Nem tetszik. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács negatívan véleményezte a különleges nyugdíjakról szóló törvényt
Fotó: Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács/Facebook
Negatívan véleményezte a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) csütörtöki ülésén a bírák és ügyészek nyugdíjazási körülményeit módosító törvény tervezetét.
2025. november 27., 12:002025. november 27., 12:00
A különleges nyugdíjakról szóló jogszabállyal kapcsolatos állásfoglalás elfogadása eredetileg nem szerepelt az ülésen, amelyen a testület új elnökét és alelnökét választják meg, de utólag kiegészítették a napirendi pontokat.
Ennek nyomán a testület a jelen levő, de tartózkodó igazságügyi miniszter kivételével egyhangúlag negatív véleményt fogalmazott meg a jogszabályról.
Nemmel szavaz Lia Savonea, a legfelsőbb bíróság elnöke a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvény módosítását célzó törvénytervezetre.
Ez várhatóan a parlamenti vita megkerülésével, kormányzati felelősségvállalással történik majd.
Ehhez Ilie Bolojan miniszterelnöknek össze kell hívnia a kormányülést, amelyen elfogadják a parlamentnek megküldendő változatot, majd a törvényhozás előtt felelősséget vállal érte.
Amennyiben a parlament megszavazza az indítványt, a kormány megbukik, ha azonban elutasítja, a törvény elfogadottnak minősül.
A CSM állásfoglalásának mihamarabbi kiadása kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy az ország ne veszítsen el 230 millió lejnyi európai uniós támogatást, Brüsszel ugyanis november 28-át szabta meg határidőként a bírói és ügyészi nyugdíjak helyzetét szabályozó törvény elfogadására.
„Olyan mértékben sikerült befolyásolniuk a közvéleményt, hogy gyűlöletkampány, becsmérlő és félrevezető információk célpontjává váltunk, amelyben minden természetes reakciónkat egy ilyen küzdelemben a valóságnak nem megfelelő módon ábrázolták.
Mindannyian tudják, és közismert, hogy legalább hat hónapja olyan körülmények között dolgozunk, amelyekkel nem tudom, hogy a Tanács, mint intézmény, valaha is szembesült-e, kivéve talán a régi tanácsot 2018-2019-ben, az igazságszolgáltatási törvények módosítása során” – mondta a testület elnöke.
Costache elmondta, hogy a CSM tagjai és az intézmény „még ilyen körülmények között is” „jóhiszeműen viselkedtek”, és „minden reakciónk arányos volt a támadásokkal és ezzel a rágalmazási kampánnyal”.
Kijelentette, hogy „az igazságszolgáltatás lett a fő probléma ebben az országban, az igazságszolgáltatást olyan kérdésként kezelik, amelyet el kell távolítani minden demokratikus rendszerből, amelyet démonizálni kell, és ennek a problémának a megoldása nélkül az ország nem folytathatja európai útját”:
mert hatalmunk az alkotmány által ránk ruházott hatalom, és ha valamit is tettünk ebben az egész időszakban, az az volt, hogy harcoltunk függetlenségünk védelméért, amelynek megőrzése közvetlen hatással van a polgárokra, a bíróság elé állítottakra, akik az igazságszolgáltatásból részesülnek.
(...) Azok, akik ezt az egész helyzetet elindították, akik előidézték, még nem értették meg, hogy nyilvánosan elő kell állniuk és el kell mondaniuk az igazságot, és véleményem szerint még nem értették meg, hogy bocsánatot kell kérniük" – mondta a CSM elöke.
Mint megírtuk,
Mint arról beszámoltunk, a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése és nyugdíjkorhatáruk emelése hónapok óta a feszültség egyik fő forrása Romániában.
Az alkotmánybíróság az első változatot formai okokra hivatkozva – miszerint a kormány nem várta meg a CSM álláspontját – alkotmányellenessé nyilvánította.
A kormány ezt követően egyeztetéseket kezdett a bírák és ügyészek képviselőivel, akik azonban ragaszkodnak a luxusnyugdíjhoz.
A koalíció szerint a méltányos a nettó jövedelem 70–75 százaléka lenne.
A kormány egyúttal a jelenlegi 48-ról 65 évre emelni az ágazati nyugdíjkorhatárt, amire eredetileg tíz éves átmeneti időszakot irányzott elő, a bírák és ügyészek azonban legalább 15 éves átmenetet akarnak.
A CSM ráadásul büntetőfeljelentést tett Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes ellen, aki egy interjúban arról beszélt: a bírák és ügyészek különleges nyugdíjaihoz szükséges összeg biztosításához a gyermekek étkeztetésétől kell elvonni a pénzt.
Más bírák helyzetüket a zsidók holokausztjához hasonlították, vagy „nyilvános kivégzésekről” beszéltek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Nicușor Dan államfő a napokban – várhatóan már kedden – újabb egyeztetést kezd a pártok képviselőivel egy új, teljes jogkörű kormány megalakításáról, a pártok vezetői a saját stratégiájukról egyeztetnek.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter szerint a parlamentnek mielőbb döntenie kell arról, hogy hatályban marad, hatályon kívül helyezik vagy elhalasztják a 2023-ban elfogadott törvényi rendelkezésnek az alkalmazását.
Az egyre növekvő számú drónincidensek miatt a román kormány tájékoztató kampányt indít – jelentette be Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) országos vezetőtanácsa egyhangúlag elfogadta az Előre hozott választásokat! Romániának új kezdetre van szüksége című határozatot.
Rendkívül szigorú állategészségügyi intézkedésekkel próbálja visszaszerezni Románia az Európai Bizottság bizalmát, és újraindítani a juh- és kecskeexportot.
Dróndaraboknak tűnő tárgyakat találtak szombaton Eforie Sudon és Eforie Nordon - közölték az Eforie Nord-i vízimentők.
A román kormány a tervezettnél tovább működteti a turceni-i és a craiovai lignitalapú energiatermelő egységeket, noha az ország az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta, hogy 2026. augusztus 31-éig leállítja őket.
A román hadsereg hamarosan már nem csupán a levegőből lesz képes megsemmisíteni az ország légterét megsértő drónokat – jelentette ki pénteken Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka is azok közé tartozik, akik manipulálták az elmúlt évek választásait, hogy Nicușor Dan államfő lehessen – állította Geoge Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!