2007. május 28., 00:002007. május 28., 00:00
A PD elnöke szerint a bizalmatlansági indítvány egyértelműen tisztázza majd, hogy a jelenlegi kormány milyen parlamenti többségre számíthat. Emellett a Traian Bãsescu államfő leváltásáról szóló referendumon elszenvedett vereségért is felelősséget vállalhatna a kormány egy bizalmatlansági indítvány benyújtása esetén – vélte Emil Boc. „Romániában az államelnöki és a miniszterelnöki hivatalok számítanak a vezetői és képviselői intézményeknek. Az államfő a szavazatok 75 százalékát szerezte meg a május 19-i referendumon, miközben a kormányfő támogatta Bãsescu menesztését. A vesztesnek távoznia kell, különben lehetetlenné válik az intézmények közötti együttműködés” – szögezte le Emil Boc. A demokrata pártvezér szerint a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) együtt kell vállalnia a felelősséget a vereségért. „Nem természetes, hogy a választók támogatása nélkül a PNL és a PSD folytasson politikai játszmákat a kormányzás érdekében” – tette hozzá Emil Boc. Tãriceanu kormányfő tegnap este bejelentette: vállalja a felelősséget a népszavazás kudarcáért. „A referendum kudarc volt, a politikai osztály kudarca, amelynek napirendje teljesen eltér a polgárokétól” – szögezte le. A kormányfő közölte, tájékozódni kíván arról, mit kívánnak valójában az ország lakói.
Mint ismeretes, bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén a kormány megbukik, Traian Bãsescu államfőnek pedig új miniszterelnököt kell kineveznie. Az új kormányfő által létrehozott kabinetről a parlamentnek kell szavaznia. Előrehozott parlamenti választásokat abban az esetben kell rendezni, ha a parlament egymás után háromszor nem szavaz bizalmat a kormánynak. A Demokrata Párt azonban – amelynek leginkább érdekében állna az előrehozott választások megrendezése, közvélemény-kutatások szerint ugyanis jelenleg az Emil Boc vezette alakulat a legnépszerűbb párt Romániában – nem nyújthat be bizalmatlansági indítványt más pártok támogatása nélkül. Bizalmatlansági indítvány benyújtásához ugyanis az alkotmány értelmében a honatyák legalább egynegyedének aláírása szükséges, ám a Demokrata Pártnak összesen nincs annyi parlamenti képviselője. Ha a parlament elutasítja a bizalmatlansági indítványt, azok a honatyák, akik aláírták azt, ugyanabban az ülésszakban nem kezdeményezhetnek újabbat.
Úgy tűnik azonban, nemcsak a demokraták szeretnék megbuktatni a liberális–RMDSZ-kormányt. Rendkívül heves támadások érkeznek a parlamentben a legtöbb honatyával rendelkező Szociáldemokrata Párt részéről is. A referendumon elszenvedett vereség után az ellenzéki pártban megerősödött a Ioan Rus alelnök nevével fémjelzett kolozsvári csoport, amely a kezdetektől ellenezte a Traian Bãsescu államfő menesztésére irányuló eljárást. A népszavazás után a kolozsvári csoport Ion Iliescu és Viorel Hrebenciuc frakcióvezetők leváltásával próbálkozott sikertelenül. Bukaresti sajtóértesülések szerint ez volt az előfeltétele annak, hogy a PSD a demokraták segítségével megbuktassa Tãriceanut, és új kormányt hozzanak létre. A közeledés jeleként a PD törölheti az alakulat alapszabályából azt a kitételt, miszerint a PSD-vel mindenfajta együttműködés kizárt. Emil Boc ráadásul a Hotnews hírportálnak adott interjújában leszögezte: a PSD kolozsvári csoportja – ellentétben a párt többi vezetőivel – nem vádolható korrupciós ügyekben való érintettséggel.
Ioan Rus szociáldemokrata alelnök a hétvégén ismét felszólította Cãlin Popescu-Tãriceanut, kezdjen tárgyalásokat a PSD-vel, ellenkező esetben ugyanis könnyen bizalmatlansági indítvánnyal kell majd szembenéznie a liberális–RMDSZ-kormánynak. Hasonlóan nyilatkozott Vasile Dâncu, a PSD másik alelnöke is. Szerinte pártja hibát követne el, ha támogatná a jelenlegi kormányt. Dâncu elmondta: a megoldást nemzeti egységkormány megalakítása jelenti, amely programok mentén jönne létre. A kormány sorsa tehát a PSD-n múlik, hiszen egy bizalmatlansági indítvány elfogadása szinte biztosra vehető. A hétvégén ugyanis a demokraták mellett a Liberális Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt is bejelentette: megszavaznának egy bizalmatlansági indítványt, hiszen szerintük az előrehozott választások megrendezése jelentheti a kiutat a belpolitikai válságból.
Románia csak abban az esetben képviselteti magát Washingtonban a Béketanács február 19-i alakuló ülésén, ha a chartát alá nem író országok is részt vehetnek – közölték szerdán politikai források.
Nicușor Dannak három jelöltje van a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külső Hírszerző Szolgálat (SIE) élére, a kinevezésekre pedig akár még ebben a hónapban sor kerülhet – írja politikai forrásokra hivatkozva az Agerpres hírügynökség.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Ünnepélyes keretek között elkezdődött a Hanwha Aerospace dél-koreai hadiipari vállalat romániai gyárának építése – írja a Profit.ro.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 2028-as parlamenti választások után egyértelműen a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való politikai együttműködését részesíti előnyben a Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett Kristóf Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
Jelenleg az utolsó simításokat végzi a bukaresti kormány a közigazgatási reformcsomagon, hogy elkerülje az alkotmányossági problémákat, és sürgősségi rendelettel lehessen előterjeszteni – jelentette be szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Alaptalannak ítélte és elutasította szerdán a bukaresti ítélőtábla Silvia Uscov keresetét, amelyben az ügyvédnő Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș alkotmánybírák tisztségből való felfüggesztését kérte.
Ezentúl a betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
Akát két évbe is beletelhet, amíg az Európai Unió Bírósága ítéletet hoz a romániai bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése ügyében – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.