Kémbotrány miniszterekkel

A DIICOT ügyészei szerint a gazdasági és kereskedelmi, valamint a távközlési minisztérium magas beosztású köztisztviselői, valamint a külföldi pénzügyi tanácsadó cégek képviselői a hazai nagyvállalatok privatizációja során követtek el csalásokat. A vád szerint a minisztériumokból bizalmas információk szivárogtak ki a pénzügyi tanácsadó cégekhez, amelyek ezeket felhasználva lépéselőnyhöz juttatták az állami tulajdonban levő vállalatok magánosítására jelentkező, általuk képviselt társaságokat. Az ügy nemzetbiztonsági jellege a nagyvállalatok stratégiai fontosságából adódik, hiszen többek között a Petrom kőolajipari társaság, az országos áramelosztó vállalat (Electrica) munténiai fiókja, a Romtelecom, illetve a Román Posta és az Országos Rádiókommunikációs társaság szerződéseiről van szó. Tetézi a botrány politikai súlyát, hogy Traian Bãsescu államfő az energiapiaccal szembeni érdektelenséggel és közömbösséggel vádolja a Tãriceanu-, és a Nãstase-kabinetet is. A DIICOT nyomozói júniusban kezdték el a vizsgálatot, az ügy horderejét pedig az is jelzi, hogy az ügyészi jelentés megemlíti: a kémhálózat tevékenysége adott pillanatban Románia uniós csatlakozását is veszélyeztette. 

A kémhálózat csápjai
A kémhálózat feje és egyben a botrány egyik kulcsfigurája Sztamen Sztáncsev bolgár származású üzletember, aki két nemzetközi pénzintézet, a Credit Suisse First Boston Europe Ltd. (CSFB) és az osztrák Credit Anstalt Investment Bank Corporate Finance Beratungs GmbH tanácsadója. A vád szerint az üzletember kémhálózatot épített ki, amelynek tagjai voltak a gazdasági és kereskedelmi,  az informatikai és távközlési minisztériumoknál dolgozó tisztségviselők, valamint külföldi tanácsadói cégek munkatársai. Tételesen: Mihai Dorinel Mucea, a gazdasági és kereskedelmi minisztérium privatizációs főosztályának helyettes vezetője, Mihai Radu Donciu, az informatikai és távközlési minisztérium privatizációért felelős tanácsosa. Az ügyészség további öt személy ellen indított bűnvádi eljárást, akiket kémkedéssel és árulással vádolnak. Több gyanúsítottnak megtiltotta a bíróság, hogy elhagyják a fővárost. Sztáncsev az említettek segítségével tett szert a nagyvállalatok privatizációjával kapcsolatos titkos dokumentumokra, majd ezek birtokában különböző előnyökhöz juttatta az általa képviselt cégeket. Az ügyészség kinyomozta, hogy Sztáncsev „konspiratív lakást” tartott fenn Bukarestben, ennek átkutatása során a nagyvállalatok privatizációjával kapcsolatos értékes dokumentumokat találtak, amelyek bizonyítékként szolgálnak az eljárás során. A Gândul országos napilap bírósági forrásokra hivatkozva azt állítja: a dokumentumok Codruþ ªereº tudtával, Mucea közvetítésével kerültek Sztáncsev birtokába.

Nagy Zsolt politikai támadást gyanít
Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter neve Mihai Radu Donciu, a tárca privatizációs ügyekért felelős tanácsosa révén került a sajtó figyelmének középpontjába. (A tanácsost különben Nagy Zsolt a napokban felfüggesztette tisztségéből). A kémhálózat ugyanis a Romtelecom tőzsdei bejegyzését felügyelő pénzügyi szaktanácsadói cég kiválasztását és a Román Posta privatizációját asszisztáló vállalat szelekcióját is megpróbálta befolyásolni. A Romtelecom tőzsdei bejegyzésének felügyeletét éppen a Sztáncsev képviselte cég nyerte. Az ügyészség szerint maga Donciu biztosította Sztáncsevet arról, hogy nem lesz gond a bolgár üzletember által képviselt vállalat kiválasztásában, amíg az elbíráló bizottságnak Nagy Zsolt is tagja. A Krónikának nyilatkozva Nagy Zsolt elmondta: a szerződést valóban a Credit Suisse First Boston céggel kötötték, ám ő nem volt tagja az elbíráló bizottságnak. A miniszter cáfolta, hogy bármilyen köze lenne a kémbotrányhoz, és elmondta: az eseményekről a sajtóból értesült, az ügyészség eddig vele semmit nem közölt. „Egyértelmű, hogy politikai indíttatású támadásról van szó, ha két miniszter a célpont” – kommentálta az eseményeket Nagy Zsolt. A miniszter elismerte ugyan, hogy találkozott Sztáncsevvel, ám hozzátette: kizárólag hivatalos, miniszteri minőségében állt szóba a pénzügyi tanácsadóval, aki a privatizálandó vállalatok iránt érdeklődött. Nagy Zsolt leszögezte: az ő tudtával egyetlen dokumentum sem került ki a tárcától. Másfelől a tárcavezető elmondta: a Román Posta privatizációját lebonyolító szaktanácsadói céget még nem is választották ki. Nagy Zsolt nem kívánta kommentálni, hogy Donciu követett-e el törvénytelenséget.

Mindenki egy ellen, egy mindenki ellen
Eközben Codruþ ªereº azt állítja: az energetikai vállalatok privatizálásában érdekelt cégek azért próbálnak nyomást gyakorolni rá, mert megszüntette az előző kormány idején bejáratott, „számukra kedvező szokásokat”, és a törvényesség szellemében irányítja a minisztériumot. Ártatlanságát hangsúlyozva a tárcavezető a titkosszolgálatoktól kérte számon, amiért nem tájékoztatták, hogy Sztáncsev „veszélyes”. ªereº szerint politikai nyomásgyakorlás is nehezedik rá: úgy véli,  különböző pártpolitikusok próbáltak közbenjárni nála azért, hogy bizonyos cégeket előnyben részesítsen az energetikai vállalatok privatizációja során. Újságírói kérdésre válaszolva ªereº a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és a Demokrata Pártot (PD) nevezte meg.
Több konkrétummal illusztrálta álláspontját a tárcavezető, amikor tegnap feljelentést tett az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályon (DNA) Ioan Oltean demokrata képviselő ellen. A honatyát ªereº befolyással való üzérkedéssel vádolja: szerinte Oltean többször is megpróbálta kieszközölni tőle, hogy a Beny Alex cégnek előnyös feltételek mellett biztosítson energiaszállítási szerződést. A társaság főrészvényese különben nem más, mint Vasile Þânþaº avasfelsőfalusi üzletember, akit Szabó Istvánnal, a Szatmár megyei tanács elnökével együtt nemrég kihallgatott a DNA a szatmárnémeti Dacia szálloda privatizációja kapcsán.
Ioan Oltean különben visszautasította a miniszter vádjait. A PD képviselője azt állította, nem kívánt nyomást gyakorolni a miniszterre, mindössze lobbizott. Szerinte feljelentésével a tárcavezető önmagáról próbálja elterelni a figyelmet.
Codruþ ªereº ugyanakkor azt állítja, hogy állami intézmények információk kiszivárogtatásával próbálják hitelteleníteni. Ezért felkérte az igazságügyi minisztériumot és a legfőbb ügyészséget, vessenek véget a szivárogtatásnak. A legfőbb ügyészség tegnap közleményben reagált a miniszter vádjaira, leszögezve: a bűnügyi vizsgálatra vonatkozó információk mindaddig titkosak voltak, amíg elkezdődött az eljárás. Közölték, csak a bűnügyi vizsgálat elkezdését hozták nyilvánosságra, a vádakat azonban nem.