Az erről szóló népszavazás kiírását Băsescu még a tavasszal helyezte kilátásba. Szerinte a román politikai rendszer alapos reformjára van szükség, melynek alapját az egyéni választókerületes választási rendszer bevezetése jelentené. A rendszer lehetővé tenné, hogy ne csak pártlisták, hanem személyek küzdjenek meg egy-egy parlamenti mandátumért, és ezáltal szorosabb kapcsolatot alakítana ki a választók és a választottak között, növelné a képviselők felelősségét. Cristian Pârvulescu megjegyezte azonban, a Băsescu-ellenes koalíciót alkotó pártok várhatóan mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék a népszavazást. „Lehet, hogy sürgősségi kormányrendelettel, vagy parlamenti felelősségvállalással próbálják elfogadni a törvényt” – tette hozzá.
A megfeneklett törvényalkotást a választási törvények kidolgozására született parlamenti bizottság vezetői is elismerték. A bizottságban két héttel ezelőtt még az a döntés született, hogy a Pro Democratia Egyesület által kidolgozott törvényváltozatot terjesztik a szenátusi plénum elé, a pártok azonban elárasztották a bizottságot módosító indítványaikkal. Ezek közül Pârvulescu a Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatcsomagját emelte ki. Ez ugyanis gyakorlatilag egy más választási rendszert javasol, mint az, amelyről két héttel ezelőtt elvi megegyezés született. Ráadásul a bizottsági munka elakadását épp a PSD politikusai idézték elő azzal, hogy távol maradtak a tegnapi ülésről. Így is szavazatképes lett volna a bizottság, de a kritikus pillanatban egy Nagy-Románia párti képviselő is eloldalgott a teremből. A történtek után a bizottság alelnöke, a demokrata párti (PD) Valentin Iliescu kijelentette: véglegesen keresztet vetettek a Pro Democratia Egyesület által javasolt választási rendszerre. „Ez a parlament sem most, sem jövőre nem lesz képes elfogadni ezt a törvényt” – állapította meg az alelnök.
Márton Árpád RMDSZ-frakcióvezető szerint a törvénnyel kapcsolatos meglehetősen zavaros helyzetet elsősorban az táplálja, hogy a szociáldemokraták nem döntötték el, mit akarnak. Megjegyezte, a parlamentben egyre gyakrabban hallani a véleményt, hogy 2008-ban az önkormányzati választásokkal egy időben kellene előrehozott választásokat tartani, de egy sikeres bizalmatlansági indítvány esetén az is lehetséges, hogy már februárban urnákhoz kellene hívni a lakosságot.
A képviselő egyébként puszta politikai számításnak tekintette, hogy Traian Băsescu népszavazás kiírását szorgalmazta a kérdésben. Szerinte ugyanis Băsescu csak a Demokrata Pártnak próbál segíteni azzal, hogy az európai parlamenti választások előtt egy népszerű témában hívja urnákhoz a választókat. „Az uninominális választási rendszer olyan varázsszó a román választók számára, mint a magyarok számára az autonómia – jegyezte meg a képviselő. – Nem nagyon értik, de nagyon akarják.” Az RMDSZ egyébként kezdetben ellenezte a választási rendszer reformját, a Pro Democratia Egyesület javaslatát azonban – némi módosításokkal – maga is elfogadná. Az RMDSZ készítette például el, és törvénymódosító javaslatként nyújtaná be az egyéni választókerületek leírását. A javaslat tételesen felsorolja, hogy mely települések melyik egyéni választókerülethez tartoznának.
A Nagy Románia Párt (PRM) egyébként tegnap 147 módosító javaslatot iktattatott a törvényhez. Ezekben többek között megtiltották volna, hogy a kisebbségi szervezetek részt vegyenek a választásokon. Corneliu Vadim Tudorék szerint a kisebbségiek is a pártok jelöltjeiként állhatnának a választók elé. A PRM azt is javasolta, hogy azok a kisebbségi szervezetek, amelyek 1989 után etnikai alapú szeparatizmusért szálltak síkra, még az illető kisebbség számára fenntartott parlamenti helyre se pályázhassanak. A javaslatot Márton Árpád alkotmányellenesnek vélte.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.