A közösségi hálók buborékja és az aprólékos szavazatgyűjtés: Johannis-diadal, USR-fiaskó, „elfelejtett” külföldi magyarok

akivel hasonló diskurzussal egy részben egymást átfedő szavazótábor felé kommunikálnak, és a jövő évi parlamenti választások után együttműködést terveznek. Az elemző szerint ezért volt Barna a jelölt, s nem Dacian Cioloș. „Klaus Johannis pártjánál, a PNL-nél jobban, Dan Barna viszont pártjánál, az USR-nél gyengébben szerepelt. Sok USR-szavazó inkább a végső esélyes Johannisra voksolhatott. De ez így mindenkinek megfelelt, Cioloș vélhetően jobb eredményt ért volna el” – hangsúlyozta a szakértő.

Ami az RMDSZ szereplését illeti, Illyés Gergely nyomatékosította, hogy a szövetség jelöltje több szavazatot szerzett, mint öt éve. „Itt két körülményre hívnám fel a figyelmet: időközben Klaus Johannis népszerűsége jelentősen megkopott a magyarok körében, lehettek olyanok, akik 2014-ben már az első körben rá adták a voksukat, de most nem. Másrészt a 2014-es elnökválasztáson indult még egy magyar jelölt, Szilágyi Zsolt, aki akkor 53 ezer voksot szerzett. Most ezzel nem kellett számolni” – értékelte az eredményt a politikai elemző.

korábban írtuk

Kelemen Hunor több megyében is dobogós lett, de gyűltek a szavazatok a Kárpátokon túlról is

Sportkifejezéssel élve két arany-, három ezüst- és egy bronzérmet szerzett Kelemen Hunor a vasárnapi államfőválasztáson, ha azt nézzük, hogy megyei lebontásban milyen és hány dobogós helyezéseket ért el. Az RMDSZ jelöltje ezúttal is sok szavazatot kapott a Kárpátokon túlról.

Illyés Gergely a döntő forduló kimenetelét firtató kérdésünkre leszögezte:

Mint mondta, a második fordulóban a hivatalban lévő államfő toronymagas esélyes. „A jelenlegi államfő számára az egyetlen veszélyes jelenség az lehet, ha a Johannis támogatói is úgy érzik, lefutott a mérkőzés, és nem mennek el szavazni. De a távolmaradás nem lehet olyan mértékű, hogy veszélybe kerülne az elnök győzelme” – fogalmazott a szakértő.

Kiemelte, Magyarországon, de akár Ausztriában is tarthatott volna kampánybeszédet Kelemen Hunor. A szakértő úgy véli, a kampány során elhanyagolták azt a tényt, hogy a kivándorlási hullám nemcsak a román etnikumú állampolgárokat érintette az országban, hanem nagyon sok romániai magyart is, akik így elhanyagolva érezhették magukat.

Dan Barna gyenge eredményével kapcsolatban Vladimir Ionaș, az Avangarde közvélemény-kutató cég szociológusa Facebook-oldalán közzétett értékelésében arra emlékeztetett, hogy két héttel az európai parlamenti választásokat követően az USR szavazóinak 34 százaléka úgy vélte, nincs szükség külön államfőjelöltre, inkább Johannist kellene támogassa a szövetség. A szakértő szerint a vasárnapi megmérettetés után indokolt átgondolni az USR vezetőinek: még mindig érdemes-e szorgalmazniuk az előre hozott választásokat. Azt is megjegyezte, hogy

A szociológus egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamenti, illetve az önkormányzati választásokon az egyetemisták nem tudnak majd ott szavazni, ahol tanulnak, oda kell utazniuk, ahova a személyi igazolványuk alapján van bejelentve a lakcímük.

Dan Andronic, az Evenimentul Zilei publicistája óriási kudarcnak nevezte Dan Barna szereplését, s „szerény győzelemnek” Dăncilă eredményét. Elemzésében úgy vélte, nagy a különbség a közösségi hálózatok buborékja és az aprólékos szavazatgyűjtés között. „Ismét bebizonyosodott, hogy a lájkok, a tetszésnyilvánítások voksra váltása illúzió” – állapította meg a bukaresti elemző.

korábban írtuk

Az MPP szerint az összefogás hiányát tükrözi Kelemen Hunor elnökválasztáson elért eredménye

Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) értékelése szerint a Kelemen Hunor államelnökjelölt által elért eredmény a magyar pártok és politikai szervezetek összefogásának a hiányát tükrözik.