Körvonalazódik a jogorvoslat

A kommunizmus bűneit vizsgáló romániai intézet, a volt politikai foglyok szövetsége, valamint a Monica Macovei volt igazságügyi tárcavezető kezdeményezésére létrejött és a kormányhoz augusztusban benyújtott tervezet a rendszerváltozás óta az első kísérlet arra, hogy a politikai alapon elítéltek az anyagi kárpótlás mellett az ítéletek megsemmisítése révén erkölcsi jóvátételt is kapjanak. Ugyanis bár az 1990/118. számú törvényrendelet és az 1999/214. számú sürgősségi kormányhatározat a kommunizmus idején politikai alapon meghurcoltaknak kárpótlást biztosít, a politikai ítéleteket még nem érvénytelenítették, a volt elítéltek tehát jogilag továbbra is „bűnösök”.

Ezt rendezné a tegnapi elfogadott tervezet. Eszerint alanyi jogon semmis, és hatályát, valamint jogi következményeit veszti az 1945. március 6-a és 1989. december 22-e között hozott minden olyan végleges bírósági vagy törvényszéki határozat, amelyet a kommunista rezsimmel való szembenállás miatt mondtak ki; egyben megsemmisül minden olyan politikai jellegű hatósági eljárás, amelynek során embereket telepítettek ki, utaltak kényszerlakhelyre, internáltak munkatáborokba vagy más intézményekbe.

A törvénytervezet azok számára is morális és anyagi jóvátételt nyújt, akiket politikai megfontolásból ugyan, de közbűntények elkövetése vádjával ítéltek el. Romániában ugyanis a nyugati nyomásra 1964-ben kihirdetett amnesztia után a politikai pereket, illetve ítéleteket papíron ugyan megszüntették, de a kommunista diktatúrával valamilyen formában szembefordulókat a továbbiakban közbűntények vádjával továbbra is elítélték. Ilyen esetben peres úton lehet bizonyítani az ítélet politikai indíttatását, a jóvátétel ugyanolyan, mint a kimondottan politikai ítéleteket elszenvedők esetében. Ugyanakkor az érintettek peres úton kárpótlást kérhetnek az ítéletek vagy hatósági eljárás nyomán tőlük elkobzott javakra, ha azokat nem kapták vissza. Anyagi kárpótlás ügyében a gazdasági és pénzügyi minisztérium hívható perbe, szükség szerint a volt politikai foglyok szövetségének véleménye is kikérhető.

A tegnap elfogadott törvénytervezet nem vonatkozik azokra a személyekre, akiket az emberiség ellen elkövetett bűnök vádjával ítéltek el, illetve akik fasiszta szervezetekben vagy egyesületekben tevékenykedtek. A törvény azokra sem érvényes, akik az új jogszabály hatálybalépéséig peres úton elérték már az őket érintő politikai ítéletek megsemmisítését, de lehetővé teszi, hogy azok is jóvátételt kapjanak, akik a ma érvényben levő jogszabályok – az 1990/118-as törvényerejű rendelet, valamint a 1999/214-es sürgősségi kormányhatározat – révén nem kaptak méltányos jogorvoslatot.

Eckstein-Kovács Péter jogász, RMDSZ-szenátor a Krónika érdeklődésére jelezte: módosító indítványt nyújt be, hogy „a politikai hátterű, de közjogi perekben elítéltek esetében ne az érintetteknek kelljen kezdeményezniük a jogorvoslatot, hanem az egykori vétkes állam jogutódjaként a mai kormányzat hivatalból kezdeményezze, és vállalja magára ezeknek a pereknek az ügyintézését”. Eckstein-Kovács óvatos a tervezet sikerét illetően, hiszen „a Nagy-Románia Párt és a Szociáldemokrata Párt köztudottan nem kedveli az ilyen jóvátételi szabályozást”; ennek ellenére a tervezet még idén a két ház valamelyikének az asztalára kerül, és még a jövő évi választási kampány előtt hatályos törvénnyé válhat.