
Fotó: Mediafax
2007. április 13., 00:002007. április 13., 00:00
Mint ismeretes, az államfő tisztségéből való felfüggesztését célzó eljárást a Szociáldemokrata Párt (PSD) kezdeményezte január végén. Az ügyben az Alkotmánybíróság nemrég hozta nyilvánosságra döntését, miszerint az államfő nem követett el súlyos alkotmánysértést, noha esetenként áthágta az ország alaptörvényét. A taláros testület döntése azonban konzultatív jellegű: a menesztésről előbb a parlamentnek kell döntenie, majd népszavazásra kell bocsátani a kérdést.„Kizárt, hogy feladjam a harcot. Már csak azért sem hátrálhatok meg, mert Románia államfőjét már-már felfüggesztik tisztségéből, miközben az Alkotmánybíróság negatívan véleményezte az eljárást. Ebből az következik, hogy a menesztésemre irányuló kezdeményezésnek semmi köze nincs már az alkotmányhoz, egyszerű politikai cselekvéssé vedlett” – szögezte le az államfő.Traian Bãsescu hangsúlyozta: a menesztéséről szóló népszavazás a parlament és az államfő közötti harcnak felelne meg, márpedig nem szabad lehetőséget teremteni arra, hogy a román nép szembekerüljön a törvényhozással. „Lemondásom gyakorlatilag mindannyiunkat a választópolgárok kényére-kedvére bízna” – indokolta álláspontját Traian Bãsescu. Az alkotmány előírásainak értelmében az államfő lemondása esetén feladatkörét átmenetileg a felsőház elnöke veszi át, aki jelenleg Nicolae Vãcãroiu szociáldemokrata szenátor. A parlamentnek az elnök lemondásától számított 90 napon belül előrehozott elnökválasztást kell kiírnia. Ezt Traian Bãsescu nagy valószínűséggel megnyerné: valamennyi közvélemény-kutató szerint ugyanis ő az ország legnépszerűbb politikusa. A március végén készített felmérésekből az derül ki, hogy Bãsescura a választópolgárok 40–44 százaléka voksolna. Jóllehet a januárban kezdődött belpolitikai botrányok kikezdték az államfő népszerűségét is, jelenleg sem a liberálisok, sem az ellenzéki pártok nem rendelkeznek olyan politikussal, aki felvehetné a versenyt Bãsescuval – derül ki a közvélemény-kutatásokból, amelyek szerint George Becali áll a népszerűségi lista második helyén. Ez utóbbi különben bejelentette: előrehozott elnökválasztás esetén versenybe szállna ugyan, de nem lenne képes szembeszállni egy olyan emberrel, akinek volt annyi méltóságérzete, hogy lemondjon.Az interjúból kiszivárogtatott részletek máris heves reakciókat váltottak ki. A liberálisok és az ellenzéki pártok képviselői egyaránt azt hangoztatták: nem hiszik, hogy Bãsescu komolyan fontolgatná lemondását, kijelentéseit olcsó médiafogásnak és diverziónak nevezték. „Nem hiszem, hogy másról lenne szó, mint Traian Bãsescu újabb népszerűség-hajszoló manőveréről” – vélekedett Crin Antonescu, a liberálisok alelnöke. Lucian Bolcaº, a Nagy-Románia Párt alelnöke szerint Bãsescu kijelentései egyenesen nevetségesek. A szociáldemokraták bejelentették: folytatják a menesztési eljárást. Mircea Geoanã, a PSD elnöke kétségének adott hangot az államfői szándék őszinteségét illetően, hozzátette azonban: ha Bãsescu beváltja ígéretét, ez lesz részéről az első bölcs döntés.Markó Béla RMDSZ-elnök ugyancsak elítélően nyilatkozott arról, hogy az államfő lemondással fenyegetőzik még mielőtt a parlament szavazott volna menesztéséről. Szerinte az államfőnek előbb a parlament előtt kellene magyarázatot adnia viselkedésére. A szövetségi elnök hozzátette: az RMDSZ még nem döntötte el, hogyan szavaz majd a parlamentben.Gyökeresen ellentétes véleményt fogalmazott meg Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke, aki Bãsescuhoz méltó ötletnek nevezte a lemondást. Szerinte ezzel a választópolgároknak lehetőségük adódna választani Traian Bãsescu és olyan politikusok között, mint Mircea Geoanã, Dan Voiculescu vagy Cãlin Popescu-Tãriceanu. A demokraták elnöke hangsúlyozta: pártja támogatja Bãsescut az előrehozott elnökválasztáson. Hasonló álláspontra helyezkedett Theodor Stolojan, a Liberális Demokrata Párt vezetője is. Mint mondta, az általa vezetett alakulat teljes mellszélességgel kiáll Bãsescu mellett az esetleges választásokon. „Bãsescu az a politikus, aki a korrupcióellenes harcot tűzte ki célul” – indokolta álláspontját az államfő egykori tanácsadója.
Újabb biztonsági előírás lépett életbe július 7-től az Európai Unióban: minden újonnan forgalomba helyezett személyautót olyan kamerával kell felszerelni, amely folyamatosan figyeli a vezető arcát és viselkedését.
Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).