
Fotó: Mediafax
Mint arról beszámoltunk, a privatizációs szerzõdést még tavaly szeptemberben írta alá a román állam és a Ford képviselõje, a megállapodás értelmében az amerikai fél 57 millió eurót fizetett volna a korábban a dél-koreai Daewoo tulajdonában lévõ, eredetileg 84 millió euró értékûre becsült, 72,84 százalékos részvénypakettért. Ezért cserében vállalta, hogy 675 millió euró értékû fejlesztést hajt végre, és nem csupán megtartja az alkalmazottakat, de növeli is a létszámukat.
Az Európai Bizottság azonban vizsgálatot indított az ügyben, mivel fölmerült a gyanú, hogy a vételár egy részének elengedése állami támogatásnak minõsül, ami sérti az Európai Unió versenyjogi elõírásait. A néhány héttel ezelõtt lezárult vizsgálat igazolta a gyanút, ezért Brüsszel felszólította Bukarestet, hogy hajtsa be a Fordon a 27 millió eurós különbözetet. A román fél közölte: elfogadja az ítéletet, az öszszeget pedig várhatóan a gyárnak nyújtandó, az uniós elõírásoknak is megfelelõ regionális támogatásból vonják majd le. A döntés kapcsán a Ford is jelezte, ez nem tántorítja el a gyár átvételére vonatkozó szándékától. Az üzemben már idén szeretnék elkezdeni a termelést, az ott készülõ gépkocsik zömét exportra szánják.
B. L.
Privatizálják a craiovai repülõgépgyárat
A svéd Saab Aerosystems, valamint egy cseh vállalat érdeklõdik a nemrégiben privatizálásra meghirdetett Avioane Craiova repülõgép-ipari vállalat iránt – jelentette be az állami privatizációs ügynökség, az AVAS elnöke, Teodor Atanasiu. A privatizációs döntést két tényezõ, a felkínált vételár, valamint a fejlesztési beruházásokra vállalt kötelezettség mérlegelésével hozzák meg – közölte. „A repülõgépgyártás folytatására számítunk Craiovában, valamint arra, hogy az üzem minden Dél- és Kelet-Európában hadrendbe állított katonai repülõgép szervizbázisává válik” – tette hozzá.
Példátlan politikai nyomás nehezedik a bírói hatalomra – jelentette ki Victor Alistar, a legfelsőbb bíróság szóvivője.
A bukaresti Győzelem (Victoriei) téren tüntetnek kedden a juhtenyésztők. A többek között az exporttilalom feloldását követelő gazdák demonstrációjára rátelepedtek a szélsőségesen nacionalista AUR szimpatizánsai is, akik nekirontottak a csendőröknek.
A PSD minden párttal, így az AUR-ral is tárgyalnia kell ahhoz, hogy létrehozza a kormány megszavazásához szükséges 233 fős álló többséget a parlamentben, és így megoldja a kormányzati válságot – jelentette ki Bogdan Ivan volt energiaügyi miniszter.
Nem akar tovább várni a pártok közötti egyezkedésre Nicușor Dan: a román államfő várhatóan még a jövő heti ENSZ-közgyűlés előtt megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Nicușor Dan államfő szerint mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége az országnak.
A Ceaușescu-rezsim végén, 1988 szeptemberében, egy évvel és három hónappal a forradalom előtt a Securitate 14 629 alkalmazottat foglalkoztatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a CNSAS tett közzé.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Nicuşor Dan államfőnek végre meg kell neveznie egy új miniszterelnök-jelöltet – jelentette ki Vasile Blaga, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben összesen 15 470 004 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Nekirontott az RMDSZ-nek Traian Băsescu volt államfő, aki kizárná a magyar alakulatot a kormányzásból a következő időszakban.