A tegnapi egyeztetést követően sem közeledett Kelemen Hunor és Ludovic Orban álláspontja
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Két hét múlva járulhat bizalmi szavazásra a parlament elé a kormányalakítással ismét megbízott Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnök. Az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja a választási rendszer burkolt módosítását.
2020. február 11., 17:562020. február 11., 17:56
2020. február 11., 17:592020. február 11., 17:59
Február 24-én járulhat bizalmi szavazásra a parlament elé a kormányalakítással ismét megbízott Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnök – döntötte el kedden a kétkamarás törvényhozás egyesített házbizottsága. A testület – amelyben az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) van többségben – a jövő héten három napot szánt arra, hogy a parlamenti szakbizottságok meghallgassák a miniszterjelölteket, akik egyébként jelenleg ügyvivőként vezetik az illető minisztériumokat.
A jobbközép Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezető Ludovic Orban ugyanis hétfőn ugyanazt a kormánynévsort terjesztette be, amelytől a múlt héten a parlament megvonta a bizalmat. A házbizottságnak 15 napot szabott meg az alkotmány arra, hogy kitűzze a kétkamarás parlament együttes ülését, amelyen a törvényhozók szavaznak az új kormányról.
A kormányfő megerősítette: a PNL a parlamenti választások előrehozását szorgalmazza, hogy a polgárok „korrektebb, becsületesebb és reprezentatívabb” parlamentet választhassanak, amely megalapozhatja Románia modernizálását.
Eközben az előre hozott választás megrendezését támogató RMDSZ elfogadhatatlannak és alkotmányellenesnek tartja a választási rendszer burkolt módosítását. Az ügyvivő miniszterelnökkel folytatott keddi megbeszélését követően Kelemen Hunor kifogásolta azt a múlt héten elfogadott sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a választópolgárok nemcsak a lakhelyük szerinti megyében, hanem az ország bármely választókerületében leadhassák szavazatukat a parlamenti választásokon.
„Ezzel teljesen eltorzítják az eredményeket. Mert ha Kolozs megyében szavazhat az a 100 ezer egyetemista, plusz az a 60-70 ezer ember, aki Kolozsváron él, de nincsen semmiféle tartózkodási engedélye, ezzel felborítják a Kolozs megyei eredményeket, ugyanis azt a megye lakossága alapján számolják, ki, hogy mennyi (képviselői és szenátori) mandátuma van egy megyének” – magyarázta a szövetségi elnök. Leszögezte: alkotmányellenes lenne, ezért az is elfogadhatatlan, hogy az előre hozott parlamenti választásokat a júniusban megtartandó önkormányzati választásokkal egy napon szervezzék meg.
Kelemen azt kérte az ügyvivő miniszterelnöktől, ne léptesse hatályba a választási törvény módosításáról szóló – és egyebek mellett a külföldön élő román állampolgárok szavazását is megkönnyítő – sürgősségi kormányrendeletet, de ezt Ludovic Orban elutasította. Az RMDSZ-elnök kevésbé jó, de elfogadható megoldásnak nevezte, ha a sürgősségi rendeletet utólag a parlament módosítja oly módon, hogy az csak a határidőket rövidítse le, de ne változtassa meg a választási rendszert. Kelemen szerint ezért nem érdemes sietni a két egymást követő kormányalakítási kísérlet parlamenti elutasításával, hiszen az alkotmány által megszabott 60 nap előtt úgysem oszlatható fel a parlament, és meg kell próbálni kijavítani a választási törvényről szóló kormányrendeletet.
Az RMDSZ elnöke közölte: fontolóra veszi, hogy felkéri a nép ügyvédjét, támadja meg a sürgősségi rendeletet az alkotmánybíróságon, ha az megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Az ügyvivő miniszterelnök erre úgy reagált: ha Kelemen Hunor az ombudsmanhoz akar fordulni, „nem áll módjában megakadályozni”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!