Johannis: elhibázott volna a korlátozások túl korai enyhítése

Johannis hozzátette: a májusi enyhítés semmi esetre sem jelenti azt, hogy azonnal visszatérünk a járvány előtti normalitáshoz, sőt a szakértők szerint nem is tudható, hogy ez mikor történhet meg. Kijelentette: például azt a települést is csak indokolt esetben hagyhatjuk el, ahol élünk, továbbra sem lehet majd nagyobb csoportokban tartózkodni az utcán, nem lesznek látogathatóak a plázák és az éttermek, és a nagy fesztiválok is elmaradnak. Az elnök szerint a sportversenyek nagy valószínűséggel zárt kapusak lesznek, „ha egyáltalán folytatódni fognak”.

Jelezte: nagyon figyelmesnek kell lennünk, és a könnyítések csakis fokozatosak lehetnek. Johannis közölte, a kormány már előkészítette a jogi keretet annak érdekében, hogy a korlátozások egy része a szükségállapot május 15-ei megszűnése után is fennmaradhasson. Az államfő a jövő héten dönt arról, hogy másodszor is meghosszabbítja-e a szükségállapotot vagy más adminisztratív intézkedést foganatosít. „Bejelenthetjük például, hogy május 15-étől mehetünk-e a fogorvoshoz, vagy sem, de ezt kommunikálhatjuk jövő héten úgy, hogy május 15-étől érvényes. A döntést a jövő héten fogjuk meghozni. Ne értsenek félre, példákat adtam a lehetséges lazításokra” – hangoztatta az államfő a Cotroceni-palotában. Az államelnök egyébként statisztikai adatokat mutatott be, amelyek szerint miközben például Spanyolországban 5000 fertőzéses eset jut egymillió lakosra, Romániában ez a szám 600.

Elmondta, a kormánynak alaposan mérlegelnie kell a nyugdíjak szeptembertől esedékes 40 százalékos emelésének kérdését. Az elnök úgy véli, az első félév végére tervezett költségvetés-kiigazításig vélhetően elegendő információ áll majd a kormány rendelkezésére ahhoz, hogy dönthessen a nyugdíjemelés ügyében. Közölte, a pénzügyminiszter arról biztosította kedden, hogy nem lesz gond a közalkalmazotti bérek kifizetésével. Hozzátette, nagyon nehéz lesz fedezni a költségvetési hiányt, de a minisztériumnak vannak megoldásai, amelyeket gyakorlatba ültet, és az emberek meg fogják kapni a pénzüket.

Klaus Johannis arról is beszélt, hogy az önkormányzati választásokat ősszel, a parlamenti választásokat pedig november végén kellene megtartani, ha azonban ezeket nem lehet biztonságos körülmények között megszervezni, el kell halasztani a megmérettetéseket. Az elnök szerint korai lenne még kijelenteni, hogy szeptemberben, októberben vagy decemberben lesznek a választások, ez ugyanis nagymértékben függ a járvány kezelésétől, attól, hogy miként reagál a lakosság erre a vírusra. „Az a fontos, hogy akkor tartsuk meg a választásokat, amikor azok nem jelentenek veszélyt a lakosságra. Nem fogok beleegyezni abba, hogy olyan időszakban szervezzük meg a választásokat, amikor még tart a járvány, és jelentős a megbetegedések száma. Én azt szeretném, hogy ősszel kerüljön sor a helyhatósági választásokra és rendes időben, azaz november végén, december elején a parlamenti választásokra, de ha nem lehet biztonságos körülmények között megtartani ezeket, akkor el kell halasztani” – nyomatékosította Johannis. 

Sajtótájékoztatóján egyébként az államelnök heves támadást intézett a parlamentben többséget alkotó ellenzéki pártok ellen, amelyek szerinte kizárólag politikai tőkeszerzés érdekében szavaznak meg populista jogszabályokat. Johannis szerint a költségvetés nem bírja el az elfogadott törvények által előirányzott intézkedéseket.

A mintegy másfél órás sajtótájékoztató végén az egyik újságíró megkérdezte az államfőt, tekintettel a fodrászatok zárva tartására, az elnöknek hol sikerült megnyiratkoznia, ő ugyanis hetek óta otthon kénytelen megbirkózni ezzel a feladattal. „Otthon nyiratkozom én is. Próbálkozzon még Ön is” – érkezett Klaus Johannis válasza.