Klaus Werner Johannis egyike a három kisebbségi jelöltnek a választáson induló tizennégy közül. Az 55 éves, végzettségét tekintve fizikatanár szász politikus nős, gyermektelen.
2014. október 26., 15:512014. október 26., 15:51
Johannis a BBTE-n szerzett fizikatanári képesítést, Nagyszebenben tanított, majd 1997-ben helyettes főtanfelügyelővé, később főtanfelügyelővé nevezték ki.
Még 1990-ben beiratkozott a Német Demokrata Fórumba, 2000-ben pedig a szervezet őt indította harcba Nagyszeben polgármesteri székéért. Bár azt követően, hogy a fasiszta kommunista diktatúra idején a németek túlnyomó többségét Románia gyakorlatilag fejpénzért eladta Németországnak, a város szász lakosságának aránya szinte jelentéktelenné zsugorodott, Johannis a voksok 69 százalékét szerezte meg, és 1945. óta a város első német polgármestere lett.
Azóta minden egyes önkormányzati választáson újraválasztották, Nagyszeben a legsikeresebb városok egyike lett, 2007-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet is betölthette.
2002-ben megválasztották a Német Demokrata Fórum elnökévé, e tisztségről 2013-ban mondott le, amikor belépett a Nemzeti Liberális Pártba (PNL), és ott első alelnökké választották.
2009 októberében, azt követően, hogy az Emil Boc vezette kormányt bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták, a PNL őt javasolta miniszterelnöknek, de Traian Băsescu álalmfő nem volt hajlandó kormányfővé kinevezni, ehelyett a legnagyobb frakcióval rendelkező saját pártjából, a PDL-ből nevezett meg jelöltet, akit viszont a parlament ellenzéki többsége leszavazott.
A decemberi államfőválasztáson ő volt a szociáldemokrata államfőaspiráns, Mircea Geoană miniszterelnök-jelöltje, de mivel Băsescu győzött, Johannis visszatért Nagyszeben élére, ahol 2012-ben újabbb polgármesteri mandátumot nyert.
2013-ban Crin Antonescu PNL-elnök felkérésére belépett a liberális pártba, majd a 2014-es EP-választáson elszenvedett kudarc nyomán őt választották pártelnökké a távozó Antonescu helyett. A PNL-PDL összefogás nyomán létrejött Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) őt jelölte államfőnek. Az amúgy meglehetősen sótlan, lassú tempójú Johannis a német alaposságról létező mítoszra rájátszva kampányol, azt ígérve, hogy véget vet a balkáni politizálásnak. Annak ellenére, hogy ő is kisebbségi, többször is kijelentette: nem támogatja az autonómiát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!