Itt a hidegháború a volt SRI-vezető szerint

Maior ezért megfontolandónak tartja, hogy Románia hasonló ellenintézkedéseket vezessen be Oroszországgal szemben.

A volt hírszerzési igazgató vasárnap este a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva azt mondta: a kitiltások a hidegháború új formájának részét képezik. „Sajnálatos, hogy ilyen lépésekre kerül sor egy olyan pillanatban, amikor a nemzetközi és a regionális biztonság is nyomás alá került. Ez nem segíti elő az euroatlanti zóna és Oroszország közötti viszony racionális alapon történő normalizálását. Valószínűleg szimbolikus, propagandatöltete is van az ügynek” – mondta Maior. Megjegyezte: érdemes megvizsgálni az esetleges ellenlépések lehetőségét.

Maior úgy vélte, a térségben megmarad a feszültség, mivel Oroszország politikai és stratégiai eszköztárának része a kelet-ukrajnai instabilitás fenntartása. Ennek nyomán határozottabb reakció lenne szükséges a NATO és az EU részéről, katonai téren is.

Úgy vélte, várhatóan Moldovában is növekedni fog az orosz politikai és gazdasági befolyás, mivel Moszkva ütközőzónát akar létrehozni a Kelet és a Nyugat között, ezért akadályozza Moldova közeledését az EU-hoz.

Mint arról beszámoltunk, az orosz hatóságok döntéséről először Mark Rutte holland miniszterelnök adott hírt pénteken, közölve: a kitiltás válasz az ukrajnai politikája miatt Moszkvát sújtó nemzetközi szankciókra. Moszkva ellen tavaly vezettek be nemzetközi szankciókat – köztük beutazási tilalmat is – a Krím elcsatolása miatt.

Az uniós országok nagykövetségeihez eljuttatott listán 89 név található, a legtöbb kitiltott lengyel állampolgár, de szép számban vannak britek, németek, svédek, észtek és litvánok; magyar név nem szerepel a listán.

Nem utazhat be Oroszországba többek között Guy Verhofstadt volt belga kormányfő, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője, Nick Clegg volt brit miniszterelnök-helyettes, Malcolm Rifkind egykori brit védelmi miniszter, Robert Kupiecki lengyel igazságügyminiszter-helyettes vagy Uwe Corsepius, az Európai Unió Tanácsának főtitkára, Angela Merkel német kancellár leendő tanácsadója.

Kitiltották Jerzy Buzeket, az EP egykori elnökét, volt lengyel miniszterelnököt, Henri Malosse-t, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vezetőjét, Vytautas Landsbergis volt litván államfőt, Bernard-Henri Lévy francia filozófust és Stefan Fülét, az Európai Bizottság volt EU-bővítési biztosát is.

A listát több európai illetékes is megalapozatlannak és önkényesnek nevezte. „Ezt a lépést tökéletesen önkényesnek és indokolatlannak tartjuk, annál is inkább, mivel teljesen átláthatatlan, ezenkívül semmiféle felvilágosítást nem adtak róla\" – mondta az EU egyik szóvivője. A német kormány szombaton magyarázatot kért Moszkva „feketelistájáról\", a berlini külügyminisztérium szerint ugyanis az érintetteknek joguk van tudni, milyen okból, mire alapozva tiltották meg számukra a beutazást Oroszországba.

Romániából Adrian Cioroianu volt külügyminiszter, leendő UNESCO-nagykövet, Iulian Chifu, Traian Băsescu volt államfő tanácsadója, Eugen Tomac, a Népi Mozgalom Pártja (PMP) elnöke, Gheorghe Haţegan, a Transgaz gázszolgáltató vállalat igazgatóhelyettese és Tiberiu-Liviu Chodon, a román haditengerészet parancsnoka szerepel az oroszok feketelistáján.

Az érintettek valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy büszkeséggel tölti el őket Moszkva szankciója. A Vedomosztyi című orosz napilap hétfőn arról írt: Moszkva főként az oroszellenes nyilatkozatokat tevő európai uniós politikusokat és titkosszolgálati vezetőket sújtotta beutazási tilalommal.