
Fotó: Mediafax
2007. április 13., 00:002007. április 13., 00:00
Mint ismeretes, az államfő tisztségéből való felfüggesztését célzó eljárást a Szociáldemokrata Párt (PSD) kezdeményezte január végén. Az ügyben az Alkotmánybíróság nemrég hozta nyilvánosságra döntését, miszerint az államfő nem követett el súlyos alkotmánysértést, noha esetenként áthágta az ország alaptörvényét. A taláros testület döntése azonban konzultatív jellegű: a menesztésről előbb a parlamentnek kell döntenie, majd népszavazásra kell bocsátani a kérdést.„Kizárt, hogy feladjam a harcot. Már csak azért sem hátrálhatok meg, mert Románia államfőjét már-már felfüggesztik tisztségéből, miközben az Alkotmánybíróság negatívan véleményezte az eljárást. Ebből az következik, hogy a menesztésemre irányuló kezdeményezésnek semmi köze nincs már az alkotmányhoz, egyszerű politikai cselekvéssé vedlett” – szögezte le az államfő.Traian Bãsescu hangsúlyozta: a menesztéséről szóló népszavazás a parlament és az államfő közötti harcnak felelne meg, márpedig nem szabad lehetőséget teremteni arra, hogy a román nép szembekerüljön a törvényhozással. „Lemondásom gyakorlatilag mindannyiunkat a választópolgárok kényére-kedvére bízna” – indokolta álláspontját Traian Bãsescu. Az alkotmány előírásainak értelmében az államfő lemondása esetén feladatkörét átmenetileg a felsőház elnöke veszi át, aki jelenleg Nicolae Vãcãroiu szociáldemokrata szenátor. A parlamentnek az elnök lemondásától számított 90 napon belül előrehozott elnökválasztást kell kiírnia. Ezt Traian Bãsescu nagy valószínűséggel megnyerné: valamennyi közvélemény-kutató szerint ugyanis ő az ország legnépszerűbb politikusa. A március végén készített felmérésekből az derül ki, hogy Bãsescura a választópolgárok 40–44 százaléka voksolna. Jóllehet a januárban kezdődött belpolitikai botrányok kikezdték az államfő népszerűségét is, jelenleg sem a liberálisok, sem az ellenzéki pártok nem rendelkeznek olyan politikussal, aki felvehetné a versenyt Bãsescuval – derül ki a közvélemény-kutatásokból, amelyek szerint George Becali áll a népszerűségi lista második helyén. Ez utóbbi különben bejelentette: előrehozott elnökválasztás esetén versenybe szállna ugyan, de nem lenne képes szembeszállni egy olyan emberrel, akinek volt annyi méltóságérzete, hogy lemondjon.Az interjúból kiszivárogtatott részletek máris heves reakciókat váltottak ki. A liberálisok és az ellenzéki pártok képviselői egyaránt azt hangoztatták: nem hiszik, hogy Bãsescu komolyan fontolgatná lemondását, kijelentéseit olcsó médiafogásnak és diverziónak nevezték. „Nem hiszem, hogy másról lenne szó, mint Traian Bãsescu újabb népszerűség-hajszoló manőveréről” – vélekedett Crin Antonescu, a liberálisok alelnöke. Lucian Bolcaº, a Nagy-Románia Párt alelnöke szerint Bãsescu kijelentései egyenesen nevetségesek. A szociáldemokraták bejelentették: folytatják a menesztési eljárást. Mircea Geoanã, a PSD elnöke kétségének adott hangot az államfői szándék őszinteségét illetően, hozzátette azonban: ha Bãsescu beváltja ígéretét, ez lesz részéről az első bölcs döntés.Markó Béla RMDSZ-elnök ugyancsak elítélően nyilatkozott arról, hogy az államfő lemondással fenyegetőzik még mielőtt a parlament szavazott volna menesztéséről. Szerinte az államfőnek előbb a parlament előtt kellene magyarázatot adnia viselkedésére. A szövetségi elnök hozzátette: az RMDSZ még nem döntötte el, hogyan szavaz majd a parlamentben.Gyökeresen ellentétes véleményt fogalmazott meg Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke, aki Bãsescuhoz méltó ötletnek nevezte a lemondást. Szerinte ezzel a választópolgároknak lehetőségük adódna választani Traian Bãsescu és olyan politikusok között, mint Mircea Geoanã, Dan Voiculescu vagy Cãlin Popescu-Tãriceanu. A demokraták elnöke hangsúlyozta: pártja támogatja Bãsescut az előrehozott elnökválasztáson. Hasonló álláspontra helyezkedett Theodor Stolojan, a Liberális Demokrata Párt vezetője is. Mint mondta, az általa vezetett alakulat teljes mellszélességgel kiáll Bãsescu mellett az esetleges választásokon. „Bãsescu az a politikus, aki a korrupcióellenes harcot tűzte ki célul” – indokolta álláspontját az államfő egykori tanácsadója.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
A kormányfő egy szerda esti Facebook-bejegyzésben közölte, hogy 2025 harmadik negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest 12,5 százalékkal, azaz 9,9 milliárd lejjel nőttek a költségvetési bevételek.