Fotó: Rompres
A kommunizmus bűneit vizsgáló romániai intézet, a volt politikai foglyok szövetsége, valamint a Monica Macovei volt igazságügyi tárcavezető kezdeményezésére létrejött és a kormányhoz augusztusban benyújtott tervezet a rendszerváltozás óta az első kísérlet arra, hogy a politikai alapon elítéltek az anyagi kárpótlás mellett az ítéletek megsemmisítése révén erkölcsi jóvátételt is kapjanak. Ugyanis bár az 1990/118. számú törvényrendelet és az 1999/214. számú sürgősségi kormányhatározat a kommunizmus idején politikai alapon meghurcoltaknak kárpótlást biztosít, a politikai ítéleteket még nem érvénytelenítették, a volt elítéltek tehát jogilag továbbra is „bűnösök”.
Ezt rendezné a tegnapi elfogadott tervezet. Eszerint alanyi jogon semmis, és hatályát, valamint jogi következményeit veszti az 1945. március 6-a és 1989. december 22-e között hozott minden olyan végleges bírósági vagy törvényszéki határozat, amelyet a kommunista rezsimmel való szembenállás miatt mondtak ki; egyben megsemmisül minden olyan politikai jellegű hatósági eljárás, amelynek során embereket telepítettek ki, utaltak kényszerlakhelyre, internáltak munkatáborokba vagy más intézményekbe.
A törvénytervezet azok számára is morális és anyagi jóvátételt nyújt, akiket politikai megfontolásból ugyan, de közbűntények elkövetése vádjával ítéltek el. Romániában ugyanis a nyugati nyomásra 1964-ben kihirdetett amnesztia után a politikai pereket, illetve ítéleteket papíron ugyan megszüntették, de a kommunista diktatúrával valamilyen formában szembefordulókat a továbbiakban közbűntények vádjával továbbra is elítélték. Ilyen esetben peres úton lehet bizonyítani az ítélet politikai indíttatását, a jóvátétel ugyanolyan, mint a kimondottan politikai ítéleteket elszenvedők esetében. Ugyanakkor az érintettek peres úton kárpótlást kérhetnek az ítéletek vagy hatósági eljárás nyomán tőlük elkobzott javakra, ha azokat nem kapták vissza. Anyagi kárpótlás ügyében a gazdasági és pénzügyi minisztérium hívható perbe, szükség szerint a volt politikai foglyok szövetségének véleménye is kikérhető.
A tegnap elfogadott törvénytervezet nem vonatkozik azokra a személyekre, akiket az emberiség ellen elkövetett bűnök vádjával ítéltek el, illetve akik fasiszta szervezetekben vagy egyesületekben tevékenykedtek. A törvény azokra sem érvényes, akik az új jogszabály hatálybalépéséig peres úton elérték már az őket érintő politikai ítéletek megsemmisítését, de lehetővé teszi, hogy azok is jóvátételt kapjanak, akik a ma érvényben levő jogszabályok – az 1990/118-as törvényerejű rendelet, valamint a 1999/214-es sürgősségi kormányhatározat – révén nem kaptak méltányos jogorvoslatot.
Eckstein-Kovács Péter jogász, RMDSZ-szenátor a Krónika érdeklődésére jelezte: módosító indítványt nyújt be, hogy „a politikai hátterű, de közjogi perekben elítéltek esetében ne az érintetteknek kelljen kezdeményezniük a jogorvoslatot, hanem az egykori vétkes állam jogutódjaként a mai kormányzat hivatalból kezdeményezze, és vállalja magára ezeknek a pereknek az ügyintézését”. Eckstein-Kovács óvatos a tervezet sikerét illetően, hiszen „a Nagy-Románia Párt és a Szociáldemokrata Párt köztudottan nem kedveli az ilyen jóvátételi szabályozást”; ennek ellenére a tervezet még idén a két ház valamelyikének az asztalára kerül, és még a jövő évi választási kampány előtt hatályos törvénnyé válhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
Látogatottsági adatok