
Fotó: Krónika
2007. június 04., 00:002007. június 04., 00:00
A Romániából egy éve megszökött szír–román állampolgárságú üzletembert a több mint két évvel ezelőtt elrabolt, iraki fogságukból 55 nap után szabaduló román újságírók elrablásának kitervelésével és terrorizmussal vádolják.
Hajszamot 186 országban körözik, az Interpol elfogatóparancsa ellenére azonban két órán át csevegett telefonon az élő tévéműsorban. Két éve tartóztatták le több gazdasági bűncselekmény gyanújával, öt nappal azután, hogy Bagdadban elrabolták a három román újságírót és kísérőjüket, Hajszam barátját, Mohamed Munaf iraki–amerikai állampolgárságú bukaresti lakost. A túszok kiszabadulása után Hajszam ellen Bukarestben vádat emeltek. Barátját, az újságírókkal együtt raboskodó Munafot Bagdadban őrizetbe vették az amerikaiak, majd több hónapos kihallgatás után egy iraki törvényszék halálra ítélte. Azóta a legfelsőbb bíróság enyhítő döntésében reménykedik.
Bárányokkal utazó
A huszonöt éve Bukarestben élő szír–román állampolgárságú dúsgazdag férfi szociáldemokrata politikusokkal bonyolított üzleti ügyeket, több ízben elkísérte külföldi útjaira Ion Iliescu államfőt, de sajtóhírek szerint bel- és külföldi titkosszolgálatok ügynöke lehet. Az emberrablást azért tervelte ki, mert érezte, hogy szorul körülötte a hurok, s mivel a román hatóságok megvonták a határátlépési jogát, túszmentőként kisétálhatott volna Romániából.
Omar Hajszamot 15 hónapja ültették a vádlottak padjára, mentőautóval vitték a börtönkórházból a bíróságra, mivel állandóan betegeskedett, orvosai szerint vastagbélrákja van. A börtönorvos javaslatára tavaly nyáron maga az ügyész kérte a bukaresti bíróságot, hogy a vádlott szabadlábon védekezhessék, súlyos betegként ugyanis speciális kórházi kezelésre szorul. Ám alighogy kiengedték a börtönből, Hajszam eltűnt, egyes feltételezések szerint titkosszolgálati segítséggel egy észak-koreai zászló alatt közlekedő hajó szír tulajdonosa egy birkaszállítmánnyal csempészte ki 2006 júliusában a konstancai kikötőből.
Életveszélyben
A vélhetően Szíriában vagy Libanonban tartózkodó Hajszam többször is hírt adott magáról, de most szólalt meg először a nyilvánosság előtt, amikor betelefonált az Antena 3 tévé stúdiójába. Közölte, hogy Bejrútban van, és arra kéri a bukaresti hatóságokat, két hétre vonják vissza az ellene kiadott elfogatási parancsot, ugyanis vallomást akar tenni Románia valamelyik külképviseletén, ártatlanságát pedig komoly dokumentumcsomaggal tudja bizonyítani. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, elmondta: a vizsgálat során azért nem tárta fel, hogy mit tud az emberrablásról, illetve azért szökött meg az országból, mert halálosan megfenyegették. Neveket sem mondott, és azt sem kívánta megosztani, hogy miképpen, kik segítségével szökött meg az országból.
Hajszam ezután kijelentette, a román hatóságok szándékosan nem akarnak tudni arról, hogy Irakban elfogták az igazi túszejtőket, és nemsokára elítélik őket. Hamarosan az is kiderül, állította Hajszam, hogy Munaf is ártatlan, és hogy Irakban zsarolással, nyomásgyakorlással csikarták ki vallomásait, társait megkínozták. A román ügyész pedig, aki Irakban járt, fontos részleteket hagyott ki a jegyzőkönyvből.
Megszakadó telefonkapcsolat
Bekapcsolták a műsorba az egykori túszokat is. Egyikük épp Munafról érdeklődött, illetve egyeztetni akarta saját információit, hogy miképpen került az idegenvezető az amerikaiakhoz a bagdadi román követségről. Amikor Hajszam az amerikai és a román hivatalok és nevek említésével épp részletezni akarta az esetet, a telefon-összeköttetés hirtelen megszakadt. Később egy másik vonalon újból jelentkezett, és már csak a száraz tényt közölte: Munaf két napig szabad volt, akkor vették őrizetbe, amikor elárulta, hogy a túszok között egy amerikai is volt. Õt később ki is szabadították, majd elfogták az emberrablás igazi tetteseit. Ezt a hírt azonban Romániában nem közölték, hangoztatta Hajszam, akinek állításait további részinformációkkal erősítette meg a stúdióban ülő két jogi képviselője, egy bukaresti és egy Irakból érkezett ügyvéd.
Síron túli üzlet
A műsornak élénk visszhangja volt a hétvégi romániai sajtóban. A Gardianul és a Ziua című lapok tudni vélik, hogy a Munaf és Hajszam ellen vizsgálódó ügyész rá akarta venni a vádlottakat, hogy szabadságukért cserébe írjanak terhelő nyilatkozatot Traian Bãsescu államfő politikai ellenfeleiről, hozzák hírbe bizonyos korrupciós ügyekkel a szociáldemokrata pártot és korábbi elnökét, Adrian Nãstasét, valamint Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfőt és párttársát, az olajmágnás Dinu Patriciut.
Moszkovits János
A kormányzati dolgozók szakszervezete (SAALG) szombaton bejelentette, hogy hétfőtől japán sztrájkba kezd.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Szombattól országszerte szeszélyessé válik az időjárás: lehűlésre, erős szélre és esőzésekre kell számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Felhőszakadások miatt öt megyére narancssárga riasztást adtak ki.
A hadifelszerelések iránt világszerte megnövekedett kereslet jó fejlődési lehetőséget nyit a román védelmi ipar számára is – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának Kolozsváron tartott ülése után kijelentette, a szövetség elsődleges célja a korábbi kormánykoalíció újraalakítása, de nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonuljon.
Markó Béla volt RMDSZ-elnök pénteken az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy aggasztja az ország politikai helyzete.
Nem érdemes hivatalos bejelentésre számítani az új miniszterelnök személyéről és az új kormány összetételéről a parlamenti pártokkal folytatandó hétfői konzultáció után – jelentette ki pénteken Nicuşor Dan államfő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat pénteken kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnap délutánig az egész országban villámlásokkal és viharos széllökésekkel kísért felhőszakadások, jégeső és jelentős lehűlés várható.
Bár még mindig a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a legnagyobb támogatottságú párt, fölénye csökkenőben van – derül ki a CURS legfrissebb közvélemény-kutatásából.