Nem tetszik. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács negatívan véleményezte a különleges nyugdíjakról szóló törvényt
Fotó: Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács/Facebook
Negatívan véleményezte a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) csütörtöki ülésén a bírák és ügyészek nyugdíjazási körülményeit módosító törvény tervezetét.
2025. november 27., 12:002025. november 27., 12:00
A különleges nyugdíjakról szóló jogszabállyal kapcsolatos állásfoglalás elfogadása eredetileg nem szerepelt az ülésen, amelyen a testület új elnökét és alelnökét választják meg, de utólag kiegészítették a napirendi pontokat.
Ennek nyomán a testület a jelen levő, de tartózkodó igazságügyi miniszter kivételével egyhangúlag negatív véleményt fogalmazott meg a jogszabályról.
Nemmel szavaz Lia Savonea, a legfelsőbb bíróság elnöke a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvény módosítását célzó törvénytervezetre.
Ez várhatóan a parlamenti vita megkerülésével, kormányzati felelősségvállalással történik majd.
Ehhez Ilie Bolojan miniszterelnöknek össze kell hívnia a kormányülést, amelyen elfogadják a parlamentnek megküldendő változatot, majd a törvényhozás előtt felelősséget vállal érte.
Amennyiben a parlament megszavazza az indítványt, a kormány megbukik, ha azonban elutasítja, a törvény elfogadottnak minősül.
A CSM állásfoglalásának mihamarabbi kiadása kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy az ország ne veszítsen el 230 millió lejnyi európai uniós támogatást, Brüsszel ugyanis november 28-át szabta meg határidőként a bírói és ügyészi nyugdíjak helyzetét szabályozó törvény elfogadására.
„Olyan mértékben sikerült befolyásolniuk a közvéleményt, hogy gyűlöletkampány, becsmérlő és félrevezető információk célpontjává váltunk, amelyben minden természetes reakciónkat egy ilyen küzdelemben a valóságnak nem megfelelő módon ábrázolták.
Mindannyian tudják, és közismert, hogy legalább hat hónapja olyan körülmények között dolgozunk, amelyekkel nem tudom, hogy a Tanács, mint intézmény, valaha is szembesült-e, kivéve talán a régi tanácsot 2018-2019-ben, az igazságszolgáltatási törvények módosítása során” – mondta a testület elnöke.
Costache elmondta, hogy a CSM tagjai és az intézmény „még ilyen körülmények között is” „jóhiszeműen viselkedtek”, és „minden reakciónk arányos volt a támadásokkal és ezzel a rágalmazási kampánnyal”.
Kijelentette, hogy „az igazságszolgáltatás lett a fő probléma ebben az országban, az igazságszolgáltatást olyan kérdésként kezelik, amelyet el kell távolítani minden demokratikus rendszerből, amelyet démonizálni kell, és ennek a problémának a megoldása nélkül az ország nem folytathatja európai útját”:
mert hatalmunk az alkotmány által ránk ruházott hatalom, és ha valamit is tettünk ebben az egész időszakban, az az volt, hogy harcoltunk függetlenségünk védelméért, amelynek megőrzése közvetlen hatással van a polgárokra, a bíróság elé állítottakra, akik az igazságszolgáltatásból részesülnek.
(...) Azok, akik ezt az egész helyzetet elindították, akik előidézték, még nem értették meg, hogy nyilvánosan elő kell állniuk és el kell mondaniuk az igazságot, és véleményem szerint még nem értették meg, hogy bocsánatot kell kérniük" – mondta a CSM elöke.
Mint megírtuk,
Mint arról beszámoltunk, a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése és nyugdíjkorhatáruk emelése hónapok óta a feszültség egyik fő forrása Romániában.
Az alkotmánybíróság az első változatot formai okokra hivatkozva – miszerint a kormány nem várta meg a CSM álláspontját – alkotmányellenessé nyilvánította.
A kormány ezt követően egyeztetéseket kezdett a bírák és ügyészek képviselőivel, akik azonban ragaszkodnak a luxusnyugdíjhoz.
A koalíció szerint a méltányos a nettó jövedelem 70–75 százaléka lenne.
A kormány egyúttal a jelenlegi 48-ról 65 évre emelni az ágazati nyugdíjkorhatárt, amire eredetileg tíz éves átmeneti időszakot irányzott elő, a bírák és ügyészek azonban legalább 15 éves átmenetet akarnak.
A CSM ráadásul büntetőfeljelentést tett Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes ellen, aki egy interjúban arról beszélt: a bírák és ügyészek különleges nyugdíjaihoz szükséges összeg biztosításához a gyermekek étkeztetésétől kell elvonni a pénzt.
Más bírák helyzetüket a zsidók holokausztjához hasonlították, vagy „nyilvános kivégzésekről” beszéltek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok többsége rossz ötletnek tartja, hogy egy független személy vezessen egy, a korábbi koalíció pártjaiból álló kormányt – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Romániában magas azoknak a fiataloknak az aránya, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak, közben „több százezer munkavállalót hozunk be Nepálból, Pakisztánból, Indiából és Srí Lankáról” – méltatlankodott hétfőn Petrişor Peiu.
A galacihoz hasonló incidensek – ahol egy orosz drón egy lakóházba csapódott – bármikor megismétlődhetnek, amíg Románia meg nem kapja az új drónelhárító rendszereket – jelentette ki Radu Miruță védelmi miniszter.
„A csütörtök éjszaka Galacon lezuhant drón egy orosz gyártmányú Geran–2 típusú eszköz volt” – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton közzétett bejegyzésében, amelyben a hatósági vizsgálat eredményeit ismertette.
Egy friss felmérés szerint a romániaiak közel egyharmada úgy véli, hogy 2026 nehezebb év lesz 2025-nél.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint a NATO-tagállamoknak végre komolyan kellene venniük Oroszország egyre gyakoribb provokációit.
A galaci tömbházba csapódott orosz drón ügyében az elmúlt napokban a katonai és diplomáciai következmények kerültek a figyelem középpontjába.
Jelentős időjárás-változásra figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
George Toderașc Galac megyei prefektus szombaton elrendelte a pénteki drónbecsapódás okozta károkat felmérő bizottság felállítását, miután az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság gyorssegélyt hagyott jóvá az érintett családok számára.
Közel 2900 lakossági bejelentésre reagált a rendőrség az elmúlt 24 órában, az országos ellenőrzések során pedig több mint 8400 szabálysértést állapítottak meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!