2007. június 28., 00:002007. június 28., 00:00
„Diákjainkat már a középiskolai román nyelvvizsgákon diszkriminálják, a felsőoktatásban pedig számos fontos szak nem tanulható magyar nyelven” – írta Hantz.
A levél szerint „Románia megoldatlan kisebbségi problémák egész sorát hurcolta be magával az Európai Unióba. Az RMDSZ, kormányon belül vagy kívül sem tudta elérni a Bolyai Egyetem újraindítását. A belpolitikai eszközök kimerülése, a mindenkori román kormány elutasító, kisebbségellenes magatartása miatt kellett az RMDSZ-nek az Európai Parlamenthez fordulnia.” Hantz Péter a levélben azt kérte Franco Frattinitől, „vesse latba befolyását a romániai magyarságtól elvett Bolyai Egyetem újraindítása érdekében. A romániai hivatalos szervek számára az európai fórumok, főleg a Bizottság javaslatai követendő irányvonalat jelenthetnek.”
Almássy Kornél (MDF) és Kozma József (MSZP) magyar országgyűlési képviselők tegnap Strasbourgban arról beszéltek az MTI-nek, hogy az Európa Tanács várhatóan foglalkozik majd a BBTE kérdésével. Almássy elmondta, az ET parlamenti közgyűlésének oktatási és kulturális bizottsága tegnapi ülésén támogatta azt a beadványt, miszerint készüljön jelentés az európai kisebbségvédelem kérdésköréről. Az erre vonatkozó indítványban szerepel a BBTE-n a magyar nyelvű oktatás kapcsán kialakult feszültség. Almássy szerint a jelentés elkészítéséről szeptemberben dönthet majd a parlamenti közgyűlés politikai bizottsága.
Kozma József arról számolt be, hogy szintén az oktatási és kulturális bizottság ülésén döntés született: ősszel napirendre tűzik a 15 éve született nemzetközi egyezmény, a kisebbségi és regionális nyelvek chartájának kérdéskörét, azt, hogy miért nem történt meg egyes országokban ennek ratifikálása, vagy hogy ahol ratifikálták, ott vannak-e gondok a gyakorlati megvalósításban, s miért. Almássy hozzátette: nemcsak ők ketten, de minden magyar képviselő is azt próbálja elérni, hogy az összes olyan kisebbségvédelmi dokumentumban, amely az ET napirendjére kerül, felvessék a BBTE ügyét.
Hírösszefoglaló
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.