
Célkeresztben. A legfőbb ügyész szerint Románia ellen a tavalyi választások miatt hibrid támadások indultak
Fotó: Igazságügyi Minisztérium
Románia a 2024-es választások kapcsán nagyszabású hibrid kampányok kiemelt célpontja volt – jelentette ki kedden Alex Florenţa.
2025. szeptember 16., 12:022025. szeptember 16., 12:02
2025. szeptember 16., 12:272025. szeptember 16., 12:27
A legfőbb ügyész szerint ez kibertámadások, a közrend destabilizálására irányuló intézkedések, valamint a lakosságot célzó mikrokampányok, dezinformáció és a választók befolyásolása formájában nyilvánult meg.
„Az ügyészség által lefolytatott nyomozások alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy
– mondta Alex Florenţa egy sajtótájékoztatón.
Kifejtette, hogy ez a kampány kibertámadások és a közrend destabilizálására irányuló intézkedések formájában valósult meg.
„A Romániában indított kampány kibertámadások, a közrend destabilizálására irányuló intézkedések, valamint a lakosságot célzó mikrokampányok, dezinformáció és a választók befolyásolása formájában valósult meg. Ez rávilágított a Romániát célzó hibrid támadások agresszív jellegére, amelyek egyrészt a lakosság sebezhetőségét használták ki, mind a közösségi platformok sokoldalú használatával, azaz megkerülve azok politikáját a politikai spektrum szereplőinek népszerűsítéséről, másrészt a lakosság szegmentálására irányuló társadalmi manipulációs technikák alkalmazásával, hogy ezután
– tette hozzá az ügyészség vezetője.
Alex Florenţa emlékeztetett arra is, hogy
„A legveszélyesebb támadások, különösen a ransomware-támadások, teljes egészében olyan oroszbarát csoportokhoz köthetők, mint a Lockbit, a Lynx, az Akira és a Ransom Hub, amelyek tavaly különösen aktívak voltak. Ezek a támadások több mint 13 közigazgatási intézményt, 12 nemzeti jelentőségű közlekedési vállalatot, 17 banki intézményt stb. érintettek.
Emellett, szigorúan hivatkozva a tavalyi választási folyamatra, szem előtt kell tartanunk, hogy
– tette hozzá az ügyészség vezetője.
Kijelentette, hogy az elszigetelt eseteknek tűnő destabilizáló cselekmények egy Romániát és más kelet-európai országokat célzó összehangolt kampány részét képezik.
„Ebben az összefüggésben emlékezzünk vissza a 2024-es esetre, amikor egy kolumbiai állampolgárt letartóztattak, mert egy bizonyos orosz személy koordinálásával Romániába utazott azzal a szándékkal, hogy Ilfov megyei célpontokat robbantson fel, ahol egy hulladékot tároló létesítmény, valamint két olajkitermelő kút és egy földgázmérő állomás található” – magyarázta Alex Florenţa.
Kifejtette, hogy hasonló cselekmények történtek Csehországban és Lengyelországban is.
„Egyrészt a média üzleti hálózatainak gondos ápolásáról beszélünk, gyakran a felderítési küszöb alatt, de olyan belső politikai forrásokról is, amelyek valamilyen módon befolyásolni tudják a kormány döntéseit. Emlékezzünk csak a román parlament több képviselője által az elmúlt két évben kialakított kapcsolatokra és az orosz nagykövetségre tett látogatásokra. De egy másik fontos elem, amely jelenleg Romániában is megfigyelhető, a román szélsőséges csoportok manipulálása. Emlékezzünk csak Marian Moţoc esetére, aki ellen az ügyészség idén eljárást indított, mert közvetlen kapcsolatba lépett az orosz nagykövetséggel, konkrétan az orosz katonai attaséval” – tette hozzá Alex Florenţa.
Elmagyarázta azt is, hogy
„Nem szabad elfelejtenünk, hogy 2024 novemberétől a szélsőséges közösségekben fokozódtak a gyűlöletre és erőszakra uszító narrációk és üzenetek, amelyek egy független jelölt kampányához kapcsolódtak, és pánikhangulatot teremtettek a társadalomban. Az erőszakos cselekményekre buzdító tartalmak mennyiségének növekedése az első választási fordulóban kezdődött, de az mesterséges intelligencia által generált gyűlöletkeltő tartalmak népszerűsítésével szisztematikusan tovább fejlődött” – tette hozzá az ügyészség vezetője.
Kifejtette, hogy ez a narratíva megfelel az Oroszországi Föderáció cselekvési mintájának.
– magyarázta Alex Florenţa.
Kiemelte, hogy a gyűlöletre és erőszakos cselekményekre buzdító üzeneteket a közösségi médiában is azonosítottak.
„Végül, de nem utolsósorban,
Az online térben elszaporodtak az ilyen üzenetek, amelyeket mesterséges intelligenciával hoztak létre, és amelyek teljesen mesterséges viselkedésnek bizonyulnak, de feszültséget és izgatottságot keltenek azok között a közösségek között, amelyeknek szólnak. Nyilvánvaló, hogy ezeket az üzeneteket később felkapják és vírusként terjednek a különböző szélsőséges csoportok között országos szinten” – mondta az ügyészség vezetője.
Az ügyészség vezetője kijelentette, hogy 2024. november 27. óta fokozódott a független elnökjelöltet támogató kampány.
„Az elemzések kimutatták, hogy
A jelöltet népszerűsítő narratívákat több mint 40 ilyen típusú csoportban azonosították, amelyek összesen több mint 1 300 000 tagot számlálnak. Nos, mindezek a gyűlöletkeltő beszédet népszerűsítő cselekmények mesterséges viselkedést tükröznek, ahogy már említettem, a társadalmi izgalom intenzitása, az ilyen típusú tartalmak hatalmas mennyisége egyértelműen aránytalan a közterületen, a valós fizikai térben megnyilvánuló jelenségekhez képest. Ez egyértelműen arra a hipotézisre vezet, hogy az információs teret befolyásolják annak érdekében, hogy felerősítsék az elégedetlenséget, amelyet aztán nagy léptékű utcai akciók szervezésével lehet kihasználni” – mondta az ügyész.
Bemutatta azt is, hogyan célozták meg a román lakosságot annak érdekében, hogy bizonyos narratívákat azonosítsanak.
„Meg kell értenünk, hogy
Ez az eszközkészlet trollfarmokat is használ, amelyek – azok számára, akik nem értik, mik ezek – hamis fiókok, amelyek hivatalos fiókokat utánoznak és hiteles felhasználóknak adják ki magukat, valamint teljes bot-hálózatokat. Ezek olyan eszközök, amelyek mesterségesen növelik bizonyos tartalmak láthatóságát, akár kommentekkel, akár lájkolásokkal stb. – tette hozzá az ügyészség vezetője.
Mint arról beszámoltunk, az alkotmánybíróság december 6-án érvénytelenítette az első elnökválasztási forduló eredményét, és úgy döntött, hogy elölről kell kezdeni a teljes választási folyamatot.
Határozatát a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE), a belügyminisztérium és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) jelentései alapján hozta meg a testület.
A dokumentumokból az derült ki, hogy Călin Georgescu független jelölt megszegte a kampányfinanszírozást szabályozó törvényeket, hiszen 0 lej kampányköltséget jelentett be az Állandó Választási Hatóságnak (AEP), miközben TikTok-kampánya egymillió euróba került.
A dokumentumok arra is rávilágítottak, hogy egy külföldi állami kiberszereplő beavatkozott a választások lebonyolítását szolgáló távközlési és informatikai rendszerekbe, és Románia az agresszív orosz hibrid hadviselés célpontja volt.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
szóljon hozzá!