Az új hidegháború részének tekinti George Maior, Románia kijelölt washingtoni nagykövete, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) januárban lemondott igazgatója, hogy Oroszország az Európai Unió 89 politikusának – köztük öt románnak is – megtiltotta, hogy belépjenek az ország területére.
2015. június 01., 15:262015. június 01., 15:26
Maior ezért megfontolandónak tartja, hogy Románia hasonló ellenintézkedéseket vezessen be Oroszországgal szemben.
A volt hírszerzési igazgató vasárnap este a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva azt mondta: a kitiltások a hidegháború új formájának részét képezik. „Sajnálatos, hogy ilyen lépésekre kerül sor egy olyan pillanatban, amikor a nemzetközi és a regionális biztonság is nyomás alá került. Ez nem segíti elő az euroatlanti zóna és Oroszország közötti viszony racionális alapon történő normalizálását. Valószínűleg szimbolikus, propagandatöltete is van az ügynek” – mondta Maior. Megjegyezte: érdemes megvizsgálni az esetleges ellenlépések lehetőségét.
Maior úgy vélte, a térségben megmarad a feszültség, mivel Oroszország politikai és stratégiai eszköztárának része a kelet-ukrajnai instabilitás fenntartása. Ennek nyomán határozottabb reakció lenne szükséges a NATO és az EU részéről, katonai téren is.
Úgy vélte, várhatóan Moldovában is növekedni fog az orosz politikai és gazdasági befolyás, mivel Moszkva ütközőzónát akar létrehozni a Kelet és a Nyugat között, ezért akadályozza Moldova közeledését az EU-hoz.
Mint arról beszámoltunk, az orosz hatóságok döntéséről először Mark Rutte holland miniszterelnök adott hírt pénteken, közölve: a kitiltás válasz az ukrajnai politikája miatt Moszkvát sújtó nemzetközi szankciókra. Moszkva ellen tavaly vezettek be nemzetközi szankciókat – köztük beutazási tilalmat is – a Krím elcsatolása miatt.
Az uniós országok nagykövetségeihez eljuttatott listán 89 név található, a legtöbb kitiltott lengyel állampolgár, de szép számban vannak britek, németek, svédek, észtek és litvánok; magyar név nem szerepel a listán.
Nem utazhat be Oroszországba többek között Guy Verhofstadt volt belga kormányfő, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője, Nick Clegg volt brit miniszterelnök-helyettes, Malcolm Rifkind egykori brit védelmi miniszter, Robert Kupiecki lengyel igazságügyminiszter-helyettes vagy Uwe Corsepius, az Európai Unió Tanácsának főtitkára, Angela Merkel német kancellár leendő tanácsadója.
Kitiltották Jerzy Buzeket, az EP egykori elnökét, volt lengyel miniszterelnököt, Henri Malosse-t, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vezetőjét, Vytautas Landsbergis volt litván államfőt, Bernard-Henri Lévy francia filozófust és Stefan Fülét, az Európai Bizottság volt EU-bővítési biztosát is.
A listát több európai illetékes is megalapozatlannak és önkényesnek nevezte. „Ezt a lépést tökéletesen önkényesnek és indokolatlannak tartjuk, annál is inkább, mivel teljesen átláthatatlan, ezenkívül semmiféle felvilágosítást nem adtak róla\" – mondta az EU egyik szóvivője. A német kormány szombaton magyarázatot kért Moszkva „feketelistájáról\", a berlini külügyminisztérium szerint ugyanis az érintetteknek joguk van tudni, milyen okból, mire alapozva tiltották meg számukra a beutazást Oroszországba.
Romániából Adrian Cioroianu volt külügyminiszter, leendő UNESCO-nagykövet, Iulian Chifu, Traian Băsescu volt államfő tanácsadója, Eugen Tomac, a Népi Mozgalom Pártja (PMP) elnöke, Gheorghe Haţegan, a Transgaz gázszolgáltató vállalat igazgatóhelyettese és Tiberiu-Liviu Chodon, a román haditengerészet parancsnoka szerepel az oroszok feketelistáján.
Az érintettek valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy büszkeséggel tölti el őket Moszkva szankciója. A Vedomosztyi című orosz napilap hétfőn arról írt: Moszkva főként az oroszellenes nyilatkozatokat tevő európai uniós politikusokat és titkosszolgálati vezetőket sújtotta beutazási tilalommal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!