Kampány a referendum előtt

A törvényhozó testület döntése azonban nem csitította, hanem fokozta a belpolitikai vitákat, ráadásul az államfő – korábban többször is hangoztatott ígéretével ellentétben, miszerint lemond tisztségéről – meggondolta magát, és bejelentette: a nemzeti érdekre való tekintettel mégsem távozik, hanem a felfüggesztési procedúra utolsó lépésére, a referendumra készül. Eközben hivatalosan Nicolae Vãcãroiu szociáldemokrata szenátor lett Románia elnöke. Az alkotmány előírásai szerint Bãsescu felfüggesztésének idejére átmenetileg a szenátus elnökének kell ellátnia az államfői feladatokat. A parlamenti voks után legkésőbb egy hónapon belül népszavazást kell kiírni Bãsescu leváltásáról. Mircea Geoanã, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke május 20-át jelölte meg a referendum lehetséges időpontjául. A népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgároknak több mint a fele – azaz körülbelül 9 millió személy – megjelenik az urnák előtt. Bãsescu teljes jogú államfő lehet, ha a választóknak kevesebb mint a fele jelenik meg az urnák előtt, vagy ha a többség a menesztés ellen voksol.

Bukarestbe az ország valamennyi részéről érkeztek tüntetők, a téren jelen volt több demokrata és liberális-demokrata politikus. A megmozduláson Bãsescu is részt vett. A rendezők személye körül azonban rendkívül éles politikai vita alakult ki. Hivatalosan ugyanis két bukaresti civil szervezet rendezte a tüntetést, a szociáldemokraták és a liberálisok azonban azzal vádolták a demokratákat, hogy a demonstráció hátterében az Emil Boc vezette alakulat áll. Válaszként erre a szervezők sajtóközleményt adtak ki, amelyben azt állították: az egyik civil szervezet elnöke éppen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagja. Ezek után a liberálisok bukaresti szervezete adott ki közleményt, tagadva, hogy a civil szervezet vezetője az alakulat tagja lenne.

Bãsescu pénteken előbb megfellebbezte a parlament döntését az Alkotmánybíróságon, ennek elutasítása után pedig bejelentette, hogy az ország érdekeire való tekintettel mégsem mond le tisztségéről. Nyilatkozatában az államfő elmondta: információi vannak arról, hogy a parlament támogatásával a kormány meg akarja akadályozni, hogy az előrehozott elnökválasztásokon versenybe szálljon. Bejelentését megelőzően ugyanis Adriean Videanu, a Demokrata Párt (PD) ügyvezető elnöke bemutatott egy dokumentumot, amelyről azt állította, a kormány tervezete a választási törvény módosítására. Videanu elmondta: a változtatások egyike az lenne, hogy megtiltanák olyan jelölt indulását, akit korábban a parlament felfüggesztett tisztségéből. A kormány képviselői tagadták, hogy ilyen törvénytervezet készülne, és a dokumentumról készített fényképekből kiderül, hogy nincs rajta iktatószám. Az államfő döntését bírálták a PSD-s, konzervatív, nagy-romániás és liberális politikusok, többen gyávasággal vádolták Bãsescut.

F. B.

Pünkösdi királyság

Nicolae Vãcãroiu, Románia ideiglenes államfője a Szociáldemokrata Párt (PSD) tagja (képünkön), Ion Iliescu exállamfő egyik bizalmasának számít, 1992 és 1996 között Románia miniszterelnöke volt. Mandátumának eredményessége meglehetősen vitatott: többször érte az a vád, hogy elodázta a reformintézkedések meghozatalát, s ezzel elmélyítette az akkor még ingatag piacgazdaság válságos helyzetét. Ráadásul korrupciógyanús ügyekbe is keveredett. Ilyen volt például a zsombolyai ügy, amelyben azzal gyanúsították, hogy az ENSZ embargóját megszegve törvénytelen kőolajszállítmányokat engedélyezett Jugoszláviába. Emellett Vãcãroiu ellen vizsgálat indult a csődbe juttatott Befektetési és Fejlesztési Bank (BID) ügyében, amelynek igazgatója volt. Mentelmi joga azonban mindkét esetben védelmet biztosított a politikusnak. A román szenátus elnöki tisztségét az Adrian Nãstase-kabinet idején szerezte meg, így közel hét éve tölti be ezt a funkciót. Az ideiglenes államfő célkitűzései között említette a nemzetbiztonsági törvény elfogadását, ezért hamarosan összehívja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT). Az ideiglenes elnök hatásköre azonban korlátozott: nem írhat ki népszavazást, nem szólalhat fel a parlamentben, és nem oszlathatja fel a törvényhozó testületet. Vãcãroiu különben nem kívánja elfoglalni Bãsescu irodáját a Cotroceni-palotában, a felfüggesztett államfő tanácsosai pedig valamennyien szabadságot vettek ki.