Koalíciós megegyezés: kétkamarás parlament, de negyedével kevesebb honatya

Kelemen kifejtette, annyiban sikerült biztosítani a választási rendszer arányosságát, hogy az alsóházi képviselők egy bizonyos hányadát nem egyéni választókerületben, hanem országos listákon választják meg.

„A képviselőházban megközelítőleg 65-35 százalék lesz az egyéni választókerületben és a listán megválasztott képviselők aránya, a pontos arányt még nem határoztuk meg. A 300 fős létszám meghatározásakor a lakosság számának csökkenését is figyelembe vettük. A szenátusban marad a korábbi, 88 fős verzió, amelyet az RMDSZ javasolt. A felsőházi választási rendszer többségi egyéni választókerületes lesz, azaz aki megnyeri az első fordulót, az, függetlenül attól, hogy milyen arányban győz, megszerzi a szenátusi helyet. Még egyeztetünk a részletekről, a végső döntést pedig akkor hozzuk meg, amikor elkészüla törvénytervezetek írásos változata” – ecsetelte Kelemen Hunor.

Az ülést követően a PDL részéről Sorin Frunzăverde első alelnök jelentette ki: immár bizonyos, hogy a következő parlament kisebb létszámú lesz, és ő is azt mondta, hogy az önkormányzati és a parlamenti választást várhatóan jövő novemberben tartják majd meg. Mint kifejtette, jelentős előrelépést sikerült elérni a választási törvény módosításának kérdésében, a további részletekről pedig majd Emil Boc kormányfő tájékoztatja a közvéleményt a hét folyamán. A kétkamarás rendszer megtartása kapcsán elmondta, mivel ezt az alkotmány rögzíti, csak az alaptörvény megváltoztatásával lehetne kiiktatni, ez pedig – mivel kétharmados támogatást igényel – jelenleg kivitelezhetetlen.

Emil Boc miniszterelnök még a PDL vezetésének vasárnap este véget ért ülése után jelezte, hogy körvonalazódik a koalíciós megállapodás a választási törvény módosításáról, arról ugyanakkor nem mondott konkrétumokat, hogy a parlament megkerülésével, azaz kormányzati felelősségvállalással kívánják-e elfogadtatni az új jogszabályt, vagy a hagyományos módon.

Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor is azt erősítette meg hétfőn, hogy a koalíciós ülésen nem esett szó a felelősségvállalás lehetőségéről. Mint kifejtette, azt, hogy az alsóházban pontosan mekkora lesz a listáról megválasztott honatyák aránya, az idei népszámlálás eredményeinek is a függvénye, az eredmények viszont legkorábban januárban állnak majd rendelkezésre. Sever Voinescu PDL-szóvivő hétfőn azt is közölte, pártja arra is javaslatot tesz, hogy ugyanazon politikus ne vehessen részt egyszerre a parlamenti és a helyi önkormányzati választáson.

RMDSZ: nincs konszenzus a közigazgatási reformról

Mint arról beszámoltunk, a parlament létszámának csökkentését és a szenátus megszüntetését még Traian Băsescu államfő javasolta, az önkormányzati és a parlamenti választás összevonását pedig az államfői pártként számon tartott PDL. Az indok mindegyik esetben a költséghatékonyság volt. Az RMDSZ a felsőház megszüntetésén kívül mindegyik javaslatot elfogadta.

Van azonban egy olyan államfői, illetve PDL-s felvetés is, amelyet az RMDSZ mereven elutasít: továbbra sem hajlandó elfogadni, hogy még a választások előtt döntés szülessen a közigazgatási reformról.

Emil Boc kormányfő vasárnap este szólította fel ismét az RMDSZ-t, hogy tegye világossá a választójogi és a közigazgatási reformmal kapcsolatos álláspontját, és megjegyezte, hogy a PDL mindegyiket egyértelműen támogatja. Az RMDSZ gyorsan válaszolt: Kelemen Hunor hétfőn leszögezte, hogy a közigazgatási reformba csak akkor vág bele a kormány, ha konszenzus születik a koalíciós pártok között. „Ha nincs konszenzus, nem hajtjuk végre. Konszenzus az nincs. Tehát halasztjuk” – szögezte le a politikus. Mint arról beszámoltunk, szombaton, Déván arról beszélt, hogy a közigazgatási reform ugyan szükséges, a szempont pedig az, hogy a létre hozandó régiók hatékonyak és koherensek legyenek, viszont csupán a jövő évi választásokat követően, 2013 elején kell vele foglalkozni.

Ez viszont szöges ellentétben áll Băsescu és a PDL szándékával, miszerint már idén hozzá kellene kezdeni a régiók kialakításához. Érvként az európai uniós alapok hatékonyabb lehívását hozták föl. Az RMDSZ ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy az új közigazgatási egységekben ne csökkenjen a magyarság számaránya, ezért a három székely megyéből egy székelyföldi, Biharból, Szatmárból és Szilágyból pedig egy szintén jelentős magyar lakossággal rendelkező partiumi régiót hozna létre. A PDL viszont elutasítja az „etnikai alapú” régiókat.

Ellenzéki aggályok

Az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség ugyanakkor csak részben támogatja a választási törvény módosítását.

Crin Antonescu, az USL társelnöke, a Nemzeti Liberális Párt elnöke tegnap kijelentette, a honatyák létszámának csökkentésével egyetértenek, a választások összevonásával viszont nem. „Ha a kormány csomagban fogadtatná a jogszabályokat, ráadásul felelősségvállalással, akkor bizalmatlansági indítványt nyújtunk be” – szögezte le Antonescu. Indoklása szerint a választások összevonása sértené a polgárok azon jogát, hogy megértsék, miről is szavaznak. A parlament létszámának csökkentését ugyanakkor az ellenzék által kidolgozott törvénytervezet alapján tartja megvalósíthatónak, a megyénkénti két szenátorra vonatkozó javaslatot ugyanis alkotmányellenesnek tartja, mivel szerinte nem biztosítja az arányos képviseletet.

Az ilyen jellegű felsőház egyébkén jellemzően a föderatív berendezkedési államok sajátja: az Egyesült Államok szenátusába például szintén két-két szenátort delegál minden állam, lakosságának számától függetlenül, ez jelképezi ugyanis azt, hogy mindegyik állam azonos rangú és azonos jogokkal rendelkezik az Unión belül.