2007. május 28., 00:002007. május 28., 00:00
A PD elnöke szerint a bizalmatlansági indítvány egyértelműen tisztázza majd, hogy a jelenlegi kormány milyen parlamenti többségre számíthat. Emellett a Traian Bãsescu államfő leváltásáról szóló referendumon elszenvedett vereségért is felelősséget vállalhatna a kormány egy bizalmatlansági indítvány benyújtása esetén – vélte Emil Boc. „Romániában az államelnöki és a miniszterelnöki hivatalok számítanak a vezetői és képviselői intézményeknek. Az államfő a szavazatok 75 százalékát szerezte meg a május 19-i referendumon, miközben a kormányfő támogatta Bãsescu menesztését. A vesztesnek távoznia kell, különben lehetetlenné válik az intézmények közötti együttműködés” – szögezte le Emil Boc. A demokrata pártvezér szerint a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) együtt kell vállalnia a felelősséget a vereségért. „Nem természetes, hogy a választók támogatása nélkül a PNL és a PSD folytasson politikai játszmákat a kormányzás érdekében” – tette hozzá Emil Boc. Tãriceanu kormányfő tegnap este bejelentette: vállalja a felelősséget a népszavazás kudarcáért. „A referendum kudarc volt, a politikai osztály kudarca, amelynek napirendje teljesen eltér a polgárokétól” – szögezte le. A kormányfő közölte, tájékozódni kíván arról, mit kívánnak valójában az ország lakói.
Mint ismeretes, bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén a kormány megbukik, Traian Bãsescu államfőnek pedig új miniszterelnököt kell kineveznie. Az új kormányfő által létrehozott kabinetről a parlamentnek kell szavaznia. Előrehozott parlamenti választásokat abban az esetben kell rendezni, ha a parlament egymás után háromszor nem szavaz bizalmat a kormánynak. A Demokrata Párt azonban – amelynek leginkább érdekében állna az előrehozott választások megrendezése, közvélemény-kutatások szerint ugyanis jelenleg az Emil Boc vezette alakulat a legnépszerűbb párt Romániában – nem nyújthat be bizalmatlansági indítványt más pártok támogatása nélkül. Bizalmatlansági indítvány benyújtásához ugyanis az alkotmány értelmében a honatyák legalább egynegyedének aláírása szükséges, ám a Demokrata Pártnak összesen nincs annyi parlamenti képviselője. Ha a parlament elutasítja a bizalmatlansági indítványt, azok a honatyák, akik aláírták azt, ugyanabban az ülésszakban nem kezdeményezhetnek újabbat.
Úgy tűnik azonban, nemcsak a demokraták szeretnék megbuktatni a liberális–RMDSZ-kormányt. Rendkívül heves támadások érkeznek a parlamentben a legtöbb honatyával rendelkező Szociáldemokrata Párt részéről is. A referendumon elszenvedett vereség után az ellenzéki pártban megerősödött a Ioan Rus alelnök nevével fémjelzett kolozsvári csoport, amely a kezdetektől ellenezte a Traian Bãsescu államfő menesztésére irányuló eljárást. A népszavazás után a kolozsvári csoport Ion Iliescu és Viorel Hrebenciuc frakcióvezetők leváltásával próbálkozott sikertelenül. Bukaresti sajtóértesülések szerint ez volt az előfeltétele annak, hogy a PSD a demokraták segítségével megbuktassa Tãriceanut, és új kormányt hozzanak létre. A közeledés jeleként a PD törölheti az alakulat alapszabályából azt a kitételt, miszerint a PSD-vel mindenfajta együttműködés kizárt. Emil Boc ráadásul a Hotnews hírportálnak adott interjújában leszögezte: a PSD kolozsvári csoportja – ellentétben a párt többi vezetőivel – nem vádolható korrupciós ügyekben való érintettséggel.
Ioan Rus szociáldemokrata alelnök a hétvégén ismét felszólította Cãlin Popescu-Tãriceanut, kezdjen tárgyalásokat a PSD-vel, ellenkező esetben ugyanis könnyen bizalmatlansági indítvánnyal kell majd szembenéznie a liberális–RMDSZ-kormánynak. Hasonlóan nyilatkozott Vasile Dâncu, a PSD másik alelnöke is. Szerinte pártja hibát követne el, ha támogatná a jelenlegi kormányt. Dâncu elmondta: a megoldást nemzeti egységkormány megalakítása jelenti, amely programok mentén jönne létre. A kormány sorsa tehát a PSD-n múlik, hiszen egy bizalmatlansági indítvány elfogadása szinte biztosra vehető. A hétvégén ugyanis a demokraták mellett a Liberális Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt is bejelentette: megszavaznának egy bizalmatlansági indítványt, hiszen szerintük az előrehozott választások megrendezése jelentheti a kiutat a belpolitikai válságból.
Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.