Módosul a választási rendszer

Májusban, az európai parlamenti választásokkal egy időben rendezik meg az alkotmánymódosításról szóló népszavazást, amely valószínűleg két napig tart majd – jelentette be Radu Stroe belügyminiszter hétfőn, a kormányzó Szociálliberális Unó (USL) vezetőségének ülése előtt.

Ezt az ülést követően Crin Antonescu, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, az USL társelnöke is megerősítette, leszögezve: a koalíció vezetősége úgy döntött, a népszavazást május végén, az EP-választásokkal egyszerre rendezik meg.

Az USL vezetői még vasárnap este, egy szűk körű találkozón döntötték el, hogy tavasszal, 50 százalékos érvényességi küszöb mellett rendezik meg a népszavazást.

Mint arról beszámoltunk, az USL tavaly annak érdekében, hogy megkönnyítse az alkotmánymódosítás népszavazáson történő elfogadását, olyan törvényt fogadtatott el, amely 50 százalék plusz egy főről 30-ra szállítja le a népszavazások érvényességi küszöbét. Ezt az ellenzék megtámadta az alkotmánybíróságon, amely úgy döntött, hogy a módosítás alkotmányos, de csak abban az esetben, ha hatályba lépése és első alkalmazása között eltelik egy év.

Ezt követően Traian Băsescu államfő is az alkotmánybírósághoz fordult, amely ugyanilyen értelmű döntést hozott, azonban ezzel annyira kitolódott a jogszabály hatályba lépése, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a kormány már nem tudta volna az idén év végén esedékes államfőválasztás első fordulójának napjára kiírni az immár lecsökkentett érvényességi küszöbű referendumot.

Vissza a listás rendszerhez

Crin Antonescu azt is elmondta hétfőn, hogy a kormány a választási törvényt is módosítani kívánja. Mint kifejtette, a céljuk az, hogy az új alkotmány is rögzítse: a képviselőház létszáma háromszáz fős legyen, és a jelenlegi egyéni választókerületen alapuló rendszerről vissza kívánnak térni a listás szavazásra. Indoklása szerint a listás rendszer lehetővé teszi, hogy a képviselőházban arányosan képviseltethesse magát az összes fontosabb, választói támogatással rendelkező politikai irányzat.

Álláspontja szerint egyébként a képviselők számának csökkentése a honatyák presztízsét is növeli. Antonescu azt is hozzátette, hogy a képviselőház háromszáz fős létszámát az alkotmányban is rögzíteni kívánják, hogy elkerüljék a fluktuációt.

A szenátus összetételét az alkotmánymódosítás elfogadása befolyásolja, az ugyanis abban az esetben, ha végrehajtanák az ország közigazgatási átszervezését, a létre hozandó régiók képviseletévé válna.

Novemberben lehet az elnökválasztás
Traian Băsescu államfő mandátumának lejárta előtt 45 nappal tartják meg az államfőválasztást – jelentette be hétfőn Crin Antonescu. A PNL elnöke szerint így Băsescu mandátuma egy nappal sem csorbul, viszont az új elnök azonnal elfoglalhatja hivatalát, amint Băsescu távozik az elnöki palotából. Victor Ponta miniszterelnök is közölte, a cél az, hogy az új államfő azonnal hivatalba tudjon lépni, amint Traian Băsescu jelenlegi elnök második ötéves mandátuma december 21-én lejár. Hozzátette: ennek fényében a választás első fordulója november 2-án vagy 9-én lesz. A miniszterelnök egyébként hétfőn azt is elmondta, hogy a kormányzó USL együttműködési megállapodásában konkrétan rögzítik, miszerint a balliberális koalíció államfőjelöltje Crin Antonescu.Mint ismeretes, Romániában a 2008-as választásokig listás választási rendszer működött, amely arányos képviseletet biztosított, vagyis az 5 százalékos parlamenti küszöböt átlépő pártok a rájuk leadott voksok arányában küldhettek honatyákat a törvényhozásba.

Traian Băsescu államfő azonban az öt évvel ezelőtti választások előtt javaslatot tett az egyéni választókerületes rendszer bevezetésére, ami annyit jelent, hogy a választókerületét megnyerő képviselő jut mandátumhoz – ez az elv azonban jelentős aránytalanságokat szül, hiszen a nem első helyezettekre leadott voksok elvesznek. Ezért nem tiszta egyéni választókerületes rendszert vezettek be, hanem olyant, amely megtartja az országos listás rendszer azon jellegzetességét, miszerint a parlamenti küszöböt átlépő pártok a rájuk leadott voksok arányában további mandátumokra jogosultak.

Ez viszont visszásságokat is eredményezett: mivel a választókerületek nagy többségében a tavalyelőtti parlamenti választásokon a kormányzó USL jelöltjei nyertek, a többi párt a kapott szavazatok arányában kapott többletmandátumokat, ami azt eredményezte, hogy az eredetileg 470 fős törvényhozás 588 fősre duzzadt.

Nehéz lesz a mozgósítás

A referendum májusi kiírása nem aratott osztatlan sikert: Cristian Pîrvulescu politológus a bejelentést követően úgy vélekedett, nem szerencsés a népszavazást egyszerre megtartani az EP-voksolással, mivel két teljesen eltérő témakörről van szó, és az várható, hogy az alkotmánymódosítás ügye háttérbe szorítja az európai témákat. Kifejtette, a kormányoldal érdeke most azt diktálja, hogy összekösse a választásokat a referendummal, ugyanakkor problémás lehet a mozgósítás, tekintve, hogy az EP-választásokon rendszerint alacsony a választói részvétel.

Simona Man, a populista Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) elnöke úgy véli, hogy a kormány európai irányelveket sértene, ha valóban összekötné az EP-választást és a referendumot, az Európai Parlament ugyanis korábban felkérte az uniós tagállamokat, hogy az uniós törvényhozási választásokat ne kössék össze belpolitikai témájú voksolásokkal.

RMDSZ: jó ötlet a listás szavazás

Nem tartja jó ötletnek a két az EP-választás és a népszavazás ugyanazon időpontban való megrendezését Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese sem, aki a Krónikának nyilatkozva kifejtette: ez is része azon romániai gyakorlatnak, miszerint a választói akarat meghamisítása érdekében a politikusok néha népszavazásokat írnak ki. Kifejtette: fennáll a veszélye, hogy ha a román pártok jobban mozgósítják szavazóikat, mint a magyarok – ami előfordulhat, hiszen a magyar közösség számára az alkotmány elfogadására nem annyira fontos –, megszűnik a magyar EP-képviselet.

„Ráadásul magában az új alkotmány tervezetében is sok rossz dolog van, amit nem tudunk elfogadni. Ilyen például a közigazgatási átszervezés” – mutatott rá Márton. Mint ismeretes, a kormány a jelenlegi nyolc fejlesztési régiót ruházná fel többlethatáskörökkel, ami ahhoz vezetne, hogy a létrejövő nagyrégiókban csökkenne a magyar közösség súlya.

A választási törvény módosításáról ugyanakkor Márton Árpád elmondta: az RMDSZ támogatja az arányos, listás rendszerhez való visszatérést, és azt is, hogy a képviselőház létszámát háromszáz főre csökkentsék. Rámutatott: az egyéni választókerületes rendszer erőltetése azt eredményezte, hogy a jelenlegi parlamentben „lenyomtak egy csomó oda nem való embert a választók torkán.”

„Az emberek nem nevekre, hanem pártokra, koalíciókra, elvekre szavaznak. Mi mindig az arányos rendszer mellett álltunk ki, 1920 óta az a lényeg, hogy a magyar közösség minden döntéshozatali folyamatban arányosan legyen képviselve. Örülünk a módosításnak, jobb lett volna, ha az elmúlt években nem is próbálkoztak volna az egyéni választókerületes rendszerrel” – fejtette ki Márton.

A frakcióvezető-helyettes azt is elmondta, támogatják a képviselőház létszámának háromszáz főre való csökkentését, azonban szerinte ezt nem kellene alkotmányban rögzíteni, hiszen előfordulhat olyan helyzet, amikor módosítani kell a létszámot. „ha például Románia egyesül Moldovával, akkor is megmarad a háromszáz fős képviselőház?” – mutatott rá.

Megjegyezte: a háromszáz fősnél kevesebb parlamentet ugyanakkor az RMDSZ már nem támogatná, mivel ebben az esetben olyan helyzet állhatna elő, hogy a magyar frakció kisebb létszámú lenne, mint az alanyi jogon egy képviselői mandátumot kapó egyéb nemzeti kisebbségek honatyái alkotta, 18 fős kisebbségi frakció, ez pedig Márton szerint „nem érdeke a magyar közösségnek.”

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette: a szövetség egyrészt azért nem támogatja az alkotmányreferendum és az EP-választások összekötését, mert létezik az ezzel ellentétes tartalmú uniós ajánlás, másrészt pedig még az alkotmánymódosítási tervek sem véglegesek, ráadásul a Velencei Bizottság, a törvényhozási tanács és az alkotmánybíróság véleményét is meg kell várni és meg kell vitatni.