számukra a beutazást Oroszországba.
Romániából Adrian Cioroianu volt külügyminiszter, leendő UNESCO-nagykövet, Iulian Chifu, Traian Băsescu volt államfő tanácsadója, Eugen Tomac, a Népi Mozgalom Pártja (PMP) elnöke, Gheorghe Haţegan, a Transgaz gázszolgáltató vállalat igazgatóhelyettese és Tiberiu-Liviu Chodon, a román haditengerészet parancsnoka szerepel az oroszok feketelistáján.
Az érintettek valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy büszkeséggel tölti el őket Moszkva szankciója. A Vedomosztyi című orosz napilap hétfőn arról írt: Moszkva főként az oroszellenes nyilatkozatokat tevő európai uniós politikusokat és titkosszolgálati vezetőket sújtotta beutazási tilalommal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt 24 órában 84 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 92 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.
Nyilatkozatháborúba torkollt a romániai légitársaságok és Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter között egy kisebb vasárnapi incidens, amelynek során egy Bukarestből Egyiptomba tartó repülőgépnek vissza kellett térnie a román fővárosba.
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) vasárnap bejelentette, hogy közzétette és közvitára bocsátotta az egészségügyi szakemberek elleni agressziót megelőző és felszámoló nemzeti cselekvési stratégia (2026-2030) projektjét.
A jövő héten fokozatos felmelegedés kezdődik az ország egész területén, a nappali hőmérséklet egyes térségekben akár a 14 Celsius-fokot is elérheti – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) heti, az Agerpres által közölt előrejelzéséből.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!