
Nemet mond. Lia Savonea, a legfelsőbb bíróság elnöke is ragaszkodik a különleges nyugdíjak megtartásához
Fotó: Videófelvétel/Iuri.ro
Nemmel szavaz Lia Savonea, a legfelsőbb bíróság elnöke a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvény módosítását célzó törvénytervezetre.
2025. november 27., 11:022025. november 27., 11:02
Savonea a különleges nyugdíjak csökkentését előirányzó jogszabályról a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSAM) csütörtöki ülése előtt beszélt, amelyen egyrészt új elnököt és alelnököt választanak a testület élére, másrészt megtörténhet, hogy a testület véleményezi a jogszabály tervezetét is.
– mondta Lia Savonea a Digi24 hírcsatornának.
Amikor kollégái hangulatáról kérdezték, a legfelsőbb bíróság elnöke így válaszolt: „Mint láthatták, az utóbbi időben mindenki hatalmas nyomásként érezte ezt. Én is ugyanúgy érzek, mint kollégáim”.
Az elmúlt hét folyamán az ország bíróságai és ügyészségei gyakorlatilag egyhangúlag a módosítás elvetését kérték a CSM-től.
Ugyanakkor a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő testület állásfoglalása nem kötelező érvényű, csupán konzultatív.
Az alkotmánybíróság az első változatot formai okokra hivatkozva – miszerint a kormány nem várta meg a CSM álláspontját – alkotmányellenessé nyilvánította.
A kormány ezt követően egyeztetéseket kezdett a bírák és ügyészek képviselőivel, akik azonban ragaszkodnak a luxusnyugdíjhoz.
A bírák és ügyészek azt kérték, hogy a bruttó jövedelmük 65 százalékát kapják nyugdíjként, ami az utolsó nettó jövedelmük 97–98 százalékát jelentené.
A kormány egyúttal a jelenlegi 48-ról 65 évre emelni az ágazati nyugdíjkorhatárt, amire eredetileg tíz éves átmeneti időszakot irányzott elő, a bírák és ügyészek azonban legalább 15 éves átmenetet akarnak.
A CSM ráadásul büntetőfeljelentést tett Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes ellen, aki egy interjúban arról beszélt: a bírák és ügyészek különleges nyugdíjaihoz szükséges összeg biztosításához a gyermekek étkeztetésétől kell elvonni a pénzt.
Más bírák helyzetüket a zsidók holokausztjához hasonlították, vagy „nyilvános kivégzésekről” beszéltek.
Amennyiben a CSM nem véleményezi péntekig a tervezetet, az orzság elveszít 230 millió lejnyi európai uniós támogatást, Brüsszel ugyanis növember 28-át szabta meg határidőként a bírói és ügyészi nyugdíjak helyzetét szabályozó törvény elfogadására.
Románia regisztrálta a legtöbb dokumentált tokhal-orvhalászati esetet az Alsó-Duna térségében az elmúlt tíz évben – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb jelentéséből. A természetvédők szerint a valós helyzet ennél is súlyosabb lehet.
Az egészségbiztosítással rendelkezők 2026-ban is számos ingyenes vizsgálatra és szakorvosi ellátásra jogosultak, ugyanakkor a biztosítással nem rendelkezők is igénybe vehetnek szűrő- és laboratóriumi vizsgálatokat és egyes egészségügyi szolgáltatásokat.
Több mint 100 ezer lejnyi bírságot szabtak ki másfél hónap alatt azokra a turistákra, akik medvéket etettek a DN 7C – vagyis a Transzfogarasi út – mentén.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a román legfelsőbb bíróság 2022-es határozata, amely a 2014 és 2018 közötti időszakra is kiterjeszti az elévülés szabályainak alkalmazását.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett hétfőre Romániában a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség, tiltakozásul az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen.
Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
szóljon hozzá!