Magyar–román külügyi közeledés Trianon „árnyékában”

A kétoldalú viszonnyal szemben támasztott román elvárásokat közvetlenül és őszintén kell közölni, mint az igazi partnerek között” – fogalmazott Aurescu, aki szerint lényegi kérdéseket érintő, tartalmas beszélgetést folytatott Szijjártó Péterrel. Aurescu a trianoni békeszerződés közelgő centenáriumára utalva hangsúlyozta: a két országnak túl kell lépnie az eltérő történelemszemléleten, és a kölcsönösen előnyös projektekre kell összpontosítania. 

A román külügyminiszter szerint Bukarest mélyen érdekelt abban, hogy kilépjenek „a provokációk és szembeszegülések logikájából”, ezért olyan előfeltételek megteremtését javasolják, amelyek körvonalazhatják az építő jellegű, civilizált, pragmatikus, európai román–magyar viszonyt. Vissza kell állítani a bizalmat és kölcsönös tiszteletet – jelentette ki Aurescu, aki szeretné, ha a pozitív hozzáállásnak köszönhetően jószomszédi viszonyt ápolnának Magyarországgal. 

Ugyanakkor azt is elvárja, hogy a közeljövőben Romániába látogató magyarországi politikusok ne tegyenek olyan nyilatkozatokat, amelyek „idegenek a stratégiai partnerségük szellemétől”.

Megjegyezte: Románia számára a trianoni békeszerződés a románság számára „elsődleges jelentőséggel bíró” – Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó – 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés határozatának nemzetközi elismerése volt.

– hangoztatta a román külügyminiszter.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott, Magyarország kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést akar építeni Romániával, és a világjárvány idején megtapasztalt ésszerű együttműködést szeretné továbbfejleszteni. Elmondta: Magyarország a közép-európai térség együttműködésének erősítésében érdekelt, kétoldalú kapcsolatait pedig a kölcsönös tiszteletre alapozza. „Megadjuk a tiszteletet a partnereinknek, de egy több mint ezeréves nemzetként el is várjuk azt” – szögezte le. Az MTI szerint hozzátette:

Szijjártó Péter bukaresti tárgyalásai során azt kérte román kollégájától, hogy Románia is tekintsen erőforrásként a területén élő magyar közösségre, miként Magyarország is így tekint az országban élő román nemzeti közösségre. Elmondta: a Fidesz kormányra lépése óta ötszörösére növelte a nemzeti kisebbségeknek és így a román közösségnek járó költségvetési támogatást, és a magyar parlamentbe beterjesztett új nemzetiségi törvény a nemzeti közösségek tulajdonába juttatja az általuk oktatási vagy kulturális célra használt ingatlanokat.

A magyar fél örömmel fogadja, ha Románia is támogatja a magyarországi románokat, miként természetesnek tekinti azt is, hogy Magyarország is támogatja a határain túl élő nemzetrészek boldogulását szülőföldjükön.

Hamarosan véget érnek a két ország gázhálózatának összekötését célzó munkálatok, amelyek révén lehetővé válik a Romániából Magyarország irányába történő gázszállítás is, az első időszakban évi 1,75 milliárd köbméter, és várhatóan augusztusra elkészülhet az újabb autópálya-csatlakozás a két ország között – sorolta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter hozzátette: Magyarország a jó kapcsolatban érdekelt, szívesen venné, ha nem a magyarság lenne a téma a román választási kampányban és reményét fejezte ki, hogy az ezzel kapcsolatos „sajnálatos nyilatkozatok” nem ismétlődnek meg.