Ludovic Orban és a PSD össztüzet zúdít Áder János trianoni-krími párhuzamára

Ludovic Orban PNL-elnök „harciasnak” nevezte a magyar államfő kijelentését •  Fotó: Ludovic Orban/Facebook

Ludovic Orban PNL-elnök „harciasnak” nevezte a magyar államfő kijelentését

Fotó: Ludovic Orban/Facebook

Elítélte Ludovic Orban, a kormányzó román Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke Áder Jánost amiatt, hogy párhuzamot vont Trianon, valamint a Krím-félsziget annektálása között. A magyar államfőt hevesen támadják ellenzéki szociáldemokrata politikusok is.

Rostás Szabolcs

2021. augusztus 24., 21:142021. augusztus 24., 21:14

2021. augusztus 25., 00:292021. augusztus 25., 00:29

A bukaresti képviselőház elnöki tisztségét is betöltő Orban a hárompárti jobbközép koalíció vezetőinek kedd esti egyeztetését követően, újságírói kérdésre válaszolva bírálta a magyar államfő kijelentését. Az apja révén magyar származású román politikus „harciasnak” és sértőnek nevezte Áder János kijelentését, szerinte ugyanis „semmi köze a történelmi valósághoz” egy lapon emlegetni Erdély és a Krím elcsatolását.

Idézet
Romániával szembeni sértés kapcsolatba hozni a Krím-félsziget Oroszország általi annektálását egy olyan döntéssel, amely tulajdonképpen az első világháború végén fennálló nemzetközi kontextus alapján kifejezett népakarat nyomán született” – jelentette ki Orban a koalíciós ülést követően.

A koalíció vezető erejének számító PNL elnöke helytelenítette azt is, hogy Magyarország köztársasági elnöke a két történés között egy nemzetközi konferencián vont párhuzamot, amelyen részt vett Florin Cîţu román kormányfő is. Orban hozzátette, „normális körülmények között egy ilyen nyilatkozat nem maradhat válasz nélkül a bukaresti hatóságok részéről”. Reagáltatták újságírók a Kijevben elhangzottakra Florin Cîţut is, aki azonban annyit mondott: „ezeket a dolgokat itt, Bukarestben vitatjuk meg”. A miniszterelnök – aki Orbannal együtt pályázik a PNL elnöki tisztségére az alakulat szeptemberi tisztújító kongresszusán, a kampány során pedig súlyos konfliktusba keveredtek – egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az ukrán fővárosban rendezett nemzetközi csúcsértekezletre egyértelmű szabályok vonatkoztak, ő pedig ottani megbeszélései során az Ukrajnában élő román kisebbség jogainak tiszteletben tartására szólította a kijevi kormányt.

Áder János hétfőn Kijevben, a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten mondott beszédében beszélt arról, hogy a magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, „ezért mi pontosan tudjuk, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója. A köztársasági elnök kijelentette: a magyaroknak is van történelmi tapasztalatuk arról, hogy idegen hatalmak önkényesen átrajzolják egy éppen akkor nehéz helyzetbe került állam határait. „Magyarországtól az első világháború után addigi területének és lakosságának kétharmadát szakították el. Az ekkor kisebbségi sorsra jutott magyarság évszázados sérelme, hogy a lakóhelyét megszerző államok elvették tőle ősi iskoláit, és mindent megtettek, hogy elsorvasszák az anyanyelvén történő oktatást” – idézte Áder János szavait az MTI. A konferencián 46 ország, illetve nemzetközi szervezet képviselője vett részt, köztük 14 állam- és kormányfő, valamint az Európai Tanács elnöke.

Miközben kormánypárti román politikusok közül eddig egyedül Ludovic Orban reagált Áder János kijelentésére, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai közül többen is nekimentek a magyar államfőnek. Marcel Ciolacu PSD-elnök közösségi oldalán posztolt bejegyzésében elfogadhatatlannak nevezte, hogy Klaus Iohannis román elnök és Florin Cîţu miniszterelnök „nem mondott semmit a Krím elcsatolását Erdély Magyarország által történt elvesztéséhez hasonlító totálisan elszállt kijelentésre”.

„Nincs itt semmiféle összehasonlítanivaló! A Krím-félsziget erőszakos elcsatolását nem ismeri el hivatalosan egyetlen demokratikus ország sem. Ellenben Erdély egyesülése Romániával a románok egyöntetű akaratának eredménye, amit az 1918. december 1-jei, gyulaferhérvári nagy nemzetgyűlés határozatban rögzített, és amit elismernek nemzetközi szerződések, az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződés is” – olvasható Ciolacu bejegyzésében, amely szerint „Romániának nincs miniszterelnöke, nincs államfője, nincsenek államférfijai, akik állást foglalnának, amikor az országukat a legmagasabb szinten alázzák meg”. Az ellenzéki pártelnök emlékeztetett arra is, hogy Klaus Iohannis tavaly áprilisban megvádolta a PSD-t, miszerint kiárusítja Erdélyt a magyaroknak. „Az államfő viszont ma hallgat Magyarország eme támadása közepette, ami felér nemzetárulással. És mivel a történelem nem feled és nem bocsát meg, annyit mondok az elnöknek: Jo napot kivanok, Iohannis” – közölte Marcel Ciolacu.

Áder János köztársasági elnök (középen) a kijevi csúcsértekezleten, bal szélen Florin Cîțu román miniszterelnök •  Fotó: MTI/Bruzák Noémi Galéria

Áder János köztársasági elnök (középen) a kijevi csúcsértekezleten, bal szélen Florin Cîțu román miniszterelnök

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Felháborítónak tartja Florin Buicu, a PSD Maros megyei képviselője is,  hogy a román kormány válasz nélkül hagyta Áder János kijevi beszédét.

Facebook-bejegyzésben kifejtette: megengedhetetlennek és szégyenteljesnek tartja, hogy a román miniszterelnök, a külügyminiszter és Klaus Iohannis államfő sem reagált Áder János beszédére. „Hivatalos román reakció hiányában a diplomáciai világban gyökeret ver az a hamis nézet, hogy Magyarországtól igazságtalanul vették el Erdélyt. Románia kormányfőjének hallgatása hazaárulással ér fel” – írta a PSD politikusa. Buicu szerint Florin Cîţunak emlékeztetnie kellett volna a kijevi fórum résztvevőit arra a „történelmi igazságra, hogy Erdély 1918-as egyesülése Romániával a románok egységes akarata révén valósult meg, amit az 1918. december elsejei gyulafehérvári határozat rögzített”, majd a trianoni szerződés szentesített. A politikus leszögezte: az 1918-as egyesülés semmiképp nem hasonlítható össze Krím Oroszország általi erőszakos annektálásával, amelyet „egyetlen demokratikus ország sem ismer el”.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 15., hétfő

Nicușor Dan hazarendelte Mexikóból a kémfőnöknek kiszemelt Marius Lazurcát

Hazarendelte a román államfő Románia mexikói nagykövetét, Marius Lazurcát, akit hírbe hoztak a Román Külügyi Hírszerzés (SIE) igazgatói tisztségével. Nicușor Dan elismerte, hogy a diplomatára „központi pozíció” vár Bukarestben.

Nicușor Dan hazarendelte Mexikóból a kémfőnöknek kiszemelt Marius Lazurcát
2025. szeptember 15., hétfő

Egyik végletből a másikba fordul az időjárás a hónap második felében

A következő két hétben 20 és 30 Celsius-fok között ingadozik a legmagasabb nappali hőmérséklet és futó záporok várhatók Románia nagy részén – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 15–28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.

Egyik végletből a másikba fordul az időjárás a hónap második felében
2025. szeptember 15., hétfő

Hajthatatlan a miniszterelnök a közigazgatási létszámcsökkentés tekintetében

Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn a Victoria-palotában a közigazgatás reformjáról és követeléseikről tárgyalt a közigazgatási szakszervezetek képviselőivel.

Hajthatatlan a miniszterelnök a közigazgatási létszámcsökkentés tekintetében
2025. szeptember 15., hétfő

Charlie Kirk meggyilkolása: Bukarestben megtették, amit az Európai Parlamentben nem lehetett

Egyperces néma csenddel emlékeztek a múlt héten meggyilkolt Charlie Kirkre hétfői ülésük előtt a képviselők és a szenátorok a román parlamentben. Az Európai Parlament elnöke a múlt héten megtiltotta az amerikai konzervatív aktivistára való megemlékezést.

Charlie Kirk meggyilkolása: Bukarestben megtették, amit az Európai Parlamentben nem lehetett
2025. szeptember 15., hétfő

Felmérés: a romániaiak többsége szerint az államnak jobban bele kellene avatkoznia a gazdasági folyamatokba

A romániai polgárok 61,3 százaléka szerint az államnak nagyobb mértékben be kellene atkoznia a gazdaság működésébe – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a romániaiak többsége szerint az államnak jobban bele kellene avatkoznia a gazdasági folyamatokba
2025. szeptember 15., hétfő

Szaktárca: máris érezhető a tanügy átszervezésének pozitív hatása

A rendes tanári állások száma nem csökkent, a képzett helyettesítő tanároké sem nagy mértékben, és a megnövelt kötelező heti óraszámokhoz sikerült tanerőt találni az új tanévben – közölte hétfőn az oktatási minisztérium.

Szaktárca: máris érezhető a tanügy átszervezésének pozitív hatása
2025. szeptember 15., hétfő

Tüntetnek a leépítések ellen és sztrájkkal fenyegetnek a közigazgatási alkalmazottak

Több ezer közigazgatási szakszervezeti tag gyűlt össze hétfő reggel Bukarestben a kormánypalota előtti Győzelem téren, mivel azt állítják: a kormány által bejelentett intézkedések, a leépítések általános blokádhoz vezetnek az ágazatban.

Tüntetnek a leépítések ellen és sztrájkkal fenyegetnek a közigazgatási alkalmazottak
2025. szeptember 15., hétfő

Tömegverekedés tört ki egy Izraelből Bukarestbe tartó repülőjáraton

Tömegverekedés tört ki a HelloJets légitársaság Tel-Avivból Bukarestbe tartó járatán hétfőre virradóra – közölte a román határrendészet.

Tömegverekedés tört ki egy Izraelből Bukarestbe tartó repülőjáraton
2025. szeptember 15., hétfő

A védelmi miniszter szerint hozzá kell szokni, hogy egyre több orosz drón sérti meg a román légteret

Egyre több olyan incidensre számíthatunk, amelyek során orosz drónok sértik meg Románia légterét – jelentette ki Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.

A védelmi miniszter szerint hozzá kell szokni, hogy egyre több orosz drón sérti meg a román légteret
2025. szeptember 14., vasárnap

Az orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre

A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.

Az orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre