Fotó: Presidency.ro
Magyarázkodásba bocsátkozott hétfőn Klaus Johannis államelnök „Erdély kiárusítási kísérletéről” tett múlt heti kijelentése kapcsán, azt állítva, hogy ő tiszteli a magyar nemzetiségű román állampolgárokat.
2020. május 04., 14:282020. május 04., 14:28
2020. május 04., 16:262020. május 04., 16:26
A Cotroceni-palotában tett sajtónyilatkozatában a román államfő azt állította: „nincs problémája” a magyar etnikumú emberekkel, akiket tisztel, és akiknek többsége szerinte „jóravaló, szorgalmas ember”. Az elnök azt is megjegyezte, hogy számos magyar kollégája, ismerőse van, akiket hasonlóképpen tisztel. „Tettem néhány kijelentést, és remélem, mindenki jól értette a mondandómat. Nekem a politikusokkal van problémám, elsősorban a PSD politikusaival, akik megpróbálták elősegíteni egy olyan törvénytervezet elfogadását, amely a Székelyföld területi autonómiáját promoveálja” – jelentette ki az elnök. Sokatmondó, hogy Johannis úgy vezette fel mondandóját, miszerint az „Erdélyben Székelyföldnek nevezett terület autonómiájával” kapcsolatos témára is ki akar térni.
Johannis szerint az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) megpróbálta „kimenteni magát”, és a szenátusban már leszavazta az autonómiastatútumot, hozzátette ugyanakkor: bizonyítékok mutatkoznak arra, hogy a törvénytervezet hallgatólagos elfogadása nem volt „egyedi eset”.
Johannis közölte, a PSD nem állíthatja, hogy nem tud erről, hiszen az előterjesztés átment a szenátus szakbizottságain, ahol a szociáldemokrata alakulat tagjai megszavazták. „Nem csinálhatunk úgy, mintha nem látnánk, hogy a PSD nyilvánvalóan támogat olyan jogszabályokat, törvényeket, amelyek a Székelyföld autonómiáját célozzák. Eze egész egyszerűen alkotmányellenes, megengedhetetlen, és én nem fogom tolerálni hasonló törvények megjelenését” – fogalmazott hétfői sajtónyilatkozatában a román államelnök.
Az RMDSZ tavaly októberben nyújtott be törvénytervezetet a bukaresti parlamentben, amely kisebbségi fejezetében elsősorban azokat az anyanyelvhasználati jogokat foglalja össze, amelyeket a román törvényhozás a közigazgatási törvénykönyv részeiként 2018-ban már elfogadott, de a kódex egésze nem állta ki az alkotmányossági próbát. A tervezet benyújtását azért látta szükségesnek a szövetség, mert a Viorica Dăncilă vezette PSD-kormány az alkotmánybírósági elutasítás után tavaly sürgősségi kormányrendelettel léptette életbe a közigazgatási törvénykönyvet, de ebből már kihagyta a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó részeket.
Mint ismeretes, Johannis múlt szerdán azzal kapcsolatban mondott televíziós beszédet, hogy a bukaresti parlament alsóháza április 23-án hallgatólagosan elfogadta Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét, amelyet két RMDSZ-es képviselő, Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt nyújtott be tavaly decemberben és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki. Johannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) „azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Magyarul köszöntve Marcel Ciolacut, a PSD elnökét feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor cserébe a megegyezésért?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Cáfolta a Szociáldemokrata Párt (PSD), hogy szabálytalanul zajlott volna a képviselőház házbizottságának megválasztása az őszi ülésszak első, kedd délutáni ülésén.
Miközben a bukaresti kormánykoalíció pártjai papíron továbbra is kormányoznak, a parlamentben egyre kevésbé egyértelmű, hol húzódik a tényleges többség határa. Az őszi ülésszak első napján az AUR és az SOS Románia megerősödött a képviselőház vezetésében.
Keddtől működik az E-Sănătatea mea (E-Egészségem) egészségügyi portál – jelentette be kedden az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem hajlandó olyan kormányt támogatni, amelynek a Szociáldemokrata Párt (PSD) is része – jelentette ki Siegfried Muresan, a PNL európai parlamenti képviselője.
Cáfolta Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka, hogy részt vett a forradalmárok elleni megtorlásokban 1989 decemberében, illetve a tüntetők elleni fellépésben az 1990-es bukaresti bányászjárás idején.
Több tucatnyian veszítik el tisztségüket a feddhetetlenségi törvény módosítása nyomán – jelentette be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI):
Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ország nyugati, Kárpátokon belüli területein fokozódott volna a drónok által elkövetett légtérsértések kockázata – közölte a román védelmi minisztérium a Krónikával.
Egy év szabadságvesztést szabott ki hétfőn Clotilde Armandra, Bukarest első kerületének volt polgármesterére az első kerületi bíróság, de a büntetés alkalmazását két év próbaidőre elhalasztotta. Az ítélet nem jogerős.
Látogatottsági adatok
7 hozzászólás