
Fotó: 123RF
A Románia által elért előrelépések elegendőek ahhoz, hogy teljesítse az együttműködési és megfigyelési mechanizmus (CVM) feltételeit, amelyek teljesítését az uniós csatlakozáskor vállalta, teljesítménye kielégítő, így lezárható az ország megfigyelése – szerepel az Európai Bizottság kedden ismertetett országjelentésében.
2022. november 22., 17:382022. november 22., 17:38
2022. november 22., 18:592022. november 22., 18:59
A dokumentum szerint az országot mostantól nem a CVM keretében tartják majd megfigyelés alatt, hanem éves rendszerességgel az általánosan érvényes európai uniós jogállamisági mechanizmus keretében. Mint ismeretes, az együttműködési és megfigyelési mechanizmus keretében a korrupció, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint az igazságügyi reform hatékonyságát követték nyomon az uniós illetékesek.
Ez elsősorban a még mindig vonakodó Hollandiára igaz, de Finnország, Franciaország és Németország is erre hivatkozott, amikor az elmúlt években időszerűtlennek nevezte a román csatlakozást.
Az Európai Bizottság igazságügyi reformról és a korrupcióellenes küzdelemről szóló jelentése értékeli azokat az eredményeket, amelyeket Románia elért az előző, 2021 júniusában elkészült CVM-jelentés óta. Az EB közleménye kiemeli, hogy a jelentés pozitívan értékeli azokat a jelentős erőfeszítéseket, amelyeket a bukaresti hatóságok tettek jogalkotás, politikák és új eszközök révén ezen ajánlások gyakorlatba ültetése érdekében, hogy megszilárdítsák a romániai igazságszolgáltatási rendszert és visszaszorítsák a korrupciót.
A jelentés a figyelemreméltó reformok között említi a közelmúltban elfogadott igazságügyi törvényeket, valamint egy új stratégia elfogadását az igazságszolgáltatási rendszer tökéletesítésére. Méltányolja, hogy Románia vállalta, figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait ezen jogszabályok kapcsán, és szükség esetén kiegészítő intézkedéseket hoz. Az EB tájékoztatása kitér arra is, hogy a korrupció elleni küzdelemben a romániai állami intézmények „egyesítik erőiket az új országos korrupcióellenes stratégia végrehajtása érdekében”, és 2021-ben és 2022-ben ismét pozitív lett a mérleg a magas szintű korrupciós ügyek feltárása és szankcionálása terén.
Brüsszel megemlíti, hogy a bukaresti parlament javított a mentelmi jog megvonását célzó eljáráson, és hatékonyan működtek a feddhetetlenségre és összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok érvényesítéséért, valamint a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzéséért felelős intézmények. Az EB méltányolja, hogy Románia gyors előrelépéseket tud felmutatni a büntető törvénykönyvek felülvizsgálata, valamint a feddhetetlenség elvének érvényesítése terén. „Az erre vonatkozó reformok megvalósítása az ország helyreállítási tervének fontos mérföldkövét képezi” – szerepel a jelentésben. Hozzáteszik, az Európai Bizottság továbbra is együtt fog működni Romániával e célok sikeres megvalósítása érdekében, az uniós joggal és a nemzetközi korrupcióellenes normákkal összhangban. A dokumentum ugyanakkor hozzáteszi, fontos, hogy Románia a jövőben is teljes erővel dolgozzon azon, hogy fennmaradó vállalásait konkrét törvényekbe öntve ültesse gyakorlatba a jogállamisági mechanizmus keretében.
„Nagyon fontos nap a mai Románia számára, amely újabb jelentős lépést tett az európai integráció útján. Ez egyértelműen igazolja, hogy Románia végrehajtotta a jogállam megszilárdításához szükséges reformokat, és visszafordíthatatlanul a korrupcióellenes küzdelem útjára lépett” – mondta az államfő. Kifejtette, a közelmúltban elfogadott és alkotmányosnak minősített igazságügyi törvények révén Románia bebizonyította, hogy képes korrigálni a demokrácia útjáról való kisiklásokat és folytatni a reformokat. „Örülök, hogy a mai CVM-jelentés említést tesz mindezekről az előrelépésekről, hiszen a reformok mindenekelőtt a román állampolgárok számára fontosak. Az állampolgároknak szükségük van független, működőképes, hatékony igazságszolgáltatásra és egy olyan társadalomra, amelynek felvállalt célja a korrupció visszaszorítása és a feddhetetlenség” – mondta Iohannis.
Iohannis gratulált a megvalósításhoz a kormánynak, az igazságügyi miniszternek, a parlamentnek és a teljes igazságügyi rendszernek, külön kiemelve a diplomáciai erőfeszítések és Románia állandó brüsszeli képviseletének hozzájárulását a sikerhez. Köszönetet mondott az Európai Bizottságnak és Ursula von der Leyen EB-elnöknek is „állandó segítségéért és a nyitott párbeszédért”. „A mai jelentés lezár egy korszakot, de közös erőfeszítéseinknek folytatódniuk kell a hatóságok és a táradalom szintjén. Meggyőződésem, hogy az Európai Bizottság által ma igazolt megvalósításokat újabbak követik majd, és Románia számára visszafordíthatatlan marad az igazságszolgáltatás függetlensége és hatékonysága, valamint a korrupció leküzdése” – mondta Klaus Iohannis.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak kedden Romániában a községházák alkalmazottai a Bolojan-kormány tervezett közigazgatási reformjában szereplő létszámleépítések ellen.
Együttműködési megállapodást írt alá az európai uniós beruházásokért felelős minisztérium és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), amely szerint utóbbi közvetlen hozzáférést kap az EU-alapokból finanszírozott projekteket kezelő platformhoz.
Jelen állás szerint valószínű, hogy az alkotmánybíróság négyszeri halasztás után szerdán sem tud majd dönteni a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai ügyében, mivel egyik tagja szabadságon van.
A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.
Az utóbbi időben kísérletek történtek a romániai polgármesterek démonizálására – jelentette ki kedden Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke, a koalíció legfőbb pártját jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A Solidaritatea Sanitară szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi az egészségügyben a kormány gazdasági és szociális politikája miatt. Erről a szövetség koordináló testülete határozott kedden, és a kormányt is értesíteni szándékszik ez ügyben.
Újabb kemény bírálatokat fogalmazott meg Mihai Fifor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, volt védelmi miniszter a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is vezető Ilie Bolojan miniszterelnökkel szemben.
szóljon hozzá!