
Fotó: Krónika
2007. június 04., 00:002007. június 04., 00:00
A Romániából egy éve megszökött szír–román állampolgárságú üzletembert a több mint két évvel ezelőtt elrabolt, iraki fogságukból 55 nap után szabaduló román újságírók elrablásának kitervelésével és terrorizmussal vádolják.
Hajszamot 186 országban körözik, az Interpol elfogatóparancsa ellenére azonban két órán át csevegett telefonon az élő tévéműsorban. Két éve tartóztatták le több gazdasági bűncselekmény gyanújával, öt nappal azután, hogy Bagdadban elrabolták a három román újságírót és kísérőjüket, Hajszam barátját, Mohamed Munaf iraki–amerikai állampolgárságú bukaresti lakost. A túszok kiszabadulása után Hajszam ellen Bukarestben vádat emeltek. Barátját, az újságírókkal együtt raboskodó Munafot Bagdadban őrizetbe vették az amerikaiak, majd több hónapos kihallgatás után egy iraki törvényszék halálra ítélte. Azóta a legfelsőbb bíróság enyhítő döntésében reménykedik.
Bárányokkal utazó
A huszonöt éve Bukarestben élő szír–román állampolgárságú dúsgazdag férfi szociáldemokrata politikusokkal bonyolított üzleti ügyeket, több ízben elkísérte külföldi útjaira Ion Iliescu államfőt, de sajtóhírek szerint bel- és külföldi titkosszolgálatok ügynöke lehet. Az emberrablást azért tervelte ki, mert érezte, hogy szorul körülötte a hurok, s mivel a román hatóságok megvonták a határátlépési jogát, túszmentőként kisétálhatott volna Romániából.
Omar Hajszamot 15 hónapja ültették a vádlottak padjára, mentőautóval vitték a börtönkórházból a bíróságra, mivel állandóan betegeskedett, orvosai szerint vastagbélrákja van. A börtönorvos javaslatára tavaly nyáron maga az ügyész kérte a bukaresti bíróságot, hogy a vádlott szabadlábon védekezhessék, súlyos betegként ugyanis speciális kórházi kezelésre szorul. Ám alighogy kiengedték a börtönből, Hajszam eltűnt, egyes feltételezések szerint titkosszolgálati segítséggel egy észak-koreai zászló alatt közlekedő hajó szír tulajdonosa egy birkaszállítmánnyal csempészte ki 2006 júliusában a konstancai kikötőből.
Életveszélyben
A vélhetően Szíriában vagy Libanonban tartózkodó Hajszam többször is hírt adott magáról, de most szólalt meg először a nyilvánosság előtt, amikor betelefonált az Antena 3 tévé stúdiójába. Közölte, hogy Bejrútban van, és arra kéri a bukaresti hatóságokat, két hétre vonják vissza az ellene kiadott elfogatási parancsot, ugyanis vallomást akar tenni Románia valamelyik külképviseletén, ártatlanságát pedig komoly dokumentumcsomaggal tudja bizonyítani. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, elmondta: a vizsgálat során azért nem tárta fel, hogy mit tud az emberrablásról, illetve azért szökött meg az országból, mert halálosan megfenyegették. Neveket sem mondott, és azt sem kívánta megosztani, hogy miképpen, kik segítségével szökött meg az országból.
Hajszam ezután kijelentette, a román hatóságok szándékosan nem akarnak tudni arról, hogy Irakban elfogták az igazi túszejtőket, és nemsokára elítélik őket. Hamarosan az is kiderül, állította Hajszam, hogy Munaf is ártatlan, és hogy Irakban zsarolással, nyomásgyakorlással csikarták ki vallomásait, társait megkínozták. A román ügyész pedig, aki Irakban járt, fontos részleteket hagyott ki a jegyzőkönyvből.
Megszakadó telefonkapcsolat
Bekapcsolták a műsorba az egykori túszokat is. Egyikük épp Munafról érdeklődött, illetve egyeztetni akarta saját információit, hogy miképpen került az idegenvezető az amerikaiakhoz a bagdadi román követségről. Amikor Hajszam az amerikai és a román hivatalok és nevek említésével épp részletezni akarta az esetet, a telefon-összeköttetés hirtelen megszakadt. Később egy másik vonalon újból jelentkezett, és már csak a száraz tényt közölte: Munaf két napig szabad volt, akkor vették őrizetbe, amikor elárulta, hogy a túszok között egy amerikai is volt. Õt később ki is szabadították, majd elfogták az emberrablás igazi tetteseit. Ezt a hírt azonban Romániában nem közölték, hangoztatta Hajszam, akinek állításait további részinformációkkal erősítette meg a stúdióban ülő két jogi képviselője, egy bukaresti és egy Irakból érkezett ügyvéd.
Síron túli üzlet
A műsornak élénk visszhangja volt a hétvégi romániai sajtóban. A Gardianul és a Ziua című lapok tudni vélik, hogy a Munaf és Hajszam ellen vizsgálódó ügyész rá akarta venni a vádlottakat, hogy szabadságukért cserébe írjanak terhelő nyilatkozatot Traian Bãsescu államfő politikai ellenfeleiről, hozzák hírbe bizonyos korrupciós ügyekkel a szociáldemokrata pártot és korábbi elnökét, Adrian Nãstasét, valamint Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfőt és párttársát, az olajmágnás Dinu Patriciut.
Moszkovits János
Románia csak abban az esetben képviselteti magát Washingtonban a Béketanács február 19-i alakuló ülésén, ha a chartát alá nem író országok is részt vehetnek – közölték szerdán politikai források.
Nicușor Dannak három jelöltje van a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külső Hírszerző Szolgálat (SIE) élére, a kinevezésekre pedig akár még ebben a hónapban sor kerülhet – írja politikai forrásokra hivatkozva az Agerpres hírügynökség.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Ünnepélyes keretek között elkezdődött a Hanwha Aerospace dél-koreai hadiipari vállalat romániai gyárának építése – írja a Profit.ro.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 2028-as parlamenti választások után egyértelműen a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való politikai együttműködését részesíti előnyben a Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett Kristóf Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
Jelenleg az utolsó simításokat végzi a bukaresti kormány a közigazgatási reformcsomagon, hogy elkerülje az alkotmányossági problémákat, és sürgősségi rendelettel lehessen előterjeszteni – jelentette be szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Alaptalannak ítélte és elutasította szerdán a bukaresti ítélőtábla Silvia Uscov keresetét, amelyben az ügyvédnő Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș alkotmánybírák tisztségből való felfüggesztését kérte.
Ezentúl a betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
Akát két évbe is beletelhet, amíg az Európai Unió Bírósága ítéletet hoz a romániai bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése ügyében – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.