
Fotó: A szerző felvétele
2009. július 20., 10:502009. július 20., 10:50
A tárcavezetők közös sajtótájékoztatóján Balázs Péter úgy vélekedett: a hármashatár térségében történő együttműködésnek üzenete van Európa számára, ugyanakkor nagyon fontos a régióban élő ötmillió ember számára is. A magyar diplomácia vezetője a konkrét programok közül kiemelte a mindhárom országot érintő ipari park létrehozását és a transzeurópai közlekedési és energetikai hálózatok térségbeli kiterjesztését. Balázs szólt arról is, hogy az euroregionális együttműködés modellül szolgálhat arra az időszakra, amikor Szerbia már teljes jogú tagja lesz az európai integrációnak.
„Az együttműködéshez adott a közös politikai akarat és a feltételek is folyamatosan javulnak: a magyar és román állampolgárok már személyi igazolvánnyal könnyen léphetik át a közös határt és jó esély van rá, hogy jövőre a szerb állampolgárok is vízummentesen utazhatnak az Európai Unióban” – mondta a külügyminiszter. Román kollégája, Cristian Diaconescu hangsúlyozta, Szerbia az utóbbi időszakban olyan fontos lépéseket tett az európai integráció ügyében, melyeket figyelembe kell venni, amikor az állampolgárok szabad mozgásáról és a kereskedelmi megállapodásokról beszélünk a jövőben.
Vuk Jeremics szerb külügyminiszter megerősítette, a három fél között politikai konszenzus van a vízumkérdésben, s jövőre valósággá válik, hogy a szerb állampolgárok szabadon közlekedhetnek a két másik országban és az egész EU-ban. A tárgyalásokon szó esett a belga–holland–német hármashatár térségében már jól működő közös egészségbiztosítási rendszerhez hasonló kezdeményezésről.
Jeremics közölte, nem látja semmi akadályát annak, hogy Szerbia, Magyarország és Románia is megvalósítson egy hasonló modellt, szerinte ugyanis ez nagyban elősegítené a munkaerő-áramlást a térségben, amely rendkívül fontos a régió számára. A temesvári találkozó volt egyébként a negyedik háromoldalú román–szerb–magyar külügyminiszteri tárgyalás, melyet háromévnyi kihagyás után rendeztek meg.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.